Kína ma a világ egyik vezető technológiai hatalma. Mesterséges intelligenciában, 5G-fejlesztésekben, elektromos autókban és robotikában már nem a Nyugatot követi, hanem sok esetben megelőzi.
Kína ma a világ egyik vezető technológiai hatalma. Mesterséges intelligenciában, 5G-fejlesztésekben, elektromos autókban és robotikában már nem a Nyugatot követi, hanem sok esetben megelőzi.
De a történet nem most kezdődött. Kína a történelem egyik legtermékenyebb feltaláló civilizációja volt – a papír, a puskapor, az iránytű és a könyvnyomtatás mind innen indult. A modern technológiai forradalom azonban nem ezekből a hagyományokból nőtt ki, hanem abból, ahogy Kína a Nyugat tudását saját fejlődésének szolgálatába állította.
A kezdet: másolás, mint állami stratégia
A ’80-as és 2000-es évek között Kína tudatosan az ipari másolásra építette gazdasági modelljét. A külföldi vállalatok csak úgy működhettek az országban, ha technológiát adtak át a kínai államnak vagy állami partnereknek.
Ez volt a „kötelező technológiatranszfer”, ami valójában a nyugati fejlesztések államilag szervezett átvételét jelentette. Emellett az ipari kémkedés és a kibertérben zajló adatlopás is szerepet játszott a gyors felzárkózásban.
Kína néhány évtized alatt ledolgozta hátrányát, mert felismerte: a technológia nem ideológia kérdése, hanem hatalmi tényező. A pragmatizmus diadalt aratott: ami működött, azt átvették, továbbfejlesztették, és piacra vitték.
A váltás: a fejlesztés és önállóság kora
A 2010-es évek közepétől Kína már nemcsak másolta, hanem fejlesztette is a technológiát. A „Made in China 2025” program célja az volt, hogy az ország saját kutatási és fejlesztési bázisra építsen, és elérje a technológiai önállóságot.
Az eredmény látványos:
- a Huawei saját chipfejlesztéssel világszinten versenyképes,
- a BYD és a CATL az elektromos autóiparban vezető pozícióban van,
- a TikTok algoritmusai új irányt szabtak a globális médiapiacnak.
A kínai modell a „másolás + állami támogatás + fejlesztés” hármasára épül. A lopott tudás tehát csak a kiindulópont volt – a fejlődést már a saját kapacitás hajtja.
Történelmi kontinuitás: a régi Kína szelleme
Bár a modern ipari forradalom idején Kína háttérbe szorult, nem szabad elfelejteni, hogy az emberiség számos kulcsfontosságú találmánya kínai eredetű.
A papírgyártás, a selyemszövés, a porcelán, a puskapor, az iránytű vagy a nyomtatás mind olyan technológiák, amelyek alapvetően formálták a világ civilizációs fejlődését.
Ebben az értelemben a 21. századi kínai technológiai felemelkedés nem is annyira új jelenség, hanem visszatérés egy korábbi szerephez – ahhoz az időszakhoz, amikor Kína volt az emberi találékonyság egyik központja.
Miért működik a kínai modell?
- Központi stratégia: az állam hosszú távú célokat követ, nem választási ciklusokban gondolkodik.
- Óriási belső piac: az 1,4 milliárdos lakosság lehetővé teszi, hogy minden technológia gyorsan skálázható legyen.
- Állami támogatás: az innováció nem a piacra, hanem politikai programokra épül.
- Munkaerő és fegyelem: a kutatás, az oktatás és a gyártás központilag szervezett rendszerben működik.
Ezek együtt tették lehetővé, hogy Kína a másolásból eljusson a technológiai szuverenitásig.
Erkölcsi kérdés vagy történelmi ismétlődés?
A Nyugat gyakran bírálja Kínát a szellemi tulajdon megsértése miatt. Joggal – de érdemes látni a nagyobb összefüggést:
- az Egyesült Államok a 19. században európai mintákat másolt,
- Japán a háború után amerikai technológiákat vett át, mielőtt innovációs nagyhatalommá vált.
