A kanadai Calgaryban tartott G7-külügyminiszteri találkozó egyik legélesebb megszólalója Marco Rubio amerikai külügyminiszter volt, aki a tanácskozás közben és azt követően is nyíltan reagált az Egyesült Államokat érő európai kritikákra.
A vita középpontjában az USA karibi-térségbeli katonai műveletei álltak, amelyek során hónapok óta kábítószer-szállító hajókat semmisítenek meg az amerikai haditengerészet és partnereik. A beavatkozások eddig legalább 76 ember halálát okozták, ami miatt több európai diplomata jogi és emberi jogi aggályokat fogalmazott meg.
Rubio azonban határozottan visszautasította a kifogásokat. Kiemelte: „Nem az Európai Unió mondja meg, mi számít amerikai nemzetbiztonságnak.” A miniszter szerint az Egyesült Államoknak szuverén joga eldönteni, milyen módon és milyen eszközökkel védi saját partjait és lakosságát a szervezett bűnözéstől. Hozzátette: a karibi és latin-amerikai eredetű drogszállítmányok évtizedek óta jelentős fenyegetést jelentenek, ezért Washington nem fog visszalépni a műveletektől.
A találkozón felmerült az is, hogy a brit hírszerzés állítólag leállította volna az együttműködést az amerikai haditengerészettel valamelyik művelet kapcsán. Rubio ezt kategorikusan cáfolta, mondván: az amerikai–brit biztonsági partnerség továbbra is zavartalan, és „semmilyen együttműködés nem szünetel”.
A G7-országok napirendjén természetesen más kulcstémák is szerepeltek, köztük Ukrajna támogatása és Oroszország elszigetelése. Rubio ezzel kapcsolatban jelezte: az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett Kijev mellett, és Washington a szankciós együttműködés fenntartását tartja szükségesnek.
A kanadai találkozó így kettős üzenettel zárult: miközben a G7-országok többsége igyekezett egységes álláspontra jutni a globális biztonsági kihívások ügyében, az amerikai külügyminiszter világossá tette, hogy az Egyesült Államok saját nemzetbiztonsági stratégiáját nem fogja külső kritikákhoz igazítani.
- Kiengedték Venezuelából Bossányi Zsuzsannát – mi vezetett idáig?
Hónapokig csak szórványos információk szivárogtak ki, most viszont hivatalos magyar bejelentés erősítette meg: szabadon engedték Bossányi Zsuzsannát Venezuelában. A hírt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte 2026. január 16-án, ezzel lezárva – legalábbis a nyilvánosság számára – egy olyan ügyet, amelyben sokáig a találgatások és a diplomáciai csatornákon érkező, nehezen ellenőrizhető részletek domináltak. Bossányi Zsuzsanna - „Mentálisan alkalmatlan, le lehet váltani?” – mit mond erről a nemzetközi sajtó, és mit enged az amerikai alkotmányHáttércikk közérthetően Az utóbbi napokban megint felröppent a téma a nemzetközi sajtóban is: Donald Trump egészségi–mentális állapotáról találgatnak, és felmerül a kérdés, hogy létezik-e olyan alkotmányos mechanizmus, amellyel egy elnököt „mentális alkalmatlanság” miatt félre lehet állítani. A vita részben a nyilvánosságban látott viselkedésből, részben az egészségügyi átláthatóságról szóló vitákból táplálkozik. A legfontosabb: a sajtó találgatása
- Véleménycikk – Egy Dániával közös hadgyakorlat miatt európai NATO-csapatok érkeznek GrönlandraHárom ország. Francia, finn és norvég csapatok Grönlandon. Ez már nem hadgyakorlat a szó klasszikus értelmében, hanem politikai mondat. Rövid, tömör, félreérthetetlen. A mondat pedig így hangzik:„Ez az ügy le van zárva.” A kérdés innentől nem az, mit gondol erről a Pentagon vagy a NATO, hanem az, mit kezd ezzel Donald Trump. Márpedig Donald Trump
- „Venezuelának joga van a békéhez” – üzenetet küldött a világnak az új ügyvezető elnökNyilvános üzenetben fordult a nemzetközi közvéleményhez és az Egyesült Államokhoz Delcy Rodríguez, Venezuela új ügyvezető elnöke. Közösségi oldalán közzétett bejegyzésében hangsúlyozta: országa a békés együttélés, a szuverenitás és a párbeszéd mellett kötelezte el magát, és elutasít minden külső beavatkozást. Rodríguez szerint Venezuela alapvető célja, hogy „külső fenyegetések nélkül, a kölcsönös tisztelet és a nemzetközi együttműködés
- A moszkvai kerületi bíróság távollétében elrendelte Garri Kaszparov sakk világbajnok letartóztatásátÚjabb jogi lépés az orosz hatóságok részéről Kaszparov ellen Egy moszkvai kerületi bíróság távollétében elrendelte Garri Kaszparov, a korábbi sakkvilágbajnok letartóztatását, miután vádat emeltek ellene „terrorizmus igazolása” miatt, amelyet az orosz hatóságok úgy értelmeznek, hogy online tevékenységével ilyen tartalmat népszerűsít. Kaszparov évek óta ellenzéki aktivista, a rezsimkritikus emigráns mozgalmak egyik vezetője, és erősen bírálja Vlagyimir
