Szentestére éri el a Naphoz mért legközelebbi távolságot a Parker Napszonda. December 24-én, keleti parti (USA) idő szerint körülbelül reggel 6:53-kor fogja megközelíteni a Napot olyan közelségben, ahogyan még egyetlen űreszköz sem tette korábban.
A Parker Napszonda, az emberiség eddigi legmerészebb küldetése a Nap tanulmányozására, 2018. augusztus 12-én indult útnak a floridai Cape Canaveral Űrközpontból. Ez az űreszköz, amelyet a NASA fejlesztett ki, a tudomány történetében először hatol be a Nap atmoszférájába, a koronába, hogy soha nem látott adatokat gyűjtsön a csillagunk működéséről.
A küldetés céljai
A napszél tanulmányozása: A napszél, a Napból érkező részecskeáramlás megértése kulcsfontosságú ahhoz, hogy előre jelezhessük a Földre gyakorolt hatását, például az űridőjárást és a geomágneses viharokat.
A napkorona felmelegedési rejtélyének megfejtése: A Nap koronája, a külső atmoszférája, sokkal forróbb, mint a felszíne, és ennek pontos okai máig rejtélyesek.
A Nap mágneses mezejének vizsgálata: A Nap mágneses aktivitása jelentős hatással van a bolygórendszerünkre, beleértve a Földet is. A szonda adatokat gyűjt ennek működéséről és ciklusairól.
Hol tart a küldetés?
A Parker Napszonda rendkívül közeli pályán halad a Nap körül, és minden egyes elhaladás alkalmával közelebb kerül hozzá. A szonda sebessége elképesztő: elérte a 430 000 mérföld/órás (közel 700 000 km/órás) sebességet, amely az ember által készített leggyorsabb tárgyá teszi. Jelenleg a Nap felszínétől mindössze 3,8 millió mérföldre (kb. 6 millió km-re) kering, ami a Föld–Nap távolság töredéke.
A szonda folyamatosan küldi vissza az adatokat, amelyek már most is új információkat szolgáltatnak a napszél eredetéről és a koronában zajló folyamatokról. A küldetés befejeztével, amelyet 2025-re terveznek, a szonda teljesen megsemmisülhet a Nap extrém hője és sugárzása miatt.
Miért fontos a küldetés?
A Parker Napszonda nemcsak tudományos szempontból jelentős, hanem az űrkutatás technológiai határait is feszegeti. A szonda hőpajzsa például olyan innovatív anyagokból készült, amelyek kibírják a Nap közelében tapasztalható több mint 1300 Celsius-fokos hőmérsékletet.
Az adatok segítenek megérteni, hogyan befolyásolja a Nap a bolygónkat és a technológiát, például a műholdakat, az elektromos hálózatokat és az űrutazást. Emellett betekintést nyújtanak a csillagok működésébe, ami más csillagrendszerek kutatásában is hasznos lehet.
A Parker Napszonda küldetése tehát nemcsak a Nap titkainak feltárása, hanem az emberiség csillagok közötti tudásának jelentős bővítése is. Ez a küldetés örökre megváltoztatja a Napról és a csillagokról alkotott képünket.
- Előzetes: Bödőcs: Mondjuk-mutatjuk
- Latorcai szerint az uralkodás és a megszorítások világa jött el
- Mit főzzek ma? – A tökéletes szaftos tarja, avagy: Mitől lesz omlós a hús sütés közben?
- WASHINGTON–TEHERÁN: Aláírták az amerikai–iráni békemegállapodást, újra megnyílik a Hormuzi-szoros
- Magyar Péter: egyetértettünk, hogy fontos újraindítani a V4 koordinációt
