Szijjártó Péter: a magyar-francia nukleáris együttműködés erősítése kritikus fontosságú

A magyar-francia nukleáris együttműködés erősítése kritikus fontosságú, ugyanis ez alapvető bástyája lesz hazánk energiabiztonságának az elkövetkezendő években – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Párizsban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a francia ipar- és energiaügyi miniszterrel, Marc Ferraccivel folytatott megbeszélését követően kijelentette, hogy a két ország együttműködésének legstratégiaibb területe a nukleáris energia melletti kiállás.

Rámutatott, hogy a gazdasági növekedés, az ipar energiaigénye és a klímaváltozás miatt az eddigieknél jóval nagyobb mennyiségű elektromos áramra lesz szükség a világban az elkövetkezendő időszakban.

„Ezt a drasztikusan megnövekedő elektromosáram-igényt környezetkímélő, megbízható, olcsó módon csak a nukleáris energiával lehet kiszolgálni Ezért Magyarország és Franciaország is egy racionális, józan észre alapuló energiapolitikát folytatva elutasít minden nyomást és negatív diszkriminációt a nukleáris energiával szemben”

– mondta.

Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy Franciaország Európa vezető atomenergia-termelője, a francia nukleáris ipari vállalatok a világ legmagasabb technológiai színvonalát képviselik, így Magyarországnak érdeke az eddigieknél is szorosabb együttműködés ezen a téren.

„És ebben a tekintetben a franciák is ugyanezt akarják. A paksi beruházás során a Framatome fogja szállítani az erőmű irányítástechnikai rendszerét, emellett pedig az új erőmű turbináinak gyártását is egy nagy francia vállalat végzi” – tudatta.

„Ezeknek a turbináknak a gyártása elindult már Franciaországban, így a francia-magyar nukleáris együttműködés egy alapvető bástyája lesz az elkövetkezendő évek magyar energiabiztonságának. Az új paksi atomerőmű minél gyorsabb megépítése garantálja a magyar energiaellátás biztonságát és azt, hogy Európa legalacsonyabb rezsiköltségeit tudjuk fenntartani a magyar emberek, a magyar családok számára”

– folytatta.

„Ebből a szempontból tehát a magyar-francia nukleáris együttműködés fokozása abszolút mértékben kritikus fontosságú” 

– tette hozzá.

Borítókép: Párizs, 2025. július 24. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Párizsban, ahol francia nagyvállalatok vezetőivel egyeztetett 2025. július 24-én. MTI/KKM

• 
  A „Kapitány” és a kényszerpálya: Miért beszélt el Orbán a valóság mellett?
  A falig tolt retorika – Amikor a politikai zseni reaktívvá válik. „A Tisza új gazdaságpolitikusa az első munkanapján bejelentette, hogy levágná Magyarországot az olcsó orosz energiáról. Most már tudjuk, miért küldték: hogy végrehajtsa, amit Brüsszelben kitaláltak.” A TISZA Párt most bemutatott gazdaságfejlesztési és energetikai vezetője az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt az orosz olaj-
• 
  Az Ikarus története
  Az Ikarus nem csupán egy buszmárka, hanem a magyar ipartörténet egyik legsikeresebb fejezete. A gyár fénykorában a világ egyik legnagyobb autóbusz-gyártója volt, járművei az USA-tól kezdve Afrikán át egészen Kínáig mindenhol megfordultak. Mikor készült az első Ikarus? Bár a jogelőd (Uhri Imre kovácsműhelye) már 1895-ben létezett, az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár mai nevén 1949-ben jött
• 
  A MOL megveszi a Nist
  A MOL-csoport kötelező erejű előzetes megállapodást írt alá az orosz Gazprom Nefttel a szerb Naftna Industrija Srbije (NIS) többségi tulajdonrészének megvásárlásáról. A MOL közlése szerint a megállapodás a Gazprom Neft kezében lévő 56,15 százalékos részesedés megszerzésére vonatkozik, és a tranzakció lezárása esetén a magyar olajvállalat meghatározó tulajdonosi és irányítási jogokat szerezhet Szerbia egyetlen olajfinomítóját is
• 
  Kiengedték Venezuelából Bossányi Zsuzsannát – mi vezetett idáig?
  Hónapokig csak szórványos információk szivárogtak ki, most viszont hivatalos magyar bejelentés erősítette meg: szabadon engedték Bossányi Zsuzsannát Venezuelában. A hírt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte 2026. január 16-án, ezzel lezárva – legalábbis a nyilvánosság számára – egy olyan ügyet, amelyben sokáig a találgatások és a diplomáciai csatornákon érkező, nehezen ellenőrizhető részletek domináltak. Bossányi Zsuzsanna
• 
  „Mentálisan alkalmatlan, le lehet váltani?” – mit mond erről a nemzetközi sajtó, és mit enged az amerikai alkotmány
  Háttércikk közérthetően Az utóbbi napokban megint felröppent a téma a nemzetközi sajtóban is: Donald Trump egészségi–mentális állapotáról találgatnak, és felmerül a kérdés, hogy létezik-e olyan alkotmányos mechanizmus, amellyel egy elnököt „mentális alkalmatlanság” miatt félre lehet állítani. A vita részben a nyilvánosságban látott viselkedésből, részben az egészségügyi átláthatóságról szóló vitákból táplálkozik. A legfontosabb: a sajtó találgatása