Igaz, vagy csak hiedelem? Monda, vagy valóság? A Halloween kelta népszokás elterjedése. Valóban pogány ünnep és csak pogány ünnep Halloween?
Halloween ünnepe eredetét tekintve az ősi kelta hagyományokhoz köthető, különösen az ún. Samhain (ejtsd: szóvejn vagy számhén) ünnephez, amelyet az ősi kelták október 31-én tartottak. Ez az ünnep a nyár végét és a tél kezdetét jelölte, amelyet a termés betakarításával és a téli időszakra való felkészüléssel kapcsoltak össze. A Samhain azt is jelentette, hogy az élők és a holtak világa közötti határ ezen az éjszakán a legvékonyabb, így a halottak szellemei visszatérhetnek a földre.
Amikor a kereszténység terjedni kezdett Európában, a kelt területeken is, a keresztény egyház próbálta átformálni a meglévő pogány ünnepeket, így a Samhain napját All Hallows’ Eve-vé, vagyis Mindenszentek előestéjévé alakították, amely november 1-jére esik. Az „All Hallows’ Eve” (Mindenszentek előestéje) kifejezésből alakult ki később az „Halloween” szó.
Az írek és skótok bevándorlása során vitték magukkal ezt az ünnepet Észak-Amerikába, ahol a 19. században kezdett elterjedni, és vette fel jelenleg ismert, jelmezes, „csokit vagy csalunk” hagyományokkal teli formáját. Az amerikai kultúra hatására ma már szerte a világon ismert és ünnepelt a Halloween, sajátos dekorációval, jelmezöltözéssel és egyéb szokásokkal.
De mi a helyzet a magyarokkal?
A dolog érdekessége, hogy a 20. század eleji paraszti világban kifejezetten kedvelt volt Magyarországon a töklámpások készítése, amivel ijesztgették, heccelték egymást a fiatalok. Sok helyen tökvicsorinak hívták a betakarítást követően, néhol kifejezetten halottak napja és mindenszentek idején faragott tököt.
Tudtad hogy a tökfaragás Magyarországon is régi hagyomány? Olyannyira régi, hogy az első erről szóló történet egészen Salamon, Árpád-házi királyunk idejébe nyúlik vissza, aki trónviszályban állt unokatestvéreivel: Gézával, illetve annak halála után Lászlóval. 1081-ben Salamon ugyan elismerte Lászlót, mint magyar királyt, cserében megtarthatta királyi címét és László udvartartást is rendelt mellé, Salamon azonban a királyi udvarban is terveket szőtt a trón visszaszerzésére. Ezek után László biztonsági okokból a visegrádi vár tornyába záratta. Az őröknek parancsba adták, hogy sötétedés után töklámpásokkal világítsák ki a tornyot, hogy éjszaka is szemmel tarthassák a rabot.
A töklámpásról és a magyar vonatkozásáról sok mindent megtudhatsz. Ha tehát eddig túlságosan amerikainak érezted a tökfaragást, most bátran vesd bele magad, és gondolj a magyar ősökre, akik már több, mint száz évvel ezelőtt is hasonló faragványokkal ijesztgették egymást a paraszti világban.
- Karácsony Gergely: fejlesztési hullám indul Budapesten, kormányzati partnerséggel
- Ingyenes éves országbérletet kapnak a terézvárosi diákok – már átvehetők az utalványok
- Négy új, nagy teljesítményű hókotróval készül a télre a Magyar Közút
- Álhírek, kitalált újságírók és fedőszervezetek – politikai befolyásolásra használták a ChatGPT-t
- Strepsils 1,19 fontért Bristolban, itthon több mint ötezer forintért – magyarázatot kért az MR3.hu
