A közel-keleti feszültségek újabb szintre léphetnek, ha Izrael és Irán közötti konfliktus katonai összecsapásá fajul. A háttérben egyértelmű kérdés: beavatkozik-e az Egyesült Államok Izrael oldalán , és ha igen, mire számíthatunk Oroszország és Kína részéről?
Washington várható szerepe
Az Egyesült Államok és Izrael szövetsége történelmi és stratégiai alapokon nyugszik, hiszen az USA már 2024-ben is folyamatosan, amikor Irán tömeges rakéta- és dróntámadást indított izraeli célpontok ellen, az amerikai hadihajók és támaszpontok aktívan részt vettek a légitámadások elhárításában, ami egyértelműen precedens.
A jelenlegi geopolitikai helyzetben az Egyesült Államok jelentős hírszerzési, légvédelmi logisztikai támogatást nyújt egy izraeli válaszcsapáshoz. Teljes körű háborús részvétel azonban csak akkor lehet, ha Irán közvetlenül támadna amerikai célpontokat.
Oroszország és Kína reakciója
A két keleti nagyhatalom más-más stratégiát követ.
Oroszország
Oroszország nem fog katonailag beavatkozni Izrael ellen, de tovább mélyítheti együttműködését Iránnal, különösen fegyverexport és dróntechnológia terén. Egy elhúzódó közel-keleti konfliktus lehetőségeket teremthet Moszkvának, hogy Ukrajnában, vagy akár más frontokon erősebb pozíciókat szerezzen, így az amerikai figyelem megoszlik.
Kína
Peking érdeke a közel-keleti stabilitás, hiszen az energiahordozók jelentős része ebből a régióból érkezik. Kína nem támogatna katonai eszkalációt, de diplomáciai síkon élesen bírálhatná el az Egyesült Államok lépéseit. Kína mindenekelőtt gazdasági és politikai térnyerést keresne a konfliktus árnyékában.
Proxyháború a láthatáron?
A legvalószínűbb forgatókönyv nem egy közvetlen világháború, hanem egy több országon átnyúló proxyháború. Irán szövetségesei – köztük a libanoni Hezbollah, a jemeni húszik és iraki síita milíciák – fokozhatják a támadásokat Izrael ellen. Ez válaszlépéseket válthat ki, akkor az USA igyekszik elkerülni a közvetlen összecsapást Iránnal.
A térség stabilitása veszélybe kerülhet, az energiaárak ingadozhatnak, és a nemzetközi diplomáciai új kihívások elé nézhet. A kérdés már nem az, lesz-e feszültség, hanem az, meddig terjedhet ki.
- Az USA beavatkozhat Izrael oldalán – hogyan reagálhat erre Kína és Putyin?
- Szalaggal összekötött bugyik a sajtószabadság sírján – Performansz a Mediaworks székháza előtt
- Orbán marad, vagy átadja a staféta botot?
- Értékel az AI – mi várható 2026-ban a választással kapcsolatban?
- A jövő, amelybe belenőnek – hideg logikával a 15–20 évesek előtt álló világról