Air India AI171 tragédia – Szándékosság, vagy példátlan műszaki hiba?

Külföld
By:
On:

A tragédia részletei

2025. június 12-én kora délután súlyos repülőgép-szerencsétlenség történt Indiában. Az Air India AI171 jelű menetrend szerinti járata, egy Boeing 787-8 Dreamliner utasszállító repülőgép, nem sokkal a felszállás után lezuhant Ahmedabad városában. A London–Gatwick repülőtérre tartó gép fedélzetén 242 személy tartózkodott – 2 pilóta, 10 fős személyzet és 230 utas –, közülük a katasztrófát csodával határos módon mindössze egyetlen utas élte túl. A gép egy lakóövezetben csapódott be, az egyik helyi kórház orvosainak szállásául szolgáló épületet találva telibe. A baleset következtében a fedélzeten tartózkodók túlnyomó többsége életét vesztette, és a földön is többen meghaltak; a hatóságok jelentései szerint legalább 279 halálos áldozata van a tragédiának (beleértve a gép 241 utasát és személyzetét, valamint mintegy 38 földön tartózkodó személyt). Ez az esemény India modern kori történetének egyik legsúlyosabb légikatasztrófája. A becsapódás erejét és pusztítását mutatja, hogy a roncsok több száz méteres körzetben szóródtak szét, a repülő farokrésze pedig félig kiállt az érintett épületből.

A baleset helyszínén a lezuhant repülőgép farokrésze egy épület tetejébe fúródva maradt Ahmedábád lakónegyedében, a katasztrófa napján (2025. június 12-én).

    A katasztrófa azonnal pánikot és káoszt okozott a helyszínen. Szemtanúk beszámolói szerint a felszállást követő pillanatokban a gép hirtelen veszíteni kezdett a magasságából, orra felfelé állt, majd egy épületnek csapódott és hatalmas tűzgolyóvá robbant. A környéken sűrű füstoszlop emelkedett az égbe. A helyi kórházak sürgősségi osztályaira folyamatosan érkeztek a sérültek – köztük nemcsak utasok, hanem a földön tartózkodó épületlakók is. A mentőcsapatok és tűzoltók azonnal a helyszínre siettek, hogy oltják a lángokat és kutassanak túlélők után a füstölgő roncsok között. A gép fedélzetén ülők közül csupán egy utas élte túl a zuhanást: egy fiatal férfi, aki a turistaosztály 11A ülésében, vészkijárat mellett ült, és a szerencsés helyzetének köszönhetően ki tudott menekülni a törmelékek közül. Rajta kívül azonban mindenki más, valamint a földön tartózkodók közül is sokan odavesztek. A hatóságok a baleset utáni napokban folyamatosan emelték a hivatalos halálos áldozatok számát, ahogy újabb holttesteket találtak a romok között és a sérültek közül többen belehaltak sérüléseikbe.

    A járat és a repülőgép adatai

    Az érintett járat, az AI171-es, Ahmedabad városából indult és az Egyesült Királyságba, a londoni Gatwick repülőtérre tartott. A járatot egy Boeing 787-8 Dreamliner típusú, hosszú távú, két hajtóműves, széles törzsű utasszállító repülőgép teljesítette. A konkrét repülőgép hozzávetőleg 12 éves volt, lajstromjele VT-ANB. Az Air India légitársaság flottájában ez a típus a korszerűbb és nagy hatótávolságú gépek közé tartozik, és egészen mostanáig nem történt halálos baleset Dreamlinerrel – az AI171 tragédiája a Boeing 787-es típus első katasztrófája a bevezetése óta. A fedélzeten utazók többsége indiai állampolgár volt, de mintegy ötvennél is több brit állampolgár, továbbá néhány portugál és kanadai utas is utazott ezen a Londonba tartó járaton.

