2026. február 28-án reggel jelentős közös katonai offenzíva kezdődött Irán ellen, amelyet az USA és Izrael hajtott végre. A támadás légicsapásokkal, rakétákkal és más fegyveres műveletekkel sújtott több iráni várost és stratégiai célpontot, köztük Teheránt is. Ennek részeként a hírek szerint Irán legfelső vezetőjét, Ayatollah Ali Hámeneit is megölték a kezdeti csapásban. Az iráni rezsimet Iránon belül és régiós szövetségeseik körében is jelentős zavar és tiltakozás jellemezte.
A támadás főbb okai és indoklásai a közlések szerint a következők voltak:
- Az USA és Izrael az iráni nukleáris programot, ballisztikus rakéta-képességeket és regionális befolyási törekvéseket tekintette fenyegetésnek, amelyet korábban nem sikerült diplomáciai úton kezelni. A hivatalos amerikai narratíva szerint Irán közel állt ahhoz, hogy nukleáris fegyvert tudjon előállítani, ami „közvetlen veszélyt” jelentene a regionális és globális biztonságra.
- A művelet – amelyet különböző források szerint „Operation Lion’s Roar”-nak is neveztek – célja volt a rezsim gyengítése, katonai kapacitásainak csökkentése és vezetésének megbontása. Trump amerikai elnök nyilatkozatai szerint a stratégiai cél a rezsimváltás és az iráni hatalom struktúrájának megdöntése volt, egyben Irán népének ösztönzése, hogy vegye át saját kormányát.
- A támadás hátterében hónapok vagy évek óta tartó feszültség áll, amelyek Irán nukleáris programja, a regionális fegyveres proxy-hálózatok és korábbi katonai összecsapások körül gyűltek. Az előzetes négyeztések, köztük tárgyalások, amelyek a nukleáris korlátozások körül zajlottak, nem vezettek eredményre, és Izrael különösen határozottan ellenezte, hogy Irán fenntartsa jelentős urándúsítási kapacitását.
- Miközben az amerikai kormány hivatalosan azt állította, hogy Irán „veszélyt jelenthet” amerikai és szövetséges erőkre a térségben, későbbi amerikai belső tájékoztatások szerint nem állt rendelkezésre meggyőző bizonyíték arra, hogy Irán közvetlenül támadást tervezett volna az USA ellen, mielőtt Washington lépett volna.
Az incidens gyors és súlyos eszkalációt váltott ki a térségben, Irán rakétákat és drónokat indított válaszul Izrael és amerikai bázisok ellen a Közel-Keleten, ami több országot is érintett.
Irán válasza – mi történt Dubaiban és az Öböl mentén?
Irán rakétákat és drónokat lőtt ki több ország, köztük Egyesült Arab Emírségek területei felé is válaszként az amerikai-izraeli támadásra. A támadások során:
- Dubaiban és Abu Dhabiban is becsapódott légvédelmi törmelék, rakéta vagy drón-támadás miatt tűzesetek és sérülések történtek, többek között a Dubai International Airport nemzetközi repülőtéren és Burj Al Arab környékén is keletkeztek károk.
- Az UAE védelmi rendszerei jelentős számú irányított lövedéket megsemmisítettek, de a leeső törmelék és rombolás miatt is voltak halálos áldozatok és sérültek.
- Emiatt kiürítették vagy felfüggesztették a légi forgalmat, és a légteret több emirátusban lezárták, ami súlyos repülési zavarokat okozott.
Ezek az iráni támadások — amelyek Dubajt is érintették — a közel-keleti konfliktus eszkalációját mutatják, mivel a célpontok immár nem csak katonai, hanem civil infrastruktúrához közeliek is.
