Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) főtitkára, Christian Hafenecker élesen bírálta az ÖVP–SPÖ–NEOS kormánykoalíciót, amiért szerinte „pártkatonáknak osztogatnak zsíros állásokat” az államtitkárságokon keresztül. Egy friss parlamenti kérdésre adott válasz alapján ugyanis jelenleg 78 alkalmazott dolgozik a hét államtitkárságon, havi 686 ezer eurót meghaladó bérköltséggel – ez még nem is tartalmazza maguknak az államtitkároknak a csaknem 18 ezer eurós havi fizetését.
A legnagyobb létszámot és kiadást Alexander Pröll, az ÖVP államtitkára jegyzi: 18 alkalmazott, több mint 209 ezer eurós havi kiadással. Az FPÖ szerint ezek az állások semmilyen értelmezhető teljesítményt nem mutatnak, csupán politikai klientúraépítésre szolgálnak – Pröll például „pár Instagram-fotón kívül” alig szerepelt nyilvánosan.
Hafenecker kifogásolta azt is, hogy minden államtitkár a saját pártjához tartozó miniszter alá van rendelve, így nem ellenőrzés, hanem saját emberek pozícióba helyezése történik. Összehasonlításképp elmondta: a korábbi ÖVP–FPÖ koalíció idején sokkal kevesebb államtitkári poszt volt, és azok célja éppen a koalíciós egyensúly ellenőrzése volt.
Az FPÖ most az Alkotmánybírósághoz (VfGH) fordult, mert a koalíciós pártok szerinte „képtelen érvekkel” akadályozták meg egy vizsgálóbizottság felállítását, amely az ÖVP állítólagos belügyminisztériumi hatalommal való visszaélését vizsgálta volna. Hafenecker szerint, ha ősszel a bíróság jóváhagyja, már októberben megindulhatnak a meghallgatások.
- A MOL megveszi a Nist
A MOL-csoport kötelező erejű előzetes megállapodást írt alá az orosz Gazprom Nefttel a szerb Naftna Industrija Srbije (NIS) többségi tulajdonrészének megvásárlásáról. A MOL közlése szerint a megállapodás a Gazprom Neft kezében lévő 56,15 százalékos részesedés megszerzésére vonatkozik, és a tranzakció lezárása esetén a magyar olajvállalat meghatározó tulajdonosi és irányítási jogokat szerezhet Szerbia egyetlen olajfinomítóját is - Kiengedték Venezuelából Bossányi Zsuzsannát – mi vezetett idáig?Hónapokig csak szórványos információk szivárogtak ki, most viszont hivatalos magyar bejelentés erősítette meg: szabadon engedték Bossányi Zsuzsannát Venezuelában. A hírt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte 2026. január 16-án, ezzel lezárva – legalábbis a nyilvánosság számára – egy olyan ügyet, amelyben sokáig a találgatások és a diplomáciai csatornákon érkező, nehezen ellenőrizhető részletek domináltak. Bossányi Zsuzsanna
- „Mentálisan alkalmatlan, le lehet váltani?” – mit mond erről a nemzetközi sajtó, és mit enged az amerikai alkotmányHáttércikk közérthetően Az utóbbi napokban megint felröppent a téma a nemzetközi sajtóban is: Donald Trump egészségi–mentális állapotáról találgatnak, és felmerül a kérdés, hogy létezik-e olyan alkotmányos mechanizmus, amellyel egy elnököt „mentális alkalmatlanság” miatt félre lehet állítani. A vita részben a nyilvánosságban látott viselkedésből, részben az egészségügyi átláthatóságról szóló vitákból táplálkozik. A legfontosabb: a sajtó találgatása
- A Time Trax c. sorozatnak úgy lett vége, hogy nem lett vége. Miért?Miért lett „vége, de mégsem” a Time Trax sorozatnak? Sokan emlékeznek rá úgy, mint egy klasszikus 90-es évekbeli sci-fi sorozatra, aminek egyszer csak elfogyott a története – de nem azért, mert lezárták. A Time Trax tipikusan azok közé a sorozatok közé tartozik, amelyek nem kaptak valódi befejezést, és ennek több, nagyon is prózai oka volt.
- Ki emlékszik még a Time Traxre?Egy sorozatra, ami nem ért véget – csak eltűnt Volt idő, amikor a jövő nem CGI volt, hanem ötlet.Amikor a rendőr nem jelvényt, hanem időutazó eszközt viselt.És amikor egy sci-fi sorozat elhitte, hogy a néző érti és követi a gondolatot. Ez volt a Time Trax. A kilencvenes évek elején sokan néztük – gyakran rendszertelen időpontban,