    A feltételezett okok és első megállapítások

    A katasztrófa pontos okát egyelőre még vizsgálják, ám a rendelkezésre álló adatok alapján a szakemberek figyelme egy szokatlan műszaki hibára irányult. Három másodperccel a felszállás után – nagyjából 625 láb (kb. 190 méter) magasságban – a repülőgép mindkét hajtóműve szinte egyszerre leállt. A hirtelen hajtóműleállás oka az üzemanyag-ellátás megszakadása volt: a repülőgép adatrögzítői szerint mindkét hajtómű üzemanyag-szelep kapcsolója (fuel control switch) a normál „RUN” állásból a „CUTOFF” (üzemanyag-tiltó) állásba váltott át, szinte egyidőben, pár tizedmásodperces eltéréssel. Ennek következtében elzáródott az üzemanyag útja a hajtóművek felé, így azok tolóereje megszűnt. A repülőgép a levegőben azonnal veszélyes helyzetbe került: a kettős hajtóműleállás hatására automatikusan kinyílt ugyan a vészhelyzeti áramellátást biztosító ún. légcsavaros vészgenerátor (ram air turbine), de a gép ilyenkor már nem tudta fenntartani a repülési magasságát. A pilóták vészjelzést adtak le – a repülőgép kevesebb, mint egy perccel a felszállás után mayday vészhívást továbbított a légiirányításnak –, azonban rendkívül alacsony magasságon következett be mindez, így már nem maradt idő érdemi beavatkozásra. A hajtóművek leállása után a repülő azonnal zuhanni kezdett, és másodperceken belül bekövetkezett a becsapódás.

    A katasztrófa kapcsán kulcsfontosságú kérdésként merült fel, hogy miért állt le a hajtóművek üzemanyag-ellátása, illetve ki vagy mi kapcsolta le azt. A fedélzeti hangrögzítő (CVR) drámai részleteket örökített meg a pilótafülkében történtekről: az egyik pilóta a felszállás kritikus pillanataiban döbbenten kérdezte a másodpilótát, hogy „Miért zártad el az üzemanyagot?”, mire társa azt felelte: „Én nem tettem ilyet.” Ez a rövid, sokkoló párbeszéd arra utal, hogy a pilóták maguk sem értették, miért álltak le a hajtóművek – egyikük sem szándékosan nem kapcsolta le az üzemanyag-ellátást, így felmerül a műszaki meghibásodás lehetősége. A pilóták tehát tagadták, hogy szándékosan leállították volna a hajtóműveket, ezért a vizsgálat fókusza arra irányul, hogy önhibáján kívül, valamiféle rendszerhiba miatt kapcsolódhatott ki mindkét hajtómű üzemanyag-szelep kapcsolója. Ilyen jellegű meghibásodás rendkívül ritka és példátlan egy modern utasszállítónál, hiszen a repülőgépek rendszereit úgy tervezik, hogy egyetlen meghibásodás ne vezethessen mindkét hajtómű egyidejű kieséséhez.

    A mentőcsapatok és tűzoltók a helyszínen küzdenek a lángokkal és keresik a túlélőket a Boeing 787-es roncsai között, közvetlenül a katasztrófa után.

