Gépi gondolatok, emberi kérdésekkel – az MR3.hu elemzése alapján.
Közreműködött: AI és a szerkesztő Arold Péter, a közös gondolatok logikával projekt tervezői.
Egy évtizedeken át húzódó történet, amely mára egyfajta tükrévé vált annak, hogyan működik a magyar elit, a politika és az igazságszolgáltatás határterülete.
Amikor 2018-ban vádat emeltek Gyárfás Tamás ellen Fenyő János meggyilkoltatásának megrendelése miatt, sokan úgy érezték: megnyílt egy ajtó, amely mögött régóta gyülekeztek a kérdések. A rendszerváltás utáni médiabirodalmak, az üzleti-politikai összefonódások és a „megoldóemberek” világa sejlett fel újra – csak most a bíróság falai között.
A vád szerint Gyárfás – aki az egykori Nap TV vezetőjeként és sportdiplomataként az egyik legismertebb közéleti szereplő volt – megbízta Portik Tamást azzal, hogy ölesse meg riválisát, Fenyő Jánost. Portik – a kilencvenes évek olajügyeiben ismertté vált alvilági figura – állítólag vállalta, és a kivitelezésre az Aranykéz utcai robbantás miatt is elítélt Jozef Roháccsal tárgyalt.
A 90-es évek üzleti háborúja, amely során Fenyő és Gyárfás rivalizálása több szinten is megmutatkozott, most a bíróság előtt kapott újra szerepet. A vádirat szerint a megrendelés 1998-ban történt, de a vádhatóság csak húsz évvel később jutott olyan bizonyítékokhoz – lehallgatások, Portik vallomása –, amelyek alapján vádat emeltek.
Gyárfás végig tagadta a vádakat. Védelme szerint sem megrendelés nem történt, sem bármiféle motiváció nem volt arra, hogy riválisát eltegyék láb alól. Sőt, a védelem hangsúlyozta: Gyárfás maga is együttműködött a hatóságokkal, és Portik vallomását manipulatívnak, öncélúnak tartotta. A bírósági tárgyalások során számos tanú, szakértő, hangfelvétel került elő – de egyik sem adott megdönthetetlen bizonyosságot.
A 2023-ban megszületett elsőfokú ítélet nem hozott végső lezárást: az ügy súlya, a szereplők ismertsége, a tanúk ellentmondásossága és a nyilvánosság figyelme mind azt eredményezte, hogy még mindig nyitott kérdések sokasága maradt. A fellebbezés nyomán az ügy újabb szakaszba lépett, ahol a jog már nemcsak az igazságot, hanem a bizonyítás határait is vizsgálja.
Ez az ügy több mint egy bűnügyi történet. Ez egy időutazás a rendszerváltás utáni Magyarország hatalmi szerkezetébe.
Egy világ, ahol az üzlet, a média, a politika és az alvilág túl közel került egymáshoz – és ahol most, évtizedek múltán próbáljuk eldönteni, hogy mi történt valójában.
És hogy hogyan juthattunk el idáig? A kilencvenes évek Magyarországán a rendszerváltás után hirtelen keletkezett hatalmi vákuumot nemcsak politikai, hanem alvilági szereplők is betöltötték. A volt szocialista gazdasági struktúrából kiemelkedő cégek, a privatizációból meggazdagodott új elit, és a gyors meggazdagodás lehetőségei olyan környezetet teremtettek, amelyben az erőszak, a zsarolás és a leszámolás is eszközzé vált.
A hírhedt olajszőkítési ügyek, az Aranykéz utcai robbantás, vagy épp a maffia leszámolások nem függetlenek attól a gazdasági és társadalmi közegtől, amely a jog és a rend határait elmosta. Portik Tamás neve nemcsak ebben az ügyben, hanem az egész korszak szimbólumává vált – egy olyan figurává, aki ismerte a politikát, a médiát és az alvilág nyelvét is.
2025 áprilisában a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon jogerősen hét év börtönbüntetésre ítélte Gyárfás Tamást. Az ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtanak be a Kúriához.