Az éj leple alatt, augusztus 21-én robbanások rázta meg a kárpátaljai Munkács iparterületét. A városi tanács tájékoztatása alapján egy helyi ipari objektum szenvedett károkat — A támadásban többen megsérültek, 10 embert vittek a Szent Márton Kórházba, két ember önállóan ment be ellátásért.
A támadást Shahed típusú drónok, cirkálórakéták és Kinzsal hiperhangú fegyverek kombinációjával hajtották végre. A nyugat-ukrajnai térségben korábban nem látott méretű támadás kapcsán légiriadót rendeltek el, és a lakosságot a menedékhelyekre irányították.
A támadás miatt a város hivatalos oldalán arra kérték a lakosságot, hogy ne nyissanak ablakot, és az utcára se menjenek ki.
Fotó: Мирослав Білецький/Facebook
Az eset kivédése nehéz feladat volt, hiszen a Shahed drónok lassan, alacsonyan repülnek, és radaron gyakran madárnak tűnnek. A védekezéshez szükséges rendszerek fejlesztésére intenzív nő a nyomás, hiszen hasonló mondanivaló napjaink modern hadviselésének lényege: a technológia gyors fejlődésével a légvédelem is folyamatos fejlesztést igényel.
Az ukrán hatóságok nem zárták ki, hogy az orosz fél célzottan, a frontvonal mögött próbálta destabilizálni a nyugati régiót. A hatótávval és mobilitással bíró drónok alkalmazása új kihívás elé állítja Ukrajnát, amely a védekezés mellett egyre inkább innovatív megoldásokban gondolkodik.
A Munkács elleni dróntámadás egy újabb figyelmeztetés: a háború technológiai értelemben is új szakaszba lépett. Az éjszakai művelet fokozott védekezési készültséget követel, és rámutat arra, hogy a frontvonal már nem csak a harctéren létezik, hanem eltolódhat a hátországba is.
A magyar külügymiiszer eddig nem reagált a támadásra.
Frissítés
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy az Ukrajnát ért újabb légitámadások ismét azt bizonyítják, hogy minél előbb békére van szükség. A közleményben nem szerepel, hogy ki lőtte ki a rakétát.
- Trump–Putyin–Zelenszkij béketárgyalások – Alaszka után erősödik a nyomás
Donald Trump különmegbízottja, Steve Witkoff elmondta, hogy az alaszkai csúcstalálkozón több fontos előrelépés történt, amelyek lendületet adhatnak egy Ukrajna–Oroszország békemegállapodásnak. Witkoff szerint Putyin elfogadta, hogy a jövőbeni békeegyezmény részeként „erős biztonsági garanciák” lépjenek életbe, hasonlóan a NATO 5. cikkelyéhez: vagyis ha Oroszország újra megtámadná Ukrajnát, akkor az Egyesült Államok és Európa közösen lépnének fel. Ezt - A nagy találkozóDonald Trump amerikai elnök a héten a Fehér Házban fogadta Volodimir Zelenszkijt és több európai vezetőt. A találkozó reményt adott arra, hogy közelebb kerülhetünk az orosz–ukrán háború lezárásához. Trump magát béketeremtőként próbálja pozicionálni, még egy háromoldalú csúcstalálkozó lehetőségét is felvetette Zelenszkij és Putyin részvételével. Azonban komoly akadályok állnak a folyamat előtt: a biztonsági garanciák kérdése,
- THE BIG DAYPutyin megszerezte a találkozó diplomáciai színpadát, míg Trump ígérete ellenére sem tett konkrét lépéseket. Elemzők szerint a találkozó Putyin számára inkább szimbolikus győzelem volt. Időpont: 2025. augusztus 15. Helyszín: Anchorage, Joint Base Elmendorf–Richardson (USA). Részvevők: Trump, Putyin + delegációk (három-három formátum). Eredmény: Nincs megállapodás. Putyin szimbolikus előnyt szerzett, Trump pedig nem tartotta be korábbi ígéreteit
- Óriási földrengés Oroszország távol-keleti partjainál – 8,8-as rengés Kamcsatkán, szökőárriadó a csendes-óceáni térségbenA rengés maga 2025. július 30-án – magyar idő szerint július 29-én este – egy 8,8-as magnitúdójú, megatöréses földrengés rázta meg Oroszország távol-keleti, Kamcsatka-félszigeti övezetét, mintegy 119 kilométerre kelet-délnyugatra Petropavlovszk–Kamocsatszkijtól, és nagyjából 20 kilométeres sekély mélységben történt. Ez a legnagyobb mért rengés a térségben az 1952-es 9-es erősségű esemény óta. AP News +4Wikipedia +4The Sun+4
- A Nemzetközi Büntetőbíróság a részes államok közgyűlése elé utalta Magyarország ügyét az izraeli miniszterelnök letartóztatásának elmulasztása miattA Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előzetes eljárást folytató bírói tanácsa megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette az ICC-t alapító Római Statútumból fakadó kötelezettségét, amikor nem működött együtt a bírósággal az országba látogató Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök letartóztatásának ügyében. A testület ezért az ügyet a bíróság munkájában részes tagállamok közgyűlése elé terjeszti – derül ki a három bíróból
