Az idei téli időszámításra való átállás október utolsó vasárnapján, 2025. október 26-án történik. Az órákat hajnali 3 óráról 2 órára kell visszaállítani, vagyis egy órával tovább alhatunk.
A téli időszámítás bevezetése több mint negyven éve része a mindennapjainknak, és célja eredetileg az volt, hogy energiát takarítsunk meg a természetes fény jobb kihasználásával. Bár az Európai Unió korábban már tárgyalt az óraátállítás eltörléséről, végleges döntés máig nem született, így idén is marad a megszokott rend: márciusban előre, októberben vissza.
A téli időszámítás kezdetével a napok rövidülése érezhetőbbé válik, hiszen reggel világosabban ébredünk, viszont este korábban sötétedik. Ez különösen megterheli a szervezetet azoknál, akik érzékenyebbek a biológiai ritmus változásaira. Az átállást követő napokban sokan tapasztalhatnak fáradékonyságot, alvászavart, koncentrációs nehézségeket, de ezek néhány napon belül megszűnnek.
A szakemberek szerint érdemes már előre felkészülni: fokozatosan igazítsuk a napi rutint, lefekvés és ébredés idejét, valamint figyeljünk a megfelelő pihenésre és folyadékbevitelre.
Bár sokan feleslegesnek tartják a rendszeres óraállítást, Magyarország – a legtöbb európai országhoz hasonlóan – egyelőre nem tervezi az eltörlését. A téli időszámítás tehát 2025-ben is megmarad, és egészen 2026. március 29-ig lesz érvényben, amikor ismét előre tekerjük az órákat.
- Princz Gábor és a Postabank-ügy
Princz Gábor a rendszerváltás utáni magyar bankrendszer egyik legjellegzetesebb és legvitatottabb figurája volt: 1988 és 1998 között vezette a Postabankot, amely a postai hálózat révén rövid idő alatt tömegbankká nőtt, majd 1997–1998-ban súlyos válságba került. Az Állami Számvevőszék hivatalos megállapítása szerint a bank üzletpolitikája „alapvetően elhibázott” volt, a vezetés ismétlődően eltért még a saját szabályaitól - Kokain, kódok és korom: A magyar chipgyártás felemelkedése és bukásaA nyolcvanas évek közepén Magyarország karnyújtásnyira volt attól, hogy a keleti blokk szilícium-völgyévé váljon. A legmodernebb mikroprocesszorok hazai gyártásának hátterében azonban nemcsak zseniális mérnöki munka, hanem kőkemény hidegháborús kémjátszmák, nemzetközi kábítószer-csempészet és egy washingtoni paktum állt. Aztán jött 1986 májusa, és egy banális tűzvész négy óra alatt hamuvá égette a jövőt. Gyakran hajlamosak vagyunk azt
- Nem az történik, amit gondolsz: a Facebook már a link beillesztésekor „elviszi” a képetSokan úgy használják a Facebookot, hogy megírják a poszt szövegét, majd a végén beillesztik a cikk linkjét, ellenőrzik az előnézetet, és csak ezután döntenek arról, hogy publikálják-e. A legtöbben azt feltételezik, hogy amíg nem nyomják meg a „közzététel” gombot, addig semmi nem történik. A valóság azonban egészen más. Amikor egy már élő cikk linkjét bemásoljuk
- Valóban veszélyes az azbeszt?Magyarországon még ma is sok épületen található azbesztet tartalmazó anyag, leggyakrabban hullámpala tetők vagy régi szigetelések formájában. Bár az anyag használata már régóta tiltott, a korábban felhasznált szerkezetek továbbra is velünk vannak, így a kérdés inkább az, hogyan kezeljük ezt a helyzetet a mai körülmények között. Az azbeszt kapcsán a legfontosabb tudni, hogy önmagában a
- Én táncolnék veled …Amikor a nappaliban tanult meg táncolni az ország – „Én táncolnék veled”. Volt idő, amikor a televízió nemcsak szórakoztatott, hanem tanított is. A Magyar Televízió egyik ilyen különleges műsora volt az „Én táncolnék veled”, amely a nyolcvanas években a társastánc világát vitte be a magyar nappalikba. A műsor egyszerű ötletre épült: a nézők otthon, a
