Leáll a Déli Körvasút építése, a V-Hídnak távoznia kell, az Európai Unió pedig megvonta a beruházás jelenlegi finanszírozását. A kormány új közbeszerzést ígér. De vajon ki fogja befejezni a munkát? Magyar vállalkozás, vagy valamelyik nyugat-európai építőipari óriás? És hol ér véget az uniós szabályok érvényesítése, illetve hol kezdődik a gazdasági nyomásgyakorlás?
Egy félig elkészült beruházás és több százmilliárd forint
A Déli Körvasút fejlesztése nem egyszerű építkezés. Budapest és a magyar vasúthálózat egyik legfontosabb beruházásáról beszélünk, amely az európai vasúti áruszállításban is meghatározó szerepet tölthet be.
A munkálatok 42 százalékos műszaki készültségnél tartanak. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter bejelentése szerint azonban a V-Híddal kötött kivitelezési szerződés megszüntetése és új közbeszerzés előkészítése mellett döntött a kormány.
A háttérben súlyos közbeszerzési szabálytalanságok gyanúja áll. Az Európai Számvevőszék vizsgálatának megállapításaira hivatkozva az Európai Bizottság elutasította a beruházás korábbi finanszírozásának fenntartását.
Mintegy 367 milliárd forintnyi uniós forrásról beszélünk.
Ez már önmagában is olyan összeg, amely alapvetően befolyásolhatja egy ország kormányának döntési lehetőségeit.
Magyar munkahelyek vagy külföldi megrendelések?
A V-Híd Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik. A cég korábbi állami megbízásai és a közbeszerzések körülményei joggal képezhetik vizsgálat tárgyát.
De ettől még fel kell tenni egy másik kérdést is.
Mi történik azzal a magyar építőipari kapacitással, amely a beruházáson dolgozott? Mi lesz a magyar alvállalkozókkal, a mérnökökkel, a szakmunkásokkal és a beszállítókkal?
És ami talán még fontosabb: lesz-e lehetősége egy másik magyar tulajdonú vállalkozásnak vagy magyar cégekből álló konzorciumnak a beruházás befejezésére?
Az Európai Unió közbeszerzési szabályai alapján a tagállamok vállalkozásai elvileg azonos feltételekkel versenyezhetnek. Ez azt jelenti, hogy német, osztrák vagy más európai társaságok is jelentkezhetnek a magyarországi munkákra.
A magyar állam számára azonban nem lehet közömbös, hogy a beruházás milyen mértékben biztosít munkát a hazai gazdaságnak.
Németország gazdasági gondjai új piacokat tehetnek vonzóvá
Németország, Európa legnagyobb gazdasága az elmúlt időszakban jelentős gazdasági nehézségekkel szembesült.
A gyenge ipari teljesítmény, a magas energiaárak és a vállalati csődök számának emelkedése érzékelhető problémát jelent. Ugyanakkor az építőiparon belül eltérő folyamatok zajlanak: a lakásépítés nehézségei mellett a nagy infrastrukturális beruházások és a mélyépítés egyes területei továbbra is jelentős megrendelésekkel rendelkeznek.
Éppen ezért érdemes feltenni a kérdést: vajon a külföldi építőipari vállalatok számára mennyire válhat vonzóvá egy ilyen nagyságrendű magyar vasútfejlesztés?
Egy több százmilliárdos beruházás folytatása bármelyik európai építőipari nagyvállalat számára jelentős üzleti lehetőség lehet.
Miért ne érdekelné őket?
És ha jelentkeznek, a magyar vállalkozások valóban egyenlő esélyekkel indulhatnak velük szemben?
Uniós szabályvédelem vagy gazdasági nyomásgyakorlás?
Természetesen az Európai Uniónak joga és kötelessége ellenőrizni, hogy a közösségi forrásokat szabályosan használják-e fel.
A tisztességes közbeszerzés, a korrupció elleni fellépés és a verseny védelme közös érdek.
A Déli Körvasút esetében a nyilvánosságra hozott adatok is komoly kérdéseket vetnek fel. Vitézy Dávid szerint a V-Híd ajánlatának számos tétele feltűnő egyezést mutatott a bizalmas megrendelői árbecsléshez viszonyítva. Ezeket a körülményeket alaposan ki kell vizsgálni.
