Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője kedden Brüsszelben úgy nyilatkozott, hogy elképzelhető: a mai napon politikai egyetértés születik az Oroszországgal szembeni tizennyolcadik szankciós csomagról. Mint fogalmazott, „nagyon közel vagyunk hozzá”.
Az új intézkedések elsősorban az orosz pénzügyi és energiaszektort érintenék, válaszul arra, hogy az orosz elnök, Vlagyimir Putyin továbbra sem hajlandó feltétel nélküli tűzszünetet kötni Ukrajnával. Noha az EU összes tagállamának támogatása szükséges, a csomag eddig még nem nyerte el valamennyi tagállam jóváhagyását.
A javaslat egyebek mellett azt tartalmazza, hogy az orosz olajexport árplafonját 60 dollárról 45 dollárra csökkentenék hordónként. Ezt azonban a G7-ek legutóbbi találkozóján nem fogadták el egyhangúlag. Kallas ennek ellenére kijelentette: ha az Egyesült Államok nem is csatlakozik, de a többi G7-ország igen, akkor az EU készen áll önállóan is lépni.
A főképviselő úgy véli, Washingtonban is kezdik felismerni, hogy Moszkva nem mutat hajlandóságot a békekötésre. Véleménye szerint a tartós békéhez Ukrajna további támogatására és Moszkva nyomás alá helyezésére van szükség. Bízik benne, hogy az amerikaiak is előállnak saját szankciós vagy vámtarifa-csomaggal.
Kallas arról is beszélt, hogy az EU pénzügyi forrásokat biztosít Ukrajna számára amerikai fegyverek és lőszerek beszerzésére. Hangsúlyozta: mindenkinek részt kellene vállalnia a háború lezárásában.
Emellett közölte, hogy előrelépés történt az EU és Izrael között a Gázai övezettel kapcsolatos helyzet javítása érdekében. Bár pozitív fejlemények láthatók az átkelők megnyitásában, valamint az alapvető szolgáltatások – áram, víz – helyreállításában, Kallas szerint a humanitárius segítségnyújtás bővítése ellenére a helyzet továbbra is súlyos. Mint mondta, amíg nem tapasztalható valódi változás a helyszínen, egyik fél sem tekinthető elégségesen elkötelezettnek.
- Magyar kézben lévő bank finanszírozhatta a spanyol Vox pártot – vizsgálat indult
Egyre nagyobb hullámokat vet Spanyolországban a szélsőjobboldali Vox párt finanszírozási háttere. A gyanú szerint a politikai erő több millió eurós kölcsönt kapott egy olyan magyarországi banktól, amely felett részben Orbán Viktor kormánya gyakorol ellenőrzést. Az ügy nemcsak a spanyol közéletet kavarta fel, de az Európai Unió több intézményében is kérdéseket vetett fel. Magyar kapcsolat: MBH - Trump–Putyin–Zelenszkij béketárgyalások – Alaszka után erősödik a nyomásDonald Trump különmegbízottja, Steve Witkoff elmondta, hogy az alaszkai csúcstalálkozón több fontos előrelépés történt, amelyek lendületet adhatnak egy Ukrajna–Oroszország békemegállapodásnak. Witkoff szerint Putyin elfogadta, hogy a jövőbeni békeegyezmény részeként „erős biztonsági garanciák” lépjenek életbe, hasonlóan a NATO 5. cikkelyéhez: vagyis ha Oroszország újra megtámadná Ukrajnát, akkor az Egyesült Államok és Európa közösen lépnének fel. Ezt
- A nagy találkozóDonald Trump amerikai elnök a héten a Fehér Házban fogadta Volodimir Zelenszkijt és több európai vezetőt. A találkozó reményt adott arra, hogy közelebb kerülhetünk az orosz–ukrán háború lezárásához. Trump magát béketeremtőként próbálja pozicionálni, még egy háromoldalú csúcstalálkozó lehetőségét is felvetette Zelenszkij és Putyin részvételével. Azonban komoly akadályok állnak a folyamat előtt: a biztonsági garanciák kérdése,
- THE BIG DAYPutyin megszerezte a találkozó diplomáciai színpadát, míg Trump ígérete ellenére sem tett konkrét lépéseket. Elemzők szerint a találkozó Putyin számára inkább szimbolikus győzelem volt. Időpont: 2025. augusztus 15. Helyszín: Anchorage, Joint Base Elmendorf–Richardson (USA). Részvevők: Trump, Putyin + delegációk (három-három formátum). Eredmény: Nincs megállapodás. Putyin szimbolikus előnyt szerzett, Trump pedig nem tartotta be korábbi ígéreteit
- Óriási földrengés Oroszország távol-keleti partjainál – 8,8-as rengés Kamcsatkán, szökőárriadó a csendes-óceáni térségbenA rengés maga 2025. július 30-án – magyar idő szerint július 29-én este – egy 8,8-as magnitúdójú, megatöréses földrengés rázta meg Oroszország távol-keleti, Kamcsatka-félszigeti övezetét, mintegy 119 kilométerre kelet-délnyugatra Petropavlovszk–Kamocsatszkijtól, és nagyjából 20 kilométeres sekély mélységben történt. Ez a legnagyobb mért rengés a térségben az 1952-es 9-es erősségű esemény óta. AP News +4Wikipedia +4The Sun+4
