A rendszerváltás utáni magyar politika története bővelkedik sorsfordító pillanatokban, de kevés olyan folyamat volt, amely ennyire mélyen határozta meg a mindennapokat, mint a Fidesz gazdasági hátországának kiépülése. Ez a történet nem pusztán a pártról szól, hanem arról, hogyan fonódott össze a politika és az üzlet világa egy új hatalmi rendszerben, amelyet ma már csak „NER”-ként emlegetünk.
Fantomcégek és az első figyelmeztető jelek
A kilencvenes évek elején már látszott, hogy a Fidesz nem csupán politikai párt, hanem egyre inkább gazdasági érdekközösség is. A Kaya Ibrahim–Josip Tot-ügy ennek korai bizonyítéka volt: tucatnyi Fidesz-közeli cég került olyan külföldi „tulajdonosokhoz”, akik vagy nem is léteztek, vagy semmit sem tudtak a nevükre írt vállalatokról. Az ügyek közös pontja, hogy jelentős köztartozások tűntek el nyomtalanul.
A hatóságok akkor nem találtak politikai felelőst, de a közvélemény már sejthette: a párt körül kialakuló gazdasági háló nem a tiszta verseny logikáját követi.
Székház, Simicska, hatalmi építkezés
A Fidesz-székház eladása és az abból származó bevételek kezelése újabb kérdéseket vetett fel. A háttérben ekkor tűnt fel Simicska Lajos, aki a párt gazdasági logisztikusa, majd pénzügyi stratégája lett.
Simicska keze nyomán született meg az a modell, amely később a NER alapjául szolgált: állami forrásokból finanszírozott magáncégek, amelyek a politikai lojalitásért cserébe megbízásokat kaptak.
A Happy End és az Ezüsthajó kora
A 2000-es évek elején az állami kommunikációs pénzek jelentős része a Fideszhez közel álló cégekhez, például a Happy End Kft.-hez és az Ezüsthajó Kft.-hez került. A filmek, kampányfilmek és rendezvények mögött ugyanaz a mechanizmus működött: párthű vállalkozók kaptak közpénzes megbízásokat.
Ez volt az időszak, amikor a „független kormányzati kommunikáció” fogalma lassan kiüresedett – a politika és a reklámpénzek világa teljesen összefonódott.
A Közgép-birodalom és a NER gazdasága
A 2010-es választási győzelem után a hatalomgazdaság látványosan kiteljesedett. A Közgép Zrt., Simicska vállalata, sorra nyerte az állami tendereket, a kormányzati infrastruktúra-építések szinte mind egy szűk körhöz kerültek.
Majd 2015-ben jött a szakítás: a „G-nap” után Simicska eltűnt a politikai térképről, helyét pedig Mészáros Lőrinc vette át. A birodalom azonban nem omlott össze — csak új tulajdonosra talált.
Mészáros kora: a rendszer kiteljesedése
A Felcsútról induló vállalkozó néhány év alatt a világ egyik leggyorsabban gazdagodó embere lett. Az energetika, az építőipar, a média és a mezőgazdaság egyaránt a kezébe került.
A NER gazdasági rendszere ezzel önjáróvá vált: a hatalom saját pénzügyi ökoszisztémát teremtett, amelyben a lojalitás fontosabb lett, mint a piaci teljesítmény.
Ami már akkor is látszott
Visszanézve a három évtized eseményeire, egy dolog világos: nem egyik napról a másikra alakult ki a rendszer, amely ma Magyarország politikai és gazdasági életét uralja.
A korai botrányok, a pártszékház eladásai, az állami megrendelésekkel megtámogatott „baráti cégek” mind előrevetítették, hogy a Fidesz nemcsak hatalmat, hanem gazdasági befolyást is épít.
És aki akkor figyelt, már láthatta: ez nem a tisztességes politikusok gyülekezete volt – hanem egy hatalomtechnikai laboratórium, ahol a lojalitás, a pénz és a hatalom eggyé olvadt.
- Blokád a kijevi parlamentben – politikai válság rajzolódik ki UkrajnábanUkrajnában ismét megmutatkozott, hogy a frontvonal mögött legalább akkora küzdelem zajlik, mint a harctereken. A kijevi parlament, a Verhovna Rada november 18-i ülését az ellenzéki képviselők lényegében megbénították: elfoglalták az elnöki pulpitus környékét, és blokáddal akadályozták meg a szavazást két miniszter menesztéséről. Ilyen nyílt konfrontációról az elmúlt években ritkán érkezett hír. A feszültség azután robbant
- Új arcok vagy régi reflexek? – Mit üzen, hogy Magyar Péter volt MSZP-s és Fidelitas-os jelölteket is indít
Arold Péter A magyar politika egyik visszatérő kérdése mindig ugyanaz: lehet-e valóban új politikát csinálni úgy, hogy közben a szereplők egy része a régi rendszerből érkezik? A TISZA Párt most erre ad sajátos választ. Magyar Péter nyíltan vállalja, hogy a jelöltjei között vannak olyanok is, akik az elmúlt években vagy évtizedben MSZP-s, Momentum-közeli vagy éppen - Tisza Csepeli jelöltek . BUDAPEST 09 OEVKCsepel Info Hétfő este elkezdték bejelenteni a Tisza Párt képviselőjelölt-jelöltjeit, tehát azt a 315 embert, akik közül majd kiválasztják a 105 egyéni jelöltet a 2026-os országgyűlési választásra. Dr. Derecskei Zsuzsanna Dr. Derecskei Zsuzsanna ügyvéd, édesanya, több mint 35 éve él a kerületben, és pontosan érti, milyen gondokkal küzdenek a helyiek. Könnyen megtalálja a közös hangot
- Élet – Színek – december 13. 19:00 – PR-evolution Dance Company a DEPO-banA PR-evolution Dance Company a magyar kortárstánc-szcéna egyik legkarakteresebb és legfrissebb hangú társulata. Munkájukat az a fajta művészi bátorság jellemzi, amely egyszerre épít a klasszikus tánctechnikára és a mai színház vizuális, filozófiai és érzelmi világára. Az együttes kreatív alkotói nagy hangsúlyt fektetnek a tánc és más művészeti ágak találkozására Előadásaikra jellemző a filmekből, irodalomból vagy
- Valóban kilőttek egy LNG gázt szállító tartály hajót a Dunán?Igen — van megbízható jelentés arról, hogy Izmail-nél, a Duna deltájához közel (Ukrajna, Odesa régió) a közelmúltban tűz ütött ki egy tanker-hajón, amely folyékony gázt (LNG vagy folyékony gázként árult LPG) szállított — az incidens kapcsán elég komoly biztonsági aggályok merültek fel. The Independent+5blue News+5Marine Insight+5 Amit tudunk Amit nem tudunk egyértelműen Mi a tét
