Főoldal / Digitális történelem / A töklámpás magyar vonatkozása

A töklámpás magyar vonatkozása

Igaz, vagy csak hiedelem? Monda, vagy valóság? A Halloween kelta népszokás elterjedése. Valóban pogány ünnep és csak pogány ünnep Halloween?

Halloween ünnepe eredetét tekintve az ősi kelta hagyományokhoz köthető, különösen az ún. Samhain (ejtsd: szóvejn vagy számhén) ünnephez, amelyet az ősi kelták október 31-én tartottak. Ez az ünnep a nyár végét és a tél kezdetét jelölte, amelyet a termés betakarításával és a téli időszakra való felkészüléssel kapcsoltak össze. A Samhain azt is jelentette, hogy az élők és a holtak világa közötti határ ezen az éjszakán a legvékonyabb, így a halottak szellemei visszatérhetnek a földre.

Amikor a kereszténység terjedni kezdett Európában, a kelt területeken is, a keresztény egyház próbálta átformálni a meglévő pogány ünnepeket, így a Samhain napját All Hallows’ Eve-vé, vagyis Mindenszentek előestéjévé alakították, amely november 1-jére esik. Az „All Hallows’ Eve” (Mindenszentek előestéje) kifejezésből alakult ki később az „Halloween” szó.

Az írek és skótok bevándorlása során vitték magukkal ezt az ünnepet Észak-Amerikába, ahol a 19. században kezdett elterjedni, és vette fel jelenleg ismert, jelmezes, „csokit vagy csalunk” hagyományokkal teli formáját. Az amerikai kultúra hatására ma már szerte a világon ismert és ünnepelt a Halloween, sajátos dekorációval, jelmezöltözéssel és egyéb szokásokkal.

De mi a helyzet a magyarokkal?

A dolog érdekessége, hogy a 20. század eleji paraszti világban kifejezetten kedvelt volt Magyarországon a töklámpások készítése, amivel ijesztgették, heccelték egymást a fiatalok. Sok helyen tökvicsorinak hívták a betakarítást követően, néhol kifejezetten halottak napja és mindenszentek idején faragott tököt. 

Tudtad hogy a tökfaragás Magyarországon is régi hagyomány? Olyannyira régi, hogy az első erről szóló történet egészen Salamon, Árpád-házi királyunk idejébe nyúlik vissza, aki trónviszályban állt unokatestvéreivel: Gézával, illetve annak halála után Lászlóval. 1081-ben Salamon ugyan elismerte Lászlót, mint magyar királyt, cserében megtarthatta királyi címét és László udvartartást is rendelt mellé, Salamon azonban a királyi udvarban is terveket szőtt a trón visszaszerzésére. Ezek után László biztonsági okokból a visegrádi vár tornyába záratta. Az őröknek parancsba adták, hogy sötétedés után töklámpásokkal világítsák ki a tornyot, hogy éjszaka is szemmel tarthassák a rabot.

A töklámpásról és a magyar vonatkozásáról sok mindent megtudhatsz. Ha tehát eddig túlságosan amerikainak érezted a tökfaragást, most bátran vesd bele magad, és gondolj a magyar ősökre, akik már több, mint száz évvel ezelőtt is hasonló faragványokkal ijesztgették egymást a paraszti világban.


Gasztronómia

  • Házi vásári lángos fokhagymával, tejföllel és sajttal

    Készítsünk kívül ropogós, belül puha vásári lángost otthon! Egyszerű kelt tésztás recept fokhagymával, tejföllel és reszelt sajttal. A(z) Házi vásári lángos fokhagymával, tejföllel és sajttal bejegyzés először a(z) Mit főzzek ma? oldalon jelent meg.

  • Maradékmentő vacsora: így lesz a megmaradt zöldségből finom krémleves

    Egyszerű, maradékmentő zöldségkrémleves recept: használjuk fel a megmaradt, még biztonságosan fogyasztható alapanyagokat. A(z) Maradékmentő vacsora: így lesz a megmaradt zöldségből finom krémleves bejegyzés először a(z) Mit főzzek ma? oldalon jelent meg.

  • A bolognai spagetti az abszolút kedvenc

    MegosztomKáposztás cvekedli vagy lasagne, grízes tészta vagy pad thai? Meglepő holtversenyek alakultak ki a TV Paprika felmérésében, amely a magyarok kedvenc tésztáit térképezte fel. A bolognai spagettit minden korcsoport kedveli, de míg a fiatalok az olaszos ízeket részesítik előnyben és a távol-keleti konyha felé is inkább kacsintgatnak, addig az idősebbek a hagyományos magyar ízekre vágynak. A(z) A bolognai spagetti az abszolút kedvenc bejegyzés először a(z) Mit főzzek ma? oldalon jelent meg.