A Meta (Facebook és Instagram tulajdonosa) bejelentette, hogy 2025 októberétől nem tesz közzé politikai, választási vagy társadalmi témájú hirdetéseket az Európai Unióban és az ahhoz kapcsolódó területeken. A döntés oka az uniós politikai hirdetések átláthatóságáról szóló rendelet, amely októbertől lép hatályba. A jogszabály célja a választások előtti manipuláció és külföldi beavatkozás visszaszorítása.
A rendelet előírja, hogy az online politikai hirdetések mögött álló fizető félnek nyilvánossá kell válnia, valamint azt is jelezni kell, ha a hirdetés célzottan, személyes adatok alapján jelent meg. Meta szerint ez túl nagy terhet ró a rendszerükre és a hirdetőkre, ezért inkább teljesen leállítják az ilyen hirdetéseket, hogy elkerüljék a jogi kockázatokat.
A döntés nem érinti a politikai tartalmak szabad megosztását: politikusok továbbra is posztolhatnak, de nem fizethetnek azért, hogy ezek a bejegyzések nagyobb eléréshez jussanak.
Az EU-s rendelet előadója, Sandro Gozi szerint ez a lépés „a Meta átláthatósággal és demokratikus elszámoltathatósággal szembeni ellenérzését” mutatja. Gozi szerint a cég nem a dezinformáció ellen, hanem abból él.
Korábban a Google is hasonló döntést hozott – szintén az új szabályozás túl széles értelmezésére hivatkozva. Kérdéses azonban, hogy e cégek automatikus rendszerei képesek lesznek-e kiszűrni az ilyen tartalmakat, mert ha nem, azzal megsérthetik a rendeletet.
Meta más ügyekben is bírálja az EU-t: jelenleg a „fizess vagy egyezz bele” reklámmodelljét vizsgálják a Digitális Piacokról szóló törvény alapján.
- Miért fontos a szobafestők számára a minőségi szerszám?
A szobafestés első pillantásra egyszerű szakmának tűnhet. Egy ecset, egy henger, némi festék, és már kezdődhet is a munka. A valóság azonban ennél jóval összetettebb. A végeredmény minőségét nemcsak a szakember tapasztalata, hanem az általa használt eszközök is jelentősen befolyásolják. Nem véletlen, hogy a profi szobafestők különös figyelmet fordítanak szerszámaik kiválasztására. A minőségi festőhenger például - Princz Gábor és a Postabank-ügyPrincz Gábor a rendszerváltás utáni magyar bankrendszer egyik legjellegzetesebb és legvitatottabb figurája volt: 1988 és 1998 között vezette a Postabankot, amely a postai hálózat révén rövid idő alatt tömegbankká nőtt, majd 1997–1998-ban súlyos válságba került. Az Állami Számvevőszék hivatalos megállapítása szerint a bank üzletpolitikája „alapvetően elhibázott” volt, a vezetés ismétlődően eltért még a saját szabályaitól
- Kokain, kódok és korom: A magyar chipgyártás felemelkedése és bukásaA nyolcvanas évek közepén Magyarország karnyújtásnyira volt attól, hogy a keleti blokk szilícium-völgyévé váljon. A legmodernebb mikroprocesszorok hazai gyártásának hátterében azonban nemcsak zseniális mérnöki munka, hanem kőkemény hidegháborús kémjátszmák, nemzetközi kábítószer-csempészet és egy washingtoni paktum állt. Aztán jött 1986 májusa, és egy banális tűzvész négy óra alatt hamuvá égette a jövőt. Gyakran hajlamosak vagyunk azt
- Nem az történik, amit gondolsz: a Facebook már a link beillesztésekor „elviszi” a képetSokan úgy használják a Facebookot, hogy megírják a poszt szövegét, majd a végén beillesztik a cikk linkjét, ellenőrzik az előnézetet, és csak ezután döntenek arról, hogy publikálják-e. A legtöbben azt feltételezik, hogy amíg nem nyomják meg a „közzététel” gombot, addig semmi nem történik. A valóság azonban egészen más. Amikor egy már élő cikk linkjét bemásoljuk
- Valóban veszélyes az azbeszt?Magyarországon még ma is sok épületen található azbesztet tartalmazó anyag, leggyakrabban hullámpala tetők vagy régi szigetelések formájában. Bár az anyag használata már régóta tiltott, a korábban felhasznált szerkezetek továbbra is velünk vannak, így a kérdés inkább az, hogyan kezeljük ezt a helyzetet a mai körülmények között. Az azbeszt kapcsán a legfontosabb tudni, hogy önmagában a
