Szinte már minden odafigyelő közösségi oldalt használó tudja, hogy bizony a politikai indíttatású posztok alatti „like”-ok nagy hányada nem valóságos személytől jön, fizetett „bérlájkok” és mégis maradhatnak annak ellenére, hogy a META tiltja. De mit tudsz tenni ellene?
Hogyan működnek a bérlájkok, és miért fontos felismernünk őket?
Egyre gyakrabban fordul elő, hogy egy magyar politikai poszt alatt hirtelen több száz lájk jelenik meg, ám a nevek között alig találni magyarokat. Ehelyett ázsiai vagy arab hangzású profilokat látunk, ismeretlen embereket, akik valószínűleg soha nem jártak Magyarországon, nem is értik a tartalom nyelvét – mégis lelkesen reagálnak.
Ez nem organikus népszerűség. Ez egy fizetett szolgáltatás. A bérlájkok mögött globális „like farmok” állnak, amelyek főként Ázsiában – Bangladesben, Pakisztánban, Indiában vagy a Fülöp-szigeteken – működnek. Ezek a farmok nem mások, mint tömegesen kezelt Facebook-profilok, amelyeket azért hoztak létre, hogy reagáljanak. Nem érdeklődnek, nem gondolkodnak, csak kattintanak – pontosan oda, ahová az ügyfél kéri.
Az ilyen szolgáltatásokat ma már bárki megrendelheti. Több ezer forintért, néhány kattintással lehet „vásárolni” ezer lájkot, megosztást, akár követőt is. Az árak változnak, de jellemzően 5–10 dollár között mozog az 1000 lájk ára – tehát akár 2–3 ezer forintból olyan benyomást kelthet bárki, mintha tömegek támogatnák a tartalmát. Egy komolyabb politikai kampányban – ahol posztonként több ezer lájk a cél – több százezer forint, vagy akár milliós költség is elmehet csak arra, hogy a közönség úgy érezze: „ez a poszt népszerű”.
Ez a gyakorlat nemcsak megtévesztő, hanem szabályellenes is. A Meta (Facebook) hivatalos szabályzata szerint tilos bármiféle automatizált, vásárolt aktivitás – legyen szó lájkokról, követőkről vagy megosztásokról. A közösségi hálózat célja ugyanis nem a manipulált népszerűség, hanem a valódi közösségi visszajelzés. Csakhogy a rendszer nem tökéletes: a manipulált aktivitás nem mindig szűrhető ki, különösen akkor, ha azt külső, jól rejtett szolgáltatások biztosítják.
És hogy mindez miért fontos? Mert a választópolgárok – akár tudatosan, akár ösztönösen – figyelik a lájkok, kommentek számát. Egy poszt, ami látszólag „sikeres”, befolyásolja a véleményformálást. A közösségi média algoritmusai ráadásul előrébb sorolják a gyakran lájkolt tartalmakat – így nemcsak az illúzió, de a tényleges elérés is torzul.
A politikában – különösen kampányidőszakokban – ez már nem kommunikációs trükk, hanem taktikai eszköz. A bérlájkokkal nemcsak az a gond, hogy nem valósak, hanem az, hogy láthatatlanná teszik a valódi reakciókat. Letolják a kritikus hozzászólásokat, elnyomják a kérdéseket, és egy mesterséges, szűrt valóságot építenek a politikusok köré.
A felhasználók szerepe ezért kulcsfontosságú. Figyeljük meg, kik lájkolnak, hogyan kommentelnek. Ha nincs valódi párbeszéd, ha a reakciók túlnyomó része külföldről jön, akkor nem népszerűségről, hanem látszatról beszélünk.
Mert a demokráciában nem a kattintás számít. Hanem az, aki mögötte van.
Mit tehetünk mi?
Bár a bérlájkok mögött nemzetközi rendszerek, pénzügyi érdekek és technológiai trükkök állnak, az egyéni felhasználó szerepe mégis kulcsfontosságú. A Meta (Facebook) rendszere részben automatikusan, részben a felhasználói jelentések alapján vizsgálja ki azokat a profilokat, oldalakat vagy bejegyzéseket, amelyek manipulált aktivitást mutatnak.
Ezért fontos tudni: mindenki kezében ott van az eszköz, hogy jelentse a visszaéléseket – és ezzel közvetve védje a közösségi terek tisztaságát és hitelességét.
Ha egy poszt alatt gyanúsan sok külföldi profil jelenik meg, amelyek látszólag nem értik vagy nem követik a tartalom logikáját, érdemes rákattintani a nevükre, és jelenteni a profilt, mint „hamis” vagy „gyanús”. Ugyanez igaz azokra az oldalakra, amelyek rendszeresen kapnak manipulált aktivitást – ezeket az oldalakat is jelenthetjük, a bejegyzéseikkel együtt.
Minél többen élnek ezzel a lehetőséggel, annál nagyobb az esély arra, hogy a Meta algoritmusai beazonosítják és eltávolítják a bérlájk-hálózatokhoz kapcsolódó elemeket. Nem fog minden gyanús lájk azonnal eltűnni – de ha nem teszünk semmit, biztosan maradnak.
A közösségi média nem csak technológia, hanem tükör is. És hogy mit mutat ez a tükör – az rajtunk is múlik.