Főoldal / Közélet / Hetven évvel 1956 után – így emlékezett Magyarország október 23-án

Hetven évvel 1956 után – így emlékezett Magyarország október 23-án

Magyar nemzeti zászló – illusztráció az 1956-os forradalom 70. évfordulójához

Hetven évvel az 1956-os forradalom kitörése után országszerte koszorúzásokkal, ünnepi beszédekkel és közösségi programokkal emlékeztek október 23-án. A kiemelt rendezvényeknek Budapest adott otthont, ahol az állami ünnepségek mellett pártok és civil közösségek is megemlékeztek.

Koszorúzás a 301-es parcellánál, zászlófelvonás a Kossuth téren

A hivatalos megemlékezések pénteken reggel az Új köztemető 301-es parcellájánál kezdődtek. Magyar Péter miniszterelnök és Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter Nagy Imre és az 1956-os mártírok sírjánál hajtott fejet. Ezt követően az Országház előtt katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót. Az ünnepségen Baka András köztársasági elnök és Forsthoffer Ágnes házelnök is részt vett.

Nemzetközi figyelem és parlamenti ünnepi ülés

Az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulója nemzetközi visszhangot kapott. A budapesti megemlékezésekre több mint negyven külföldi delegáció érkezéséről számoltak be. Az Országgyűlés ünnepi ülésén a magyar szabadságvágy és a szovjet megszállással szembeni ellenállás történelmi jelentősége került előtérbe.

Magyar Péter beszéde és a politikai megemlékezések

A miniszterelnök délután a Kossuth Lajos téren mondott ünnepi beszédet. Magyar Péter a forradalom örökségét, a függetlenséget és a demokratikus Európához tartozást hangsúlyozta. A Fidesz a Bem téren szervezett külön megemlékezést; a rendezvényen Áder János, Schmidt Mária és Bóka János szólalt fel. A Mi Hazánk a Corvin közben emlékezett.

Az ünnep nem csupán a beszédekről szólt

A fővárosban már október 22-én fáklyás felvonulással idézték fel az 1956-os egyetemisták menetét. Október 23-án történelmi és kulturális rendezvények, művészeti programok és megemlékezések kapcsolódtak az évfordulóhoz. Az események egyszerre emlékeztettek a forradalom áldozataira és a szabadságért vállalt közös felelősségre.

1956 öröksége hetven évvel később

Az 1956. október 23-án kibontakozó forradalmat novemberben a szovjet katonai beavatkozás leverte, majd megtorlások követték. A történelmi esemény máig a magyar szabadságvágy és önrendelkezés jelképe. A politikai beszédek eltérő megközelítései mellett az évforduló központi üzenete a hősökre és az áldozatokra való emlékezés maradt.

Források: Magyarország Kormánya; MTI; 24.hu.

Címlapkép: illusztráció. Fotó: Tícia Vesztergombi / Unsplash.

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Gasztronómia

  • Brassói aprópecsenye sertéscombból, rizzsel és karfiollal

    Megosztom4 főre 70–80 perc Közepes nehézség A brassói aprópecsenye a magyar házias konyha egyik kedvelt fogása. Ez a változat sertéscombból készül, borssal, pirospaprikával, sóval, kakukkfűvel, vöröshagymával és fokhagymával fűszerezve. A szaftos hús és a pirított burgonya mellé párolt rizs és karfiol kerül, így igazán tartalmas ebédet kapunk. Hozzávalók – 4 személyre A brassóihoz: A körethez: A(z) Brassói aprópecsenye sertéscombból, rizzsel és karfiollal bejegyzés először a(z) Mit főzzek ma? oldalon jelent meg.

  • Tejszínes-mustáros csirkemell fokhagymával

    MegosztomEgy kis trükk: a végén tegyél bele egy kiskanál magos mustárt is. Sokkal karakteresebb lesz a szósz. Ha savanykásabban szereted, néhány csepp citromlé is jót tesz neki. Megosztom A(z) Tejszínes-mustáros csirkemell fokhagymával bejegyzés először a(z) Mit főzzek ma? oldalon jelent meg.

  • Túrós csusza – ahogy én készítem

    MegosztomNincs túlbonyolítva, mert a túrós csuszának nincs is szüksége rá. Egyszerű étel. De ha jó az alapanyag és nem sajnáljuk róla a túrót meg a szalonnát, akkor nem is kell ennél több. Arold Péter Megosztom A(z) Túrós csusza – ahogy én készítem bejegyzés először a(z) Mit főzzek ma? oldalon jelent meg.