Az erős baloldal előfeltétele a kormányváltásnak – jelentette ki Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke szombaton az ellenzéki párt politikai évadnyitó rendezvényén Budapesten. Azt ígérte: ott lesznek mind a 106 választókerületben 106 baloldali jelölttel, és el fogják vinni a szavazófülkékbe az összes baloldalit és liberálist is, akik soha nem szavaznának jobboldali pártra.
Dobrev Klára úgy fogalmazott: ők, baloldaliak, pontosan tudják, hogyan tennék könnyebbé a mindennapokat a kormányváltás után. Új utat ajánlott, amely szerint a választási kampány a programokról szól, és nem arról, ki járatja le jobban a másikat.
„Már soha nem az elvek és a szakmai elképzelések fognak összecsapni a választáson, hanem a különböző pártok kommunikációs stábjainak jól megrágott és alaposan letesztelt kampányüzenetei és szlogenjei?” – tette fel a kérdést, azt javasolva a jobboldalnak is, hogy ne féljenek, tegyék közzé a programjaikat.
Rámutatott: a DK-nak van egy 150 oldalas kormányprogramja, amit nem titkolnak el, nem ijednek meg, ha kiszivárognak belőle részletek, sőt örömmel látta, hogy bizonyos részeit az elmúlt hónapokban más ellenzéki politikusok is használták. Ez a megalapozása annak a 150 pontnak, ami a jövő évi választásra a baloldal vállalása – jelentette ki.
A DK elnöke néhány pontot kiemelve kitért arra, hogy a javaslatot nyújtanának be az alaptörvény semmisségéről, és elkezdenék egy új, ideológiai és hitbéli kérdésekben semleges alkotmány megalkotását, amit a végén a népszavazáson hagyatnának jóvá. A DK elnöke szerint vissza kell térni a demokrata hagyományokhoz. „Hazánk legyen újra Magyar Köztársaság!” – szorgalmazta. Közölte: meg kell szüntetni mindent „áltörténeti” elnevezést, ezért betiltanák a nemesi címek hivatalos használatát.
Azt mondta, a baloldal az új parlament első napján egyértelmű állásfoglalásra fogja kérni az Országgyűlést hazánk EU- és NATO-tagsága, valamint a feltételek teljesítése esetén Ukrajna uniós csatlakozása mellett.
Szólt arról a törvényjavaslatukról is, amely szavai szerint a jelenleginél jóval arányosabb, kétfordulós választási rendszert rögzítene, és amelynek értelmében a határon túli magyarok nem rendelkeznének szavazati joggal.
A Fidesz alatt létrejött korrupciós hálózat alapjaiban veszélyezteti a nemzeti érdekeket, ezért szigorúan egy évre, korrupciós veszélyhelyzetet hirdetnének – mondta.
„A lopott pénz újra elveszíti magánpénz jellegét, és közpénzzé válik”
– fogalmazott, hozzátéve: a korrupt módon szerzett milliárdos vagyonokat nem adóztatni kell, hanem el kell kobozni.
Kiemelte, hogy a DK az egészségügyet tenné a hazahozott uniós pénzek elköltésének központi területévé. Az EU-támogatások – beleértve az Orbán-kormány által „elvesztett”, de egy új kormány által újratárgyalható Helyreállítási Alap pénzeit is – közel 3500 milliárd forintnyi forrást jelentenek; ez nemcsak fejlesztésre, hanem az egészségügyi dolgozók visszacsábítására is felhasználható lenne – mondta.
A DK küzdeni kíván az úgynevezett szívhangtörvény hatályon kívül helyezéséért és azért, hogy lehessen kórházi körülmények között alkalmazni az abortusztablettát – közölte a pártelnök.
Feltette a kérdést, hogy mi lesz „az Orbán-rendszerben hímestojásként kezelt, közpénzmilliárdokat bezsebelő, az állampárttal sok esetben ideológiai és politikai együttműködésre lépő egyházakkal”, illetve az egyházi iskolákkal, amelyek magasabb támogatásban részesülnek. Azt mondta: nem félnek erről beszélni, és benyújtanak egy ennek a helyzetnek véget vető törvényjavaslatot. A százezer forintos iskolakezdési támogatást a magyarországi magyar gyermekek után is biztosítanák – jelezte az ellenzéki politikus.
Az új köztársasági alkotmányban rögzítenék a nyugdíjhoz való jogot, visszaadnák a jobboldal által elvett rokkantnyugdíjakat, és kárpótolnák a meghurcolt szolgálati nyugdíjasokat. A 150 ezer forint alatti nyugdíjak esetében 50 százalékos azonnali emelésért, a 150 ezer és 250 ezer forint közötti nyugdíjak esetében 25 százalékos átlagos emelésért fognak küzdeni az új parlamentben, és azt szeretnék, ha visszatérne a baloldali kormányok nyugdíjszámítási módszere, a nyugdíjfelzárkóztatás, a vegyes indexálás – ismertette.
