Nem biztos, hogy nyerő Barabás Richárd (Párbeszéd) ötlete, hogy szivárványos megvilágítással dekorálják a Kolossy téri templomot, Vitézynek sem tetszik. Ezért Karácsony Gergelyhez fordult.
A szivárvány szimbóluma a zsidó és a keresztény hagyományban egyaránt mély jelentéssel bíró, bibliai eredetű jelkép, amely elsősorban Isten ígéretét és szövetségét jelképezi.
A szivárvány a Bibliában
A szivárvány elsődleges teológiai jelentése a Noé történetéhez kapcsolódik:
Mózes első könyve (Teremtés könyve) 9,12–17:
„Azután ezt mondta Isten: Ez annak a szövetségnek a jele, amelyet én örökre kötök veletek és minden élőlénnyel. Ívemet helyezem a felhőkbe, és az a szövetség jele lesz köztem és a föld között.”
Ezután Isten megígéri, hogy soha többé nem pusztítja el a földet vízözönnel, és a szivárványt adja jelként, amely emlékeztetőként szolgál Isten és az emberiség között kötött örök szövetségre.
A szivárvány a zsidó hagyományban
A zsidóságban a szivárvány:
- A szövetség jele Isten és az emberiség között.
- A teremtés isteni rendjének megőrzésére emlékeztet.
- A zsidó hagyományban még külön áldást is mondanak, ha valaki szivárványt lát: „Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, világ királya, aki emlékezik a szövetségre, hűséges az ígéretéhez, és megtartja szavát.”
Ez megerősíti azt, hogy a szivárvány nem csupán természeti jelenség, hanem spirituális jelentőséggel bíró esemény.
A keresztény értelmezés
A kereszténység a szivárványt Isten irgalmának és hűségének jelképeként értelmezi:
- Az Újszövetség értelmezése szerint a szivárvány Isten állandó, feltétel nélküli szeretetére és kegyelmére utal.
- Néhány keresztény értelmezésben a színek is jelentéssel bírnak – például a hét szín Isten teljességét, a Szentlélek sokféleségét jelképezheti.
Szimbolikus üzenete mindkét vallásban:
- Isten hűsége és ígérete
- Remény a pusztulás után
- Az ember és az isteni rend közötti kapcsolat
- Emlékeztető a megbékélésre és a teremtett világ védelmére
Lessünk bele a szinbolum XX. századi történetébe. Pride.
A szivárvány mint a Pride mozgalom jelképe a 20. század második felében jelent meg, és mára a meleg, leszbikus, biszexuális, transznemű és queer (LMBTQ+) közösség egyik legismertebb szimbólumává vált. A jelentése azonban nem vallási eredetű, hanem egy tudatos, modern kulturális és társadalmi választás eredménye.
Rövid történeti háttér
1978 – Gilbert Baker zászlója
- A szivárványzászlót Gilbert Baker amerikai művész és aktivista 1978-ban tervezte San Franciscóban, Harvey Milk (az első nyíltan meleg amerikai politikus) bátorítására.
- Az első zászló 8 színből állt, és minden szín külön jelentést hordozott:
- Rózsaszín – szexualitás
- Piros – élet
- Narancs – gyógyulás
- Sárga – napfény
- Zöld – természet
- Türkiz – művészet
- Kék – harmónia
- Lila – lélek
Később gyakorlati okok miatt (pl. anyaghiány) a zászló 7, majd 6 színből álló változatban terjedt el – ez lett a ma ismert, legismertebb hatcsíkos Pride-zászló.
Miért a szivárvány lett a jelkép?
- Sokféleség: A szivárvány színei a különböző identitásokat, személyiségeket, orientációkat szimbolizálják – ahogy egy szivárvány is sok színből áll össze.
- Remény és béke: A szivárvány a természeti világban is a vihar utáni nyugalom jele – a Pride mozgalomban ez a társadalmi elfogadás, biztonság és szabadság iránti vágyat jeleníti meg.
- Láthatóság: Színes, feltűnő, és pozitív asszociációkat kelt.
Szivárvány: vallási és társadalmi szimbólumként
A szivárvány keresztény és zsidó vallásban a szivárvány Isten szövetségének jele, míg a Pride mozgalomban a sokszínűség és szabadság szimbóluma. A két értelmezés független egymástól, de nem zárják ki egymást.
Sok hívő ember és vallási közösség ma már kifejezetten pozitív és támogató módon kapcsolódik a szivárvány mindkét jelentéséhez – vallási és emberi méltóság szintjén is.
