Stefan Korshak – Kyiv Post – Egy nappal azután, hogy Donald Trump amerikai elnök békekezdeményezése a Fekete-tenger térségében életbe lépett volna, az orosz haditengerészet tömeges rakétatámadást hajtott végre az ukrán főváros, Kijev, valamint több más város ellen. A vasárnap hajnali támadás megkérdőjelezi a Washington által bejelentett tűzszünet létjogosultságát, és aláássa az orosz–ukrán béketárgyalások komolyságát is.
A légiriadó vasárnap hajnalban, röviddel 1 óra után kezdődött, és az első rakéták már fél órával később a radarokon voltak. Az ukrán légvédelem csak 4:30-kor kezdhette meg az elfogásokat, a riasztást 7 órakor oldották fel. A támadás részeként nyolctól tizenkét darab Kalibr típusú, hadihajóról indított cirkálórakétát lőttek ki az orosz Krasznodari területről. Az orosz rakéták alacsony magasságon repülve érték el Ukrajna különböző régióit.
A támadássorozat során az ukrán légierő jelentése szerint összesen kilenc, bombázóról indított X-101 vagy X-55SM típusú rakéta, nyolc Kalibr, hat Iszkander-M ballisztikus rakéta és 132 különféle drón lépte át az ukrán légteret. Az ukrán légvédelem hat bombázóról indított rakétát, hat hajóról kilőtt rakétát, egy ballisztikus rakétát és negyven drónt semmisített meg.
Az akció a Kyiv Post helyszíni tudósítói szerint több városban is hallható robbanásokkal járt, köztük Kijev, Harkiv, Szumi, Hmelnickij, Mikolajiv és Cserkaszi térségében.
Az Egyesült Államok március 25-én jelentette be, hogy megállapodás született Oroszország és Ukrajna között a Fekete-tengeri harcok beszüntetéséről. Az egyezmény részeként a felek vállalták volna, hogy nem támadják egymás energia-infrastruktúráját sem. Ennek ellenére mindkét fél több, egymást ért vádaskodást tett az elmúlt napokban. Március 27-én például orosz dróntámadás érte Poltavát, amely következtében ezrek maradtak áram nélkül. Április 2-án Moszkva vádolta Ukrajnát, hogy Kurszk régióban célzott energiahálózati infrastruktúrát.
A helyzetet tovább súlyosbította az a tragédia, amely április 4-én történt Kryvyi Rih városában. Egy orosz Iszkander-M rakéta csapódott be egy lakóházba, 20 ember halálát okozva, köztük egy hároméves gyermekét. Az ukrán hatóságok szerint a rakéta klaszterlőszerrel volt felszerelve, így több épület is találatot kapott. A legfiatalabb sérült három hónapos volt. A Kreml állítása szerint katonai célpontot, egy ukrán tisztek által használt éttermet támadtak. Helyi lakosok és független források azonban ezt cáfolták.
A Fehér Ház vasárnap este még mindig optimistán nyilatkozott a béketárgyalásokról. Donald Trump a sajtónak nyilatkozva elmondta: „Nem szeretem a bombázást. Túl sokan halnak meg. Ez borzalmas.” Megjegyzései azonban már a rakétatámadás után hangzottak el, így hatásuk inkább semlegesítő, mint elítélő jellegű volt.
Bridget Brink amerikai nagykövet ugyan elítélte a Kryvyi Rih-i támadást, de posztjában nem nevezte meg Oroszországot, mint felelőst. Ez nagy felháborodást váltott ki az ukrán közvéleményben. Maryana Bezhula ukrán parlamenti képviselő vasárnap felszólította a törvényhozást, hogy nyilvánítsa Brinket persona non gratává. Zelenszkij elnök csalódottságát fejezte ki a diplomáciai reakciók hangnemével kapcsolatban.
Az Egyesült Államok eközben a héten új vámintézkedéseket jelentett be szinte minden ország ellen – kivéve Oroszországot. Ukrajna viszont 10%-os vámmal sújtották. Kevin Hassett, a Fehér Ház gazdasági tanácsadója szerint ez a döntés kizárólag a béketárgyalások érdekében született, hogy ne zavarják meg a tárgyalási folyamatot. Zelenszkij ezt „barátságtalan, de nem káros” lépésként értékelte.
A rakétatámadások és a tűzszünet formális bejelentése közötti ellentmondás tovább növeli a feszültséget Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok között. Bár a Fehér Ház békét próbál közvetíteni, a terepen egyelőre a háború diktálja a napirendet – és a civilek fizetik meg az árát.