Egy Messerschmitt ME-109-es német katonai repülőgép roncsdarabjait emelték ki a földből Vámosszabadi közelében. A roncs legértékesebb része Daimler-Benz 605-ös típusú motor, amelyet három és fél méter mélyről ástak ki – mondta Magó Károly zászlós, az MH Kiss József 86. Helikopterdandár hadtörténésze sajtótájékoztatón csütörtökön.
Magó Károly, aki egyben a Magyar Roncskutató Egyesület elnöke is, felidézte: Alasztics Ervin helytörténeti kutató kereste meg azzal, hogy vélhetően beazonosította az 1944. december 6-án lezuhant gép helyét.
Magnetométerrel vizsgálták meg a területet, amely kimutatta, hogy a gép motorja a földben van.
Az október 14-én indult a tervszerű kutatás, amely az igen magas talajvízszint és a laza talajszerkezet miatt leletmentésbe torkolt – mondta.
Magó Károly elmondta, hogy végül nem kihúzták, hanem egy markoló segítségével kiemelték a motort és a roncs darabjait.
A mocsaras, iszapos talaj jól konzerválta a motort, de egyes részei, mint az áttételház vagy a szelepfedelek korrodáltak a földben. Összességében a motor jó állapotban van
– mondta.
Hozzátette: a feltárás során a repülőgép szerkezetének különböző elemeit is sikerült kiemelni, egyebek mellett egy üzemanyagtartály-darabot, fegyverzetet és kettétört futóműdarabot. A sérülésekből látszik, hogy a gép nagy erővel csapódott a földbe.
A roncsdarabokat először Vámosszabadiban állítják ki, majd átszállítják Szolnokra, a központi gyűjteménybe.
Arasztics Ervin felidézte, hogy 1944. december 6-án reggel 31 B 24-es nehézbombázó szállt fel a dél-olaszországi Pantelleria légitámaszpontról azzal a céllal, hogy a pozsonyi rendező-pályaudvart bombázza. A felhős idő miatt azonban Dévényújfalu vasúti pályáját támadták.
A kötelék 61 tonna rombolóbombát dobott le, majd miután visszaindultak, a Felvidékről felszáll 15-20 Messerschmitt ME-109 típusú vadászgép megtámadta a köteléket, és négy darab bombázót lőtt ki.
A légi ütközetben három Messerschmitt is lezuhant, kettő szlovák területre, egy pedig Vámosszabadi, az akkor még Alsóvámosnak nevezett község közelébe. A gép egy morotvába zuhant, az iszapos talajba hamar belesüllyedt.
Arasztics Ervin hozzátette, hogy 1945-ben és a hatvanas években kis megpróbálták a felszínre hozni a roncsot, sikertelenül.
A táj azóta átalakult, és a felszíni nyomok idővel eltűntek – mondta, hozzátéve, hogy egy 1958-as katonai légi fotón láttak egy elszíneződést, és abból fejtették vissza a pontos helyet.
A gép pilótája, Alfred Hirsch életét vesztette, és a vámosszabadi temetőben temették el. 1994-ben exhumálták, és a veszprémi katonai temetőben helyezték örök nyugalomra – mondta.
Polgár Balázs, a HM Hadtörténeti Intézet hadirégészeti osztályának vezetője arról beszélt, hogy 2014-től a repülőgéproncsok is részei a kulturális örökségnek, ennek megfelelően régészeti módszerekkel és régészeti tudományos szemlélettel kell viszonyulni a maradványokhoz.
A Hadtörténeti Múzeum 2024-ben kötött együttműködést a Magyar Roncskutató Egyesülettel, az együttműködés első állomása a Messerschmitt vadászgép roncsainak kiemelése volt.
MTI