    A baleset okainak vizsgálatát végző szakértők már a korai szakaszban találtak egy lehetséges nyomot, amely magyarázatot adhat a szinkron üzemanyag-ellátás kiesésére. Az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) még 2018-ban kiadott egy műszaki közleményt, amely figyelmeztetett a Boeing 787 Dreamliner típusú gépek üzemanyag-szelep kapcsolóival kapcsolatos potenciális hibalehetőségre. A közleményben egy bizonyos alkatrész ellenőrzését és esetleges cseréjét javasolták, miután a szimulációk szerint extrém ritka esetben előfordulhat, hogy a hajtóművezérlő rendszerek tévesen üzemanyag-elzárást kezdeményeznek. Az Air India azonban nem végezte el ezt a fakultatív ellenőrzést a flottájában szolgáló Dreamlinereken, mivel az FAA ajánlása nem volt kötelező érvényű előírásként bevezetve. Az indiai vizsgálóbizottság (AAIB) előzetes jelentése hivatkozik erre a 2018-as amerikai bulletinre, mint lehetséges összefüggésre a mostani katasztrófával. Mindez erősíti azt a feltételezést, hogy műszaki hiba állhat a háttérben: lehetséges, hogy a Boeing 787 egyik ritka, rejtett rendszerhibája okozta a hajtóművek leállását, nem pedig emberi mulasztás. Fontos hangsúlyozni, hogy a vizsgálat jelenlegi szakaszában még nem zártak ki egyéb lehetőségeket sem – elméletileg szóba jöhetne akár a személyzet tévedése vagy szándékos beavatkozása is, de a rendelkezésre álló bizonyítékok (elsősorban a pilótafülke hangfelvétele és a műszaki adatok) inkább a váratlan meghibásodás hipotézisét támasztják alá. Szakértők rámutattak: korábban nem dokumentáltak olyan esetet, hogy egy repülőgép személyzete szándékosan mindkét hajtóművet leállította volna felszállás közben, ezért amennyiben a pilóták valóban nem kapcsolták ki a hajtóműveket, a történtek komoly aggodalmat keltenek a repülőgép műszaki megbízhatóságával kapcsolatban.

    A vizsgálat és hivatalos jelentések

    A baleset kivizsgálását India polgári légiközlekedési hatóságai haladéktalanul megkezdték. Az indiai Aircraft Accident Investigation Bureau (AAIB) vezetésével nemzetközi összefogás keretében zajlik a vizsgálat: Ahmedabadba érkeztek az amerikai Nemzeti Közlekedésbiztonsági Testület (NTSB) szakértői, valamint a repülőgépet gyártó Boeing és a hajtóműveket gyártó General Electric mérnökei is, hogy segítsék a helyszíni feltárást és a műszaki elemzéseket. A nemzetközi protokollok szerint – mivel a repülőgép amerikai gyártmányú – az amerikai hatóságok felajánlották segítségüket; az FAA közleménye szerint az NTSB szükség esetén kész egy amerikai szakértői csapatot azonnal indítani Indiába, és az FAA is műszaki támogatást nyújt a vizsgálathoz. A baleset után egy nappal, június 13-án megtalálták a repülőgép egyik „fekete dobozát”, a repülési adatrögzítőt (Flight Data Recorder), majd június 15-én, vasárnap késő este előkerült a másik fekete doboz, a pilótafülke hangrögzítője (Cockpit Voice Recorder) is. Ezek az eszközök rögzítették a repülés utolsó másodperceinek műszaki adatait és a személyzet kommunikációját; szakértők szerint adatainak kiértékelése kulcsfontosságú a katasztrófa okainak feltárásában. Az indiai közlekedési miniszter tájékoztatása alapján a fekete dobozok adatainak letöltése és kielemzése több napig is eltart, és a vizsgálóbizottság rövid határidőn belül, három hónapon belül egy előzetes jelentést kívánt készíteni.

    Az AAIB a baleset után egy hónappal, július 12-én hozta nyilvánosságra 15 oldalas előzetes jelentését, amely az első hivatalos betekintést engedi a tragédia körülményeibe. A jelentés megerősítette a korábbi értesüléseket: mindkét hajtómű üzemanyag-ellátása leállt közvetlenül a felszállás után, és a pilótafülke hangfelvétel tanúsága szerint a pilóták értetlenül álltak a hajtóműleállás előtt. Az előzetes jelentés ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a vizsgálat még folyamatban van, és semmilyen végleges következtetést vagy ajánlást nem fogalmazott meg sem a repülőgép gyártója (Boeing), sem az üzemeltetők felé. Az AAIB szakemberei egyelőre türelemre intenek: további tesztekre, szimulációkra és a rendszerek mélyreható vizsgálatára van szükség, mielőtt egyértelműen megállapítható, hogy pontosan mi indította be az üzemanyag-ellátás váratlan megszakadását. A vizsgálat során különös figyelmet fordítanak a Dreamliner hajtómű-vezérlő rendszereire és azokra az elektromos jelekre, amelyek a hajtóművek üzemanyag-szelep kapcsolóit vezérlik. A Boeing cég a nemzetközi repülésbiztonsági egyezményeknek megfelelően közölte, hogy a nyomozás lezárultáig nem nyilatkozik a részletekről, és teljes mértékben együttműködik az AAIB vizsgálatával. A repülőgép-hajtóműveket gyártó General Electric szintén jelezte, hogy támogatja a nyomozást, de eddig egyik fél felé sem intézett a hatóság konkrét figyelmeztetést vagy ajánlást, ami arra utal, hogy a hiba eredetét még nem sikerült kétséget kizáróan azonosítani.

