A gödi Samsung-gyár ügye 2026 tavaszára az ország egyik legsúlyosabb környezetvédelmi és politikai botrányává nőtte ki magát.
A feszültség februárban hágott a tetőfokára, amikor döbbenetes adatok láttak napvilágot: egyes mérések szerint a gyár területén a rákkeltő nehézfémek (például a nikkel és a kobalt) koncentrációja a levegőben az egészségügyi határérték 510-szeresét is elérte. Bár a hatóságok és a cég vezetése folyamatosan hárít, a kiszivárgott titkosszolgálati jelentések szerint a kormány már korábban is tudott a súlyos munkavédelmi mulasztásokról és a dolgozókat ért mérgezésekről.
Útlezárás és a mentelmi jog „pajzsa”
A környezetszennyezési hírek hatására a Mi Hazánk Mozgalom radikális lépésre szánta el magát: februárban a „Bűnvadászok” csoporttal közösen lezárták a gyárhoz vezető utat, megbénítva a teherforgalmat. Az akció nem maradt következmények nélkül, a rendőrség közlekedés rendjének megzavarása miatt indított eljárást a párt elnökhelyettese, Dúró Dóra ellen. A politikus azonban hű maradt pártja elveihez, és 2026. március 16-án önként lemondott mentelmi jogáról, kijelentve, hogy nem hajlandó politikai kiváltságok mögé bújni az igazságszolgáltatás elől.
Nem az első eset: A plakáttól a vádlottak padjáig
Dúró Dóra számára nem ismeretlen a bírósági folyosó, hiszen ez már a második alkalom rövid időn belül, hogy lemond védettségéről. Tavaly egy hasonlóan nagy port kavart ügyben tette meg ugyanezt, miután az ARC kiállításon megrongált (saját értelmezése szerint „kijavított”) egy plakátot. Akkor az anyaság nehézségeit bemutató feliratokat ragasztotta át „babaillat” és „áldás” szavakra. A politikus stratégiája egyértelmű: a mentelmi jogról való sorozatos lemondással azt az üzenetet közvetíti választóinak, hogy a képviselőknek is ugyanolyan felelősséget kell vállalniuk tetteikért, mint bármelyik állampolgárnak.