Csakhogy a szabálytalanságok feltárása és egy félkész beruházás finanszírozásának megszüntetése két különböző kérdés.
Vajon lett volna más megoldás?
Lehetett volna úgy szankcionálni a kifogásolt közbeszerzési eljárást, hogy közben a beruházás ne álljon le? Milyen alternatívákat mérlegelt az Európai Bizottság, és milyen lehetőségei voltak a magyar kormánynak?
Az uniós pénzek visszatartása rendkívül erős gazdasági eszköz. Amikor egy ország csak a korábbi szerződés megszüntetésével remélheti a támogatás újbóli megszerzését, döntési szabadsága szükségszerűen beszűkül.
Ezt akár gazdasági nyomásgyakorlásként is lehet értelmezni. A kérdés az, hogy az alkalmazott intézkedés arányban áll-e az elérni kívánt céllal.
Ki fizeti meg a leállás árát?
Vitézy Dávid korábbi tájékoztatása szerint a beruházás körül felmerült szabálytalanságok 50–100 milliárd forintos kárt is okozhattak az államnak.
- De mennyibe kerül majd maga a leállás?
- Ki fizeti az állagmegóvást, a félbehagyott munkák biztosítását, a kivitelezőváltást és az új közbeszerzést?
- Ki viseli az esetleges jogviták költségeit?
És ha egy új kivitelező a korábbinál magasabb áron vállalja a munkát, akkor ténylegesen mennyit takarítottunk meg?
Ezekre a kérdésekre nem politikai jelszavakat, hanem pontos, nyilvános elszámolást kellene kapniuk az adófizetőknek.
A legfontosabb kérdés még csak most következik
A V-Híd szerződésének megszüntetése önmagában még nem garantálja, hogy a Déli Körvasút olcsóbban, gyorsabban vagy tisztességesebb feltételekkel épül tovább.
Ezt majd az új közbeszerzés feltételei, a jelentkezők köre és a végleges ajánlatok mutatják meg.
Ha a következő kivitelező egy magyar vállalkozás lesz, az ugyanúgy megérdemli a szigorú ellenőrzést, mint bármely külföldi társaság.
Ha pedig egy német, osztrák vagy más európai vállalat nyer, joggal várható el annak bemutatása, hogy miért az ő ajánlata szolgálja legjobban a magyar adófizetők érdekeit.
Mert a Déli Körvasút Magyarországon épül, magyar emberek és vállalkozások mindennapjaira lesz hatással, és a beruházás jelentős részét közpénzből finanszírozzák.
Nem az számítana elsődlegesen, hogy a kivitelező tulajdonosának milyen útlevele van, hanem az, hogy tisztességes versenyben, megfelelő áron, jó minőségben és határidőre végzi-e el a munkát.
De az is jogos elvárás, hogy a hazai vállalkozások ne szoruljanak háttérbe egy olyan beruházásnál, amelynek eredménye évtizedekre meghatározza a magyar közlekedést.
A valódi próbatétel tehát most kezdődik. Ki fogja befejezni a Déli Körvasutat, mennyiért, mikorra, és végül kik lesznek a döntés gazdasági nyertesei?
Erre kell majd választ adnia a magyar kormánynak és az európai intézményeknek egyaránt.
És hol volt eközben Vitézy Dávid?
A Déli Körvasút körüli vitának van egy különös mozzanata. Vitézy Dávid, aki ma a beruházás felfüggesztését jelenti be, 2021-ben maga is a közbeszerzést kiíró NIF Zrt. felügyelőbizottságának tagja volt, és korábban részt vett a projekt szakmai előkészítésében.
Vitézy szerint a közbeszerzés eredményéről nem ő döntött. Ezt tudomásul lehet venni, de ettől még indokolt megkérdezni: milyen dokumentumokat ismert meg a felügyelőbizottság, milyen döntésekben vett részt, és az eljárás során felmerültek-e olyan körülmények, amelyek vizsgálatot igényeltek volna?
A 2021-es felügyelőbizottsági jegyzőkönyvek nyilvánosságra hozatala sok félreértést tisztázhatna.
A közpénzekkel való elszámoltathatóság ugyanis nem kezdődhet a kormányváltás napján, és nem érhet véget a korábbi kormány felelősségének megállapításánál.