    A nyomozás a következő hónapokban is folytatódik, és várhatóan csak 2026 nyarára zárul majd le teljeskörűen. A hatóságok bejelentették, hogy a végleges vizsgálati jelentést az esemény után egy évvel, 2026. június 12-ig bezárólag szeretnék kiadni, amely tartalmazni fogja a katasztrófa valószínű okait és a szükséges biztonsági ajánlásokat. Szakértők kiemelik: minden ilyen súlyos baleset után a legfontosabb cél, hogy tanuljanak a tragédiából, és a jövőben hasonló eset még egyszer ne fordulhasson elő.

    A légitársaság és a hatóságok reakciói

    A tragédiát követően az Air India légitársaság és az indiai hatóságok részvétüket fejezték ki az áldozatok hozzátartozóinak, és azonnali intézkedéseket hoztak a helyzet kezelésére. Narendra Modi indiai miniszterelnök még a katasztrófa napján „megrendítőnek és szívszorítónak” nevezte az eseményt, és kifejtette, hogy minden érintett család mellett állnak ezekben a nehéz órákban. Modi utasította a kormány illetékeseit és a Gudzsarát szövetségi állam hatóságait, hogy minden lehetséges támogatást nyújtsanak az áldozatok családtagjainak és a sérülteknek. Az együttérzés és segítőkészség nemzetközi szinten is megnyilvánult: számos ország vezetője fejezte ki részvétét India felé. A brit kormány és a királyi család képviselői külön is megszólaltak, hiszen a járaton jelentős számban utaztak brit állampolgárok; a brit miniszterelnök megdöbbentőnek nevezte a történteket és jelezte, hogy figyelemmel kísérik a fejleményeket, míg III. Károly király részvétüzenetében „megrendítő tragédiáról” írt, amely sok nemzet polgárát érintette. Az Európai Unió és más szövetséges országok vezetői – köztük az Egyesült Államok, Oroszország, Kanada, Ausztrália és sokan mások – szintén együttérzésükről és szükség esetén segítségükről biztosították Indiát.

    Az Air India légitársaság a baleset után nyomban válságkezelő üzemmódba kapcsolt. A légitársaság közleményben tudatta, hogy mély gyászban osztozik az elhunyt 241 utas és személyzet családjaival, és megerősítették, hogy felvették a kapcsolatot az összes érintett hozzátartozóval. Az Air India – együttműködve India Polgári Repülési Minisztériumával és Gudzsarát állam kormányzatával – segítségnyújtó központokat és információs pontokat állított fel Ahmedabadban és Londonban is, hogy támogatást nyújtson a családtagoknak. A légitársaság repülőjegyeket és utaztatást biztosított a gyászoló rokonoknak, hogy a helyszínre vagy a kórházakba utazhassanak, és segítséget nyújtott az áldozatok földi maradványainak hazaszállításában is. Emellett szakembereket és pszichológusokat vont be a gyászban lévők megsegítésére.

