A Meta (Facebook és Instagram tulajdonosa) bejelentette, hogy 2025 októberétől nem tesz közzé politikai, választási vagy társadalmi témájú hirdetéseket az Európai Unióban és az ahhoz kapcsolódó területeken. A döntés oka az uniós politikai hirdetések átláthatóságáról szóló rendelet, amely októbertől lép hatályba. A jogszabály célja a választások előtti manipuláció és külföldi beavatkozás visszaszorítása.
A rendelet előírja, hogy az online politikai hirdetések mögött álló fizető félnek nyilvánossá kell válnia, valamint azt is jelezni kell, ha a hirdetés célzottan, személyes adatok alapján jelent meg. Meta szerint ez túl nagy terhet ró a rendszerükre és a hirdetőkre, ezért inkább teljesen leállítják az ilyen hirdetéseket, hogy elkerüljék a jogi kockázatokat.
A döntés nem érinti a politikai tartalmak szabad megosztását: politikusok továbbra is posztolhatnak, de nem fizethetnek azért, hogy ezek a bejegyzések nagyobb eléréshez jussanak.
Az EU-s rendelet előadója, Sandro Gozi szerint ez a lépés „a Meta átláthatósággal és demokratikus elszámoltathatósággal szembeni ellenérzését” mutatja. Gozi szerint a cég nem a dezinformáció ellen, hanem abból él.
Korábban a Google is hasonló döntést hozott – szintén az új szabályozás túl széles értelmezésére hivatkozva. Kérdéses azonban, hogy e cégek automatikus rendszerei képesek lesznek-e kiszűrni az ilyen tartalmakat, mert ha nem, azzal megsérthetik a rendeletet.
Meta más ügyekben is bírálja az EU-t: jelenleg a „fizess vagy egyezz bele” reklámmodelljét vizsgálják a Digitális Piacokról szóló törvény alapján.
- Grönland története
Grönland története kívülről gyakran tűnik egzotikusnak és távolinak, valójában azonban nagyon is ismerős mintázatot követ: nagyhatalmi érdekek, „jó szándékú” döntések és egy őslakos közösség, amelyet soha nem kérdeztek meg a saját sorsáról. A hatalmas szigetet az inuit – kalaallik – nép lakta évszázadokon át, saját nyelvvel, társadalmi renddel és túlélési tudással, amikor a skandináv világ - Adósság, rendszerváltás és eltérő utakMiért engedték el Lengyelország adósságát, miért nem a magyarét – és mi történt ezután? A rendszerváltás időszakában Magyarország és Lengyelország hasonló történelmi pillanatban állt: mindkét ország súlyos külső adóssággal lépett ki a szocialista rendszerből, és mindkettő a nyugati integrációt tekintette stratégiai célnak. Ennek ellenére a nemzetközi pénzügyi rendszer radikálisan eltérően kezelte a két országot. Lengyelország
- Ferrari Violetta és Soós Imre: egyoldalú szerelem, korszaknyomás és a Nemzeti Színház „belső gravitációja”A magyar színház- és filmtörténetben vannak történetek, amelyek azért maradnak élők, mert soha nem kaptak valódi lezárást. Ferrari Violetta és Soós Imre viszonya ilyen. A fennmaradt tények szerint nem volt klasszikus értelemben vett párkapcsolat köztük, mégis ott rezeg a korszak emlékezetében – részben Soós Imre tragikus sorsán, részben Ferrari Violetta későbbi megszólalásain, és nem utolsósorban
- Soós Imre tragikus halála – öngyilkosság, gyilkosság vagy eltussolt igazság?Soós Imre a magyar filmtörténet egyik legnagyobb ígéretű tehetsége volt. Mindössze huszonhét évesen hunyt el, pályája csúcsán, amikor neve már nemcsak itthon, hanem nemzetközi szinten is ismertté vált. Halálának körülményei azonban máig nem tisztázottak, és az évtizedek során egyre több jel utal arra, hogy a hivatalos verzió – a kettős öngyilkosság – súlyos kérdéseket hagy
- Büntetőjogi ügyvéd – mikor van szükség szakértő jogi védelemre?A büntetőeljárás komoly következményekkel járhat, ezért már az első lépéseknél meghatározó, hogy készüljön-e megfelelő védekezési stratégia. Egy felkészült büntetőjogi ügyvéd képes arra, hogy a gyanúsítás pillanatától képviselje az érintett érdekeit, feltárja a körülményeket, és jogilag is megalapozott megoldást keressen. Egy büntetőügyben sok múlhat azon, mikor kér valaki jogi segítséget — az idő és a szakértelem
