Mások repülőjegyet vesznek, ha haza akarnak jutni. Reg Spiers egy faládát építtetett, belemászott, és feladatta magát Ausztráliába. A gerelyhajító 1964-es története annyira képtelen, hogy könnyű volna internetes mesének nézni. Csakhogy az útjáról már akkor beszámoltak a lapok, évtizedekkel később pedig ő és a barátja is felidézte a részleteket.
Spiers azért utazott Nagy-Britanniába, hogy sérülése után folytassa a felkészülést, és esélyt szerezzen a tokiói olimpiára. A terv nem sikerült. Londonban repülőtéri munkát vállalt, hogy összegyűjtse a hazautazás árát, ám elmondása szerint ellopták a pénztárcáját a megtakarításaival együtt. Otthon a felesége és a kislánya várta, ráadásul közeledett a gyerek születésnapja.
A megoldáshoz a munkája adta az ötletet. Látta, hogyan szállítanak állatokat légi áruként, és ismerte azt a lehetőséget is, hogy a fuvar díját a célállomáson fizessék ki. Arra jutott, hogy ha más élőlények kibírják az utat, talán ő is képes rá. Az utánvétes feladás persze nem tette ingyenessé az utazást: a számla rendezését egyszerűen későbbre halasztotta.
Brit atlétatársa, John McSorley készítette el a nagyjából másfél méter hosszú, kilencven centiméter széles és hetvenöt centiméter magas faládát. Egyenes lábbal ülni, illetve felhúzott térddel feküdni lehetett benne. Spiers élelmet, vizet és az érkezésre egy öltönyt is magával vitt. A feladott áru valódi tartalmáról természetesen nem tájékoztatták a szállítókat.
A Londonból Perth felé tartó utazás körülbelül 63 órát vett igénybe, átszállásokkal és várakozásokkal együtt. A londoni köd már az indulást is késleltette. Az egyik legnehezebb szakasz az akkori Bombayben, a mai Mumbaiban következett: a ládát órákra a forró repülőtéri rakodóterületen hagyták. Spiersnek a szűk hely mellett a hőséget is el kellett viselnie.
Perthben végül egy raktárba került a szállítmány. Spiers kimászott, átöltözött, és elhagyta a repülőteret. A hazaút azonban ezzel még nem ért véget: Adelaide-ig tovább kellett utaznia, amit beszámolója szerint stoppal oldott meg.
Egyvalamiről megfeledkezett: értesíteni McSorleyt, hogy életben megérkezett. A barátja aggódni kezdett, majd a sajtó segítségét kérte. Így lett az eltitkolni próbált utazásból nemzetközi hír. A történethez kapcsolódó archív forrásjegyzék 1964. novemberi újságcikkeket is felsorol, köztük a Sydney Morning Herald beszámolóját.
Évtizedekkel később a BBC is feldolgozta az esetet. Julie és Marcus McSorley pedig az Out of the Box: The Highs and Lows of a Champion Smuggler című könyvben írt Spiers életéről. Nem John McSorley a kötet társszerzője: ő az a barát, aki a különös hazautazáshoz a ládát elkészítette.
Reg Spiers olimpiai szereplése elmaradt. A hazajutását viszont hat évtized múltán is emlegetik. Kevés sportoló mondhatja el magáról, hogy pályafutásának leghíresebb teljesítményét nem a versenypályán, hanem feladott áruként érte el.
Források: BBC – The man who posted himself to Australia; Out of the Box – a könyv hivatalos oldala és forrásjegyzéke; Jo Usmar interjúja; How man posted himself to Perth.