    A katasztrófát követően azonnal felmerült a kérdés, hogy a légitársaság flottájában lévő többi Boeing 787 Dreamliner biztonságosan üzemeltethető-e. Az indiai légügyi hatóság (DGCA) haladéktalanul elrendelte az Air India összes Dreamliner típusú repülőgépének soron kívüli, fokozott biztonsági ellenőrzését. A légitársaság beszámolója szerint a flottában található 33 Boeing 787-esből június 18-ig 26 gépet már átvizsgáltak, és egyiket sem találták repülésre alkalmatlannak – mind a 26 átvizsgált gép megfelelt a biztonsági előírásoknak, így fokozatosan visszaállhattak a forgalomba. A fennmaradó Dreamlinerek ellenőrzését is pár napon belül befejezték. Az Air India emellett elővigyázatosságból bejelentette, hogy kiterjeszti a rendkívüli biztonsági átvizsgálásokat a Boeing 777-es flottájára is. A légitársaság hangsúlyozta, hogy teljes mértékben együttműködik az AAIB vizsgálatával, és minden szükséges lépést megtesz utasai, személyzete és gépei biztonságának garantálása érdekében.

    A tragédia rövid távon a menetrendekre is hatással volt: az Air India ideiglenesen, néhány hétre 15%-kal csökkentette nemzetközi járatainak számát, hogy tehermentesítse a flottát a plusz biztonsági ellenőrzések idejére, és hogy elegendő tartalék gépet és személyzetet tudjon biztosítani az esetleges rendkívüli helyzetekre. A légitársaság emiatt számos járatát törölte vagy ritkította, és igyekezett az érintett utasokat más járatokra átfoglalni vagy visszatéríteni jegyeik árát. Az Air India vezetősége a nehézségek ellenére ígéretet tett arra, hogy hamarosan helyreállítják a menetrend szerinti közlekedés stabilitását, és hangsúlyozták: elsődleges számukra, hogy visszanyerjék az utasok bizalmát.

    A tragédia nyomán a közvélemény és az áldozatok hozzátartozói részéről természetesen számos kérdés és aggodalom fogalmazódott meg. Többen bírálták a légitársaságot és a hatóságokat a katasztrófát követő tájékoztatás és segítségnyújtás kapcsán; különösen a külföldi (például brit) áldozatok családjai közül voltak, akik elkésettnek és hiányosnak érezték az információszolgáltatást a tragédia utáni napokban. Az Air India e kritikákra reagálva kijelentette, hogy mindent megtesznek a családok támogatásáért, és folyamatosan javítják a kommunikációt. A vállalat és az indiai kormány részéről is elhangzott, hogy teljes átláthatóságot biztosítanak a vizsgálat során, és minden új fejleményről tájékoztatják a nyilvánosságot.

    Felhasznált források

    • Hindustan Times (2025. július 12.): Air India flight AI171 crash in Ahmedabad: Here’s full report released by AAIB – Az AAIB előzetes jelentésének főbb megállapításai és a pilótafülke hangfelvétel részletei.
    • Times of India (2025. július 12.): “Why did you cut off the fuel supply? I did not”: AAIB preliminary report into AI-171 crash released – Részletes beszámoló az előzetes vizsgálati eredményekről és a lehetséges üzemanyagellátási hibáról.
    • The Guardian (2025. június 12.): What we know so far about the Air India flight 171 crash – a visual guide – A baleset körülményeinek összefoglalása (időpont, helyszín, áldozatok száma) és a tragédia lefolyása.
    • AP News (2025. június 12.): Fiery Air India crash kills 241 people aboard, leaving 1 survivor – Hírügynökségi jelentés az eseményről, a túlélő utasról és a kezdeti információkról.
    • 24.hu (2025. június 16.): Megt találták a lezuhant Air India repülőgép második fekete dobozát is – Magyar nyelvű hír az első vizsgálati lépésekről, a feketedobozok megtalálásáról és az áldozatok számáról.
    • Air India Newsroom (2025. június 15–18.): Air India Flight AI171 incident updates – Az Air India hivatalos közleményei a tragédiát követően (részvétnyilvánítás, családok segítése, biztonsági intézkedések és menetrendi változások).
    • Reuters (2025. június 12.): Air India plane crash: reactions from across the world – Összefoglaló a világ vezetőinek reakcióiról és részvétnyilvánításairól az ahmedabadi katasztrófa kapcsán.

    A cikk az AI segítségével készült

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

    This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.