Úgy folytatta: szeretnék elérni, hogy mindenki meg tudjon élni a fizetéséből, legyen minimum háromhavi megtakarítása, és el tudjon utazni évente egy hétre pihenni. Ennek érdekében megemelnék közszférában dolgozók fizetését, azonnal bevezetnék az EU-ban már kiharcolt európai minimálbér-szabályozást. Értékelése szerint az olcsó, kiszolgáltatott munkaerőre építő jobboldali politika zsákutca. Eltörölnék „a rabszolgatörvényt”, és visszaadnák a sztrájkjogot már az új parlament első napján – ígérte Dobrev Klára.
Azt mondta: 15 év alatt Európa legszegényebb országává vált Magyarország, a kormányoldal tönkretette a magyar egészségügyet, az oktatást, mert Orbán Viktor „teljhatalommal bármit megtehetett”.
Amit esetleg unalmasnak neveznek, azt Nyugat-Európában úgy hívják, hogy kiszámíthatóság. Csak mi, magyarok annyira elszoktunk már ettől – folytatta a pártelnök, kifejtve: nagyon szeretne egy unalmas magyar kormányt, egy kiszámítható Magyarországot, „ahol a belpolitika semmilyen hatással nincs a pulzusunkra és a vérnyomásunkra, mert tudjuk, hogy az állam így is, úgy is működni fog”.
Hozzátette: az a sok nyugat-európai ország, amelyik Magyarország előtt van bérekben, nyugdíjakban, oktatásban, egészségügyben, életlehetőségekben, azért van előttünk, mert többé-kevésbé szakmai alapokon, kiszámíthatóan, ha úgy tetszik, unalmasan működik. Azok az országok működnek, a miénk meg nem működik – értékelt Dobrev Klára.
Kijelentette, hogy milliók Magyarországon – legyenek, jobb- vagy baloldaliak, liberálisok vagy konzervatívok – egyetértenek abban: elég a gyűlöletpolitikából, valódi változásra van szükség.
Címlapfotó: Budapest, 2025. szeptember 6. Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke a párt politikai évadnyitó rendezvényén a budapesti La Vida Duna Rendezvényházban 2025. szeptember 6-án. MTI/Szigetváry Zsolt
- Uhry Imre és az Ikarusz? De hogy is vpét ez?
Ez a pont az, ahol az Ikarus-történet valódi gyökereihez érünk. Uhry Imre neve nélkül ma nem ismernénk az Ikarust, sőt, a magyar járműgyártás is teljesen máshogy nézne ki. A kezdetek: Egy kovácsműhelytől a karosszériáig Uhry Imre 1895-ben nyitotta meg „Kovács és Kocsigyártó” műhelyét Budapesten, a VII. kerületi Damjanich utcában. Kezdetben klasszikus kovácsmunkákkal, lovaskocsik javításával és - Ikarusz – a magyar remekműAz Ikarus nem csupán egy buszmárka, hanem a magyar ipartörténet egyik legsikeresebb fejezete. A gyár fénykorában a világ egyik legnagyobb autóbusz-gyártója volt, járművei az USA-tól kezdve Afrikán át egészen Kínáig mindenhol megfordultak. Mikor készült az első Ikarus? Bár a jogelőd (Uhry Imre kovácsműhelye) már 1895-ben létezett, az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár mai nevén 1949-ben jött
- Ingatlanvásárlás 2026-ban: Így kerülje el a milliós csapdákatAz ingatlanvásárlás legtöbbünk életének legnagyobb pénzügyi döntése. Mégis, sokan hamarabb nézik meg a konyhabútor színét, mint az ingatlan jogi hátterét. Pedig 2026-ban, az átalakuló hitelpiac és a digitális közigazgatás korában a kockázatok is szintet léptek. Ingatlanjogi szakértőként naponta látok olyan eseteket, ahol egyetlen elfelejtett bekezdés vagy egy le nem ellenőrzött széljegyzet családok megtakarítását tette kockára.
- A „Kapitány” és a kényszerpálya: Miért beszélt el Orbán a valóság mellett?A falig tolt retorika – Amikor a politikai zseni reaktívvá válik. „A Tisza új gazdaságpolitikusa az első munkanapján bejelentette, hogy levágná Magyarországot az olcsó orosz energiáról. Most már tudjuk, miért küldték: hogy végrehajtsa, amit Brüsszelben kitaláltak.” A TISZA Párt most bemutatott gazdaságfejlesztési és energetikai vezetője az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt az orosz olaj-
- Az Ikarus történeteAz Ikarus nem csupán egy buszmárka, hanem a magyar ipartörténet egyik legsikeresebb fejezete. A gyár fénykorában a világ egyik legnagyobb autóbusz-gyártója volt, járművei az USA-tól kezdve Afrikán át egészen Kínáig mindenhol megfordultak. Mikor készült az első Ikarus? Bár a jogelőd (Uhri Imre kovácsműhelye) már 1895-ben létezett, az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár mai nevén 1949-ben jött
