Oroszországból és Iránból működtetett politikai befolyásolási kampányokhoz is felhasználták a ChatGPT-t – derül ki az OpenAI legfrissebb biztonsági jelentéséből. A műveletek során fiktív újságírókat, megtévesztő szervezeteket és mesterséges intelligenciával szerkesztett tartalmakat vetettek be. A cél a közvélemény befolyásolása és bizonyos geopolitikai álláspontok terjesztése volt.
Amikor a propaganda újságírónak álcázza magát
Az OpenAI október 8-án ismertetett vizsgálata két különálló, oroszországi és iráni eredetű befolyásolási műveletet tárt fel. A vállalat az érintett ChatGPT-fiókokat letiltotta.
A vizsgálat egyik legfontosabb megállapítása, hogy a mesterséges intelligenciát nem feltétlenül önállóan, hanem korábbról ismert manipulációs módszerek kiegészítésére használták.
Az MI segített szövegeket szerkeszteni, fordítani, álhírekhez kapcsolódó dokumentumokat előkészíteni, közösségi médiás hozzászólásokat írni és a szerkesztőségeknek küldött megkereséseket megfogalmazni.
Hét kitalált újságíró, közel száz megjelent cikk
Az Iránból működtetett kampány különösen figyelemre méltó.
Az OpenAI szerint a művelet résztvevői hét fiktív újságírói személyazonosságot használtak. Ezek nevében különböző nemzetközi online lapoknak ajánlottak fel politikai és külpolitikai témájú írásokat.
A ChatGPT-t a cikkek nyelvi és szerkesztési javítására, valamint a publikálásukat elősegítő levelek elkészítésére alkalmazták.
A vizsgálat közel száz olyan publikált vagy másodközölt cikket azonosított, amely a kampányhoz kapcsolódó álnevek alatt jelent meg, több mint egy tucat online kiadványban.
Az írások elsősorban az Egyesült Államok és Irán konfliktusával foglalkoztak.
Ez a módszer különösen veszélyes lehet, mert a megtévesztő tartalom nem feltétlenül egy gyanús közösségi profilról terjed, hanem egy valódi szerkesztőség által működtetett hírportálon jelenik meg.
A vállalat ugyanakkor nem azonosította egyértelműen az iráni művelet mögött álló konkrét szervezetet vagy megbízót.
Orosz kapcsolatok, fedőszervezet és megtévesztett munkatársak
Az oroszországi eredetű, Dark Clark elnevezésű műveletben egy Social Research Center nevű, látszólag független kutatószervezet is szerepet kapott.
A szervezet latin-amerikai társadalmi és nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó kutatóközpontként mutatkozott be.
Az OpenAI vizsgálata szerint azonban a működését oroszországi szereplők irányíthatták, miközben a helyi alkalmazottak feltehetően nem is tudtak a valódi háttérről.
A kampány céljai között Ukrajna megítélésének rontása és egyes latin-amerikai országok belpolitikai folyamatainak befolyásolása is megjelent.
A művelethez hamis dokumentumokat, megtévesztő hanganyagokat és különböző politikai állításokat is kapcsoltak. Az OpenAI több olyan esetet talált, amelyben ezekhez hasonló tartalmak ténylegesen megjelentek a nyilvánosságban.
Magyar vonatkozást is említ a jelentés
A jelentés egyik részlete különösen figyelemre méltó a magyar olvasók számára.
Egy Ukrajnával és Lengyelországgal kapcsolatos megtévesztő történet vizsgálatakor az OpenAI kutatói latin-amerikai és lengyel sajtómegjelenések mellett egy Magyarországon megjelent, angol nyelvű publikációt is azonosítottak.
Ez önmagában nem bizonyít magyarországi szervezett befolyásolási műveletet, és azt sem, hogy az érintett szerkesztőség tisztában lett volna a történet hátterével.
Arra azonban rávilágít, hogy a megtévesztő információk országok és nyelvek között is továbbterjedhetnek.
Az MI nem találta fel a propagandát, de megkönnyítheti
A jelentés fontos különbséget tesz a tartalmak elterjedése és tényleges politikai hatásuk között.
Az iráni kampány közösségi médiás hozzászólásai például jellemzően kevés reakciót váltottak ki, miközben a fiktív újságírók nevében megjelent cikkek jóval szélesebb közönséghez is eljuthattak.
Nem minden állítólagos siker volt igazolható: a befolyásolási műveletek szereplői saját jelentéseikben olykor a ténylegesnél nagyobbnak állították be az eredményeiket.
A történet tanulsága ezért nem az, hogy a mesterséges intelligencia önmagában irányítani tudná a közvéleményt.
Sokkal inkább az, hogy segítségével gyorsabbá, olcsóbbá és nyelvileg meggyőzőbbé válhatnak a régi manipulációs módszerek.
A digitális nyilvánosságban ma már nem elegendő azt vizsgálni, hogy egy hír hol jelent meg. Legalább ilyen fontos kérdés, hogy ki írta, ki juttatta el a szerkesztőséghez, és milyen érdek húzódik meg mögötte.
A sajtó számára mindez egyértelmű figyelmeztetés: a forrásellenőrzés jelentősége a mesterséges intelligencia korában nem csökkent, hanem tovább nőtt.
Források: OpenAI – Disrupting AI-enabled “false front” operations (2026. október 8.); Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet (2026. október 12.).