Kína tehát ugyanazt az utat járta be, csak sokkal gyorsabban és szervezettebben.
Kína technológiai forradalma egyszerre épít a múltjára és a mások tudására. A papír, a puskapor és az iránytű civilizációs öröksége most új formában tér vissza – adat, chip és algoritmus formájában.
A történelem iróniája, hogy amit a világ korábban „lopásnak” nevezett, az ma már a kínai modell sikerének alapja. Kína nem találta fel a modern technológiát – de újra megtanulta uralni.
Kína technológiai forradalma nem a semmiből jött. A másolás volt a katalizátor, az állam pedig felismerte, hogy a technológia birtoklása a 21. század legfontosabb hatalmi tényezője.
A történelem iróniája, hogy amit a világ korábban „lopásnak” nevezett, az ma már a kínai modell sikerének alapja – egy olyan modellé, amely újraírja, mit jelent a technológiai vezető szerep.
- Kína nem találta fel, de meghódította a technológiát
Kína ma a világ egyik vezető technológiai hatalma. Mesterséges intelligenciában, 5G-fejlesztésekben, elektromos autókban és robotikában már nem a Nyugatot követi, hanem sok esetben megelőzi. Kína ma a világ egyik vezető technológiai hatalma. Mesterséges intelligenciában, 5G-fejlesztésekben, elektromos autókban és robotikában már nem a Nyugatot követi, hanem sok esetben megelőzi.De a történet nem most kezdődött. Kína a - Az amerikai légierő videói megörökítették Melissa hurrikán szemét – a pusztító vihar Jamaicát sújtjaSzerző: Ellyn Lapointe A Melissa nevű hurrikán – amely jelenleg 5-ös kategóriájú – a délutáni órákban partra csapott Jamaicában, ezzel az ország történetének legerősebb viharává vált.A Nemzeti Hurrikánközpont (NHC) adatai szerint a vihar 295 km/órás széllökésekkel és szakadó esőkkel tombolt, miközben a szeme a sziget délnyugati partja fölé ért. A „hurrikánvadászok” akcióban A U.S. Air
- 3I/ATLAS – A csillagközi látogató, amely kérdéseket hagy maga után2025 nyarán újabb égi különlegesség érkezett a Naprendszerbe: a 3I/ATLAS névre keresztelt intersztelláris objektum. Ez mindössze a harmadik ismert égitest, amely bizonyíthatóan más csillagrendszerből érkezett hozzánk. Felfedezése óta a világ vezető obszervatóriumai – köztük a James Webb Űrtávcső (JWST) és a Hubble – folyamatosan figyelik, mert a viselkedése több ponton is ellentmond annak, amit a
- Mióta van a magyarban „ly”?Járjuk körbe a témát ebben a kérdésben is. Valóban van értelme az „ly”-nak a magyar nyelvben? Volt-e értelme? Igen, eredetileg volt különbség az „ly” és a „j” között: Hangképzés Leírás Mai példa „j” félig mássalhangzó, mint az angol you első hangja „jó” „ly” lágyított „l”, amit ma már nem használunk elkülönítve „hely” (régen nem ugyanúgy
- Óriási földrengés Oroszország távol-keleti partjainál – 8,8-as rengés Kamcsatkán, szökőárriadó a csendes-óceáni térségbenA rengés maga 2025. július 30-án – magyar idő szerint július 29-én este – egy 8,8-as magnitúdójú, megatöréses földrengés rázta meg Oroszország távol-keleti, Kamcsatka-félszigeti övezetét, mintegy 119 kilométerre kelet-délnyugatra Petropavlovszk–Kamocsatszkijtól, és nagyjából 20 kilométeres sekély mélységben történt. Ez a legnagyobb mért rengés a térségben az 1952-es 9-es erősségű esemény óta. AP News +4Wikipedia +4The Sun+4
