Milyen érdekes. A sajtó napokig csámcsogott rajta, de senki nem talált benne semmi különösét. A végén, hónapokkal az EB után, mégis csak kiderült, hogy bizony szándékos kezezés volt.
Hónapokkal később derült ki, hogy hibás bírói döntés született az Európa-bajnokságon Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) hivatalosan elismerte, hogy hibás döntés született a nyári Európa-bajnokság német–spanyol negyeddöntőjében, amikor a bíró nem ítélt 11-est Marc Cucurella kezezése után.
A spanyol Relevo honlap idézett az UEFA játékvezetői bizottságának jelentéséből, amely szerint ebben az esetben büntetőt kellett volna ítélni. Cucurella kezezése 1–1-es állásnál történt a hosszabbításban, az angol Anthony Taylor azonban továbbot intett, és a VAR sem avatkozott be. A meccset Mikel Merino 119. percben szerzett góljával a – később az Európa-bajnoki címet megszerző – spanyolok nyerték 2–1-re.
Két és fél hónappal az eset után a Relevo által nyilvánosságra hozott jelentés részletes eligazítást tartalmaz a játékvezetők számára:
az UEFA legújabb útmutatása szerint szigorúan büntetni kell, ha egy kezezés megakadályozza a kapura lövést, és a legtöbb esetben büntetőt kell ítélni.
Kivétel, ha a védekező játékos karja nagyon közel van a testéhez, vagy hozzá is ér. Cucurella eseténél azonban a játékos a kezével megakadályozta a kapura lövést, mert a karját nem a teste mellett tartotta, hanem attól távol.
A napellenzők használata számos előnnyel jár, amelyek nem csupán a kényelem, hanem az energiatakarékosság és az épületek esztétikai értékének növelése szempontjából is jelentőségek. Ezek az eszközök kiválóan alkalmazhatóak otthonokban, irodákban és kereskedelmi létesítményekben egyaránt, segítve a belső terek hőmérsékletének szabályozását és a napfény irányítását. Hőmérsékletszabályozás és Energiahatékonyság A napellenzők elsődleges előnye a hőmérsékletszabályozásban rejlik. Azáltal, hogy csökkentik a közvetlen napfény …
The post A napellenzők használata a mindennapok során appeared first on OPENSKY Pergola.
Az otthonteremtési támogatások hatásaként idén az első fél évben az előző év azonos időszakához képest 70 százalékkal több ingatlan cserélt tulajdonost a fővárosi agglomerációban, ahol az átlagos ingatlanra fordított összeg a tavalyihoz képest 21 százalékkal nőtt, meghaladta a 72 millió forintot. A közleményben Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője ismertette, hogy az agglomeráció egészét figyelembe
A A fővárosi agglomerációban az ingatlan vásárlásra fordított összeg 21 százalékkal nőtt egy év alatt bejegyzés először JKM-Helló Ingatlaniroda-én jelent meg.
