Egy évvel a gázai tűzszünet életbe lépése után továbbra sem rendeződött az izraeli–palesztin konfliktus. A harcok nem tértek vissza a korábbi intenzitással, de a katonai műveletek folytatódnak, az újjáépítés elakadt, és az ENSZ szerint közel kétmillió embernek van sürgősen szüksége megfelelő menedékre a tél beállta előtt.
A tél újabb humanitárius katasztrófával fenyeget
Az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete (IOM) október 9-én arra figyelmeztetett, hogy Gáza lakosságának szinte teljes egésze segítségre szorul a téli időjárás közeledtével.
A szervezet szerint közel kétmillió embernek van szüksége megfelelő menedékre, miközben a téli szálláshelyek biztosításához szükséges humanitárius ellátásnak eddig mindössze 17 százaléka áll rendelkezésre.
A helyzetet tovább súlyosbíthatja az El Niño időjárási jelenség, amely a térségben a szokásosnál hevesebb esőzéseket idézhet elő.
A háborúban súlyosan megrongálódott vízelvezető rendszerek miatt az áradások különösen nagy veszélyt jelentenek. Mintegy 1,8 millió ember él ideiglenes menedékhelyeken, amelyek jelentős része árvízveszélyes területen található.
Az ENSZ szerint a segélyszállítmányok bejuttatását a finanszírozási hiány mellett izraeli korlátozások is nehezítik. Bizonyos építőanyagokat és menedékhelyek kialakításához szükséges eszközöket Izrael kettős felhasználásúnak minősít, vagyis olyan termékeknek, amelyek polgári és katonai célokra egyaránt alkalmazhatók.
Egy éve tart a tűzszünet, de a béke továbbra is távoli
A 2025. október 10-én életbe lépett, amerikai közvetítéssel létrejött tűzszünet kezdetben jelentős előrelépést hozott.
A megállapodás első szakaszában sor került a még fogva tartott izraeli túszok szabadon engedésére, valamint palesztin foglyok és őrizetesek elengedésére.
A rendezési terv további elemei azonban nem valósultak meg.
A Hamász lefegyverzése, az izraeli erők fokozatos kivonása, Gáza új igazgatási rendszerének létrehozása és a terület újjáépítése továbbra is megoldatlan kérdés.
A tűzszünet ellenére izraeli katonai csapások is történtek. A gázai egészségügyi minisztérium adatai szerint a megállapodás életbe lépése óta több mint 1400 palesztin vesztette életét izraeli támadások következtében.
Izrael szerint a katonai műveletek fegyveres csoportok ellen irányulnak, amelyek veszélyeztetik az ország biztonságát. Az izraeli hadsereg a Hamászt is a tűzszünet megsértésével vádolja.
A Hamász ezzel szemben Izraelt teszi felelőssé a megállapodás végrehajtásának akadályozásáért.
Műholdfelvételek mutatják a pusztítás mértékét
Az Associated Press október 7-én közzétett beszámolója műholdfelvételek segítségével mutatta be a Gázai övezetben végbement rombolást.
A felvételeken különösen feltűnő Rafah pusztulása. A városban a háború előtt mintegy 250 ezren éltek, mára azonban nagy területei teljesen megsemmisültek.
A beszámoló szerint a rombolások és épületbontások a tűzszünet után sem álltak le.
Az izraeli hadsereg a terület több mint 60 százaléka felett tart fenn ellenőrzést. A katonai vezetés biztonsági okokra, a Hamász alagútrendszerének felszámolására és a fegyveres fenyegetések megszüntetésére hivatkozik.
A pusztítás ugyanakkor rendkívül megnehezíti a lakosság visszatérését és az újjáépítést. Sok helyen nemcsak a lakóépületek, hanem az utak, a közművek és a közintézmények is megsemmisültek.
A háború következményei túlmutatnak a fegyveres konfliktuson
A jelenlegi helyzet a 2023. október 7-i Hamász-támadással kezdődő háború következménye.
A támadásban mintegy 1200 ember vesztette életét Izraelben, és 251 embert hurcoltak túszként Gázába.
Az ezt követő izraeli hadműveletek során a gázai egészségügyi hatóságok szerint több mint 74 ezer palesztin halt meg. Az áldozatok számát a háborús körülmények miatt nehéz függetlenül ellenőrizni.
A tűzszünet ugyan csökkentette a nagyszabású katonai összecsapások intenzitását, de nem teremtette meg a tartós rendezés feltételeit.
A legégetőbb kérdés most az, hogyan lehet megvédeni a civil lakosságot a közelgő téltől egy olyan területen, ahol a lakóépületek jelentős része lakhatatlanná vált, és a humanitárius segítség sem elegendő.
Gázában ma már nemcsak az a kérdés, mikor ér véget a háború, hanem az is, hogy az emberek hol tudnak majd élni, ha egyszer valóban véget ér.
Források: Reuters (2026. október 6. és 9.), Associated Press (2026. október 7.), ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete (IOM).
AP – Műholdfelvételek Gázáról.
