A kanadai Calgaryban tartott G7-külügyminiszteri találkozó egyik legélesebb megszólalója Marco Rubio amerikai külügyminiszter volt, aki a tanácskozás közben és azt követően is nyíltan reagált az Egyesült Államokat érő európai kritikákra.
A vita középpontjában az USA karibi-térségbeli katonai műveletei álltak, amelyek során hónapok óta kábítószer-szállító hajókat semmisítenek meg az amerikai haditengerészet és partnereik. A beavatkozások eddig legalább 76 ember halálát okozták, ami miatt több európai diplomata jogi és emberi jogi aggályokat fogalmazott meg.
Rubio azonban határozottan visszautasította a kifogásokat. Kiemelte: „Nem az Európai Unió mondja meg, mi számít amerikai nemzetbiztonságnak.” A miniszter szerint az Egyesült Államoknak szuverén joga eldönteni, milyen módon és milyen eszközökkel védi saját partjait és lakosságát a szervezett bűnözéstől. Hozzátette: a karibi és latin-amerikai eredetű drogszállítmányok évtizedek óta jelentős fenyegetést jelentenek, ezért Washington nem fog visszalépni a műveletektől.
A találkozón felmerült az is, hogy a brit hírszerzés állítólag leállította volna az együttműködést az amerikai haditengerészettel valamelyik művelet kapcsán. Rubio ezt kategorikusan cáfolta, mondván: az amerikai–brit biztonsági partnerség továbbra is zavartalan, és „semmilyen együttműködés nem szünetel”.
A G7-országok napirendjén természetesen más kulcstémák is szerepeltek, köztük Ukrajna támogatása és Oroszország elszigetelése. Rubio ezzel kapcsolatban jelezte: az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett Kijev mellett, és Washington a szankciós együttműködés fenntartását tartja szükségesnek.
A kanadai találkozó így kettős üzenettel zárult: miközben a G7-országok többsége igyekezett egységes álláspontra jutni a globális biztonsági kihívások ügyében, az amerikai külügyminiszter világossá tette, hogy az Egyesült Államok saját nemzetbiztonsági stratégiáját nem fogja külső kritikákhoz igazítani.
- WASHINGTON–TEHERÁN: Aláírták az amerikai–iráni békemegállapodást, újra megnyílik a Hormuzi-szoros
Donald Trump amerikai elnök aláírta az Iránnal kötött 14 pontos keretmegállapodást, amely véget vet a közel négy hónapja tartó feszült katonai konfliktusnak és tengeri blokádnak. Bár az egyezmény történelmi lépés, az amerikai elnök máris figyelmeztetett: ha a megállapodás összeomlik, azonnal újraindítja a bombázásokat. Hosszú hetek bizonytalansága után véglegesítették és aláírták az Egyesült Államok és Irán - Nem lesz gyorsított eljárásBRÜSSZEL – Újabb éjszakai diplomáciai csata zajlott az uniós csúcson: Magyar Péter miniszterelnök kezdeményezésére az utolsó pillanatban kikerült Ukrajna EU-csatlakozásának felgyorsítása az Európai Tanács hivatalos zárónyilatkozatából. A tagállamok állam- és kormányfői rendkívül feszült, több mint négyórás vitát folytattak Brüsszelben az uniós bővítés kérdéséről. Kijev és legszorosabb szövetségesei azt szerették volna elérni, hogy a záródokumentum rögzítse
- Moszkvai olajfinomító: saját légvédelem vagy ukrán drón? Mit mutat a videóelemzés?Újabb vita bontakozott ki a moszkvai olajfinomítóban történt robbanás körül, miután több felvétel is megjelent az interneten a látványos eseményről. A közösségi médiában gyorsan elterjedt az az állítás, hogy a létesítményt nem közvetlenül egy ukrán drón, hanem egy eltévedt orosz légvédelmi rakéta találhatta el. A kérdés azért vált különösen érdekessé, mert a videón egy hatalmas
- Az USA és Irán közötti megállapodás helyzete 2026 június közepénVezetői összefoglaló 2026. június 17-én a legpontosabb válasz nem az, hogy Washington és Teherán „visszahozta” a 2015-ös JCPOA-t, hanem az, hogy egy nyilvánosan még nem teljes körűen közzétett, ideiglenes memorandum of understandingre (MoU) jutottak, amelynek elsődleges funkciója a fegyveres konfliktus lezárása vagy meghosszabbított tűzszünetbe terelése, a Hormuzi-szoros megnyitása, az amerikai blokád feloldása Irán kikötői ellen,
- Irán–Kuvait repülőtér-krízis és az amerikai válaszVezetői összefoglaló A megnyitott források alapján az „Irán–Kuvait repülőtér bombázás / krízis” nem egyetlen, jól körülhatárolt incidens neve, hanem inkább egy visszatérő drón- és rakétacsapás-sorozat megnevezése, amely 2026 tavaszán többször érte a kuvaiti nemzetközi repülőteret és más kuvaiti célpontokat; ennek legerősebb és leghalálosabb epizódja 2026. június 3-án történt, amikor a kuvaiti hatóságok szerint egy ember
