Idén ősszel országjáró körútra indul a MOHU: tizenegy város hulladékudvarában rendez családi fesztivált, ahol a lakosság játékos formában ismerkedhet meg a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás lehetőségeivel. A nyílt napok célja, hogy minél többen megtapasztalják: a hulladék nem szemét, hanem értékes alapanyag.
Október 3-án elstartol a MOHU hulladékudvar roadshow-ja, amelynek keretében az ország több pontján, helyi hulladékudvarokban várják az érdeklődőket. A rendezvénysorozat célja, hogy közelebb hozza az emberekhