Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője kedden Brüsszelben úgy nyilatkozott, hogy elképzelhető: a mai napon politikai egyetértés születik az Oroszországgal szembeni tizennyolcadik szankciós csomagról. Mint fogalmazott, „nagyon közel vagyunk hozzá”.
Az új intézkedések elsősorban az orosz pénzügyi és energiaszektort érintenék, válaszul arra, hogy az orosz elnök, Vlagyimir Putyin továbbra sem hajlandó feltétel nélküli tűzszünetet kötni Ukrajnával. Noha az EU összes tagállamának támogatása szükséges, a csomag eddig még nem nyerte el valamennyi tagállam jóváhagyását.
A javaslat egyebek mellett azt tartalmazza, hogy az orosz olajexport árplafonját 60 dollárról 45 dollárra csökkentenék hordónként. Ezt azonban a G7-ek legutóbbi találkozóján nem fogadták el egyhangúlag. Kallas ennek ellenére kijelentette: ha az Egyesült Államok nem is csatlakozik, de a többi G7-ország igen, akkor az EU készen áll önállóan is lépni.
A főképviselő úgy véli, Washingtonban is kezdik felismerni, hogy Moszkva nem mutat hajlandóságot a békekötésre. Véleménye szerint a tartós békéhez Ukrajna további támogatására és Moszkva nyomás alá helyezésére van szükség. Bízik benne, hogy az amerikaiak is előállnak saját szankciós vagy vámtarifa-csomaggal.
Kallas arról is beszélt, hogy az EU pénzügyi forrásokat biztosít Ukrajna számára amerikai fegyverek és lőszerek beszerzésére. Hangsúlyozta: mindenkinek részt kellene vállalnia a háború lezárásában.
Emellett közölte, hogy előrelépés történt az EU és Izrael között a Gázai övezettel kapcsolatos helyzet javítása érdekében. Bár pozitív fejlemények láthatók az átkelők megnyitásában, valamint az alapvető szolgáltatások – áram, víz – helyreállításában, Kallas szerint a humanitárius segítségnyújtás bővítése ellenére a helyzet továbbra is súlyos. Mint mondta, amíg nem tapasztalható valódi változás a helyszínen, egyik fél sem tekinthető elégségesen elkötelezettnek.
- Krasznahorkai László Nobel-díjas lett – az apokalipszis költője, aki a csendet is hallhatóvá tette
Magyarkultúr – kulturális magazin A Svéd Akadémia döntése értelmében 2025 irodalmi Nobel-díját Krasznahorkai László kapta. Az indoklás szerint „látomásos és sűrű prózájával a modern kor szorongását, az emberi létezés széthullását és a művészet megváltó erejét jelenítette meg.” Krasznahorkai ezzel Imre Kertész után a második magyar író, aki elnyerte az irodalom legnagyobb elismerését. A világirodalmi kánonban - NATO-vadászgépek ismét orosz gépeket kísértek a Balti-tenger fölöttIsmételten vadászgépeket riasztott a NATO a légtere közelében, a Balti-tenger fölött repülő orosz harci repülőgépek miatt – tudatta az MTI. A NATO Szövetséges Légi Parancsnokságának közlése szerint magyar Gripeneket riadóztattak csütörtökön a litvániai Siauliai város bázisáról, hogy azonosítsanak és kísérjenek öt orosz katonai repülőgépet Lettország partjainál a NATO légtere közelében. A NATO ismét vadászgépeket riasztott
- Katar után Jemenre is rakétákkal csapott le IzraelIzrael tovább fokozza a térség konfliktusát: Katar elleni légicsapás után most Jemen volt a célpontja légitámadásoknak. A lépés újabb szintre emeli a Houthi erekkel szembeni harcot, és jelentős nemzetközi aggályokat vet fel. Az elmúlt napokban Izrael légiereje látványosan új fejezetet nyitott a Közel-Keleten: Katar bombázása után most Jemenben hajtott végre nagyszabású támadást. A jemeni főváros,
- Lengyelország felett lelőtt drónok – honnan érkezhettek, és hogyan derítik ki?Az elmúlt napokban több drón sértette meg Lengyelország légterét. A lengyel légvédelem legalább három, iráni gyártmányú „Shahed” típusú, orosz használatban lévő pilóta nélküli eszközt lőtt le. Az incidenst az váltotta ki, hogy Oroszország kiterjedt légicsapásokat hajtott végre Ukrajna ellen, a drónok egy része pedig belépett a NATO-tagállam területére. Sokan feltették a kérdést: vajon elképzelhető-e, hogy
- Magyar kézben lévő bank finanszírozhatta a spanyol Vox pártot – vizsgálat indultEgyre nagyobb hullámokat vet Spanyolországban a szélsőjobboldali Vox párt finanszírozási háttere. A gyanú szerint a politikai erő több millió eurós kölcsönt kapott egy olyan magyarországi banktól, amely felett részben Orbán Viktor kormánya gyakorol ellenőrzést. Az ügy nemcsak a spanyol közéletet kavarta fel, de az Európai Unió több intézményében is kérdéseket vetett fel. Magyar kapcsolat: MBH
