1950. január 1-jén a Rákosi-korszak árnyékában Nagy-Budapest létrehozásával a város jelentősen kibővült: hét várost és tizenhat nagyközséget csatoltak hozzá, így formálódott meg a mai Budapest területi kiterjedése.
Ez a lépés része volt egy átfogó urbanisztikai és közigazgatási átalakításnak, amely az egykori kisvárosi és falusi közösségeket a nagyváros részévé tette. A döntést a városrendezési és politikai szükségletek egyaránt motiválták. Az ötlet már a 19. században felmerült, de csak a 20. század közepére érett meg a megvalósításra.
Az érintett városok: Budafok, Csepel, Kispest, Pesterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest voltak. A nagyközségek közé tartoztak többek között Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom és Soroksár. Ezzel a főváros területe több mint kétszeresére nőtt: 207-ről 525 négyzetkilométerre, lakossága pedig 1 590 000 főre emelkedett. A város hivatalos neve továbbra is Budapest marad.
Ezen települések beolvasztása gyakorlatilag a városiasodás és a területi tervezés része volt, amelynek célja a hatékonyabb közigazgatás és a városi területek kiegyensúlyozott fejlődése volt.
A tervezés során figyelembe vették a már meglévő belterületek és a zöldövezeti területek egyensúlyát is, célul tűzve ki a város további szétterjedésének megakadályozását, miközben a kertvárosi jelleg megőrzése és a helyi központok funkcionális integrációját is szem előtt tartották.
A csatolás nem ment zökkenőmentesen: számos politikai és társadalmi feszültség kísérte, amit a korabeli politikai helyzet is befolyásolt. A választások és a kommunista párt politikai számításai is szerepet játszottak ebben a folyamatban, hiszen a főváros és a környező területek összesített szavazataival a párt jelentős befolyást szerzett volna a fővárosi politikában.
Összességében a Nagy-Budapest létrehozása jelentős várostervezési és közigazgatási mérföldkő volt, amely alapjaiban formálta át Budapest arculatát és közigazgatási szerkezetét, bár a döntés megítélése máig ellentmondásos. A csatolás során érintett települések részeivé váltak a fővárosnak, ami új kihívásokat és lehetőségeket is hozott számukra.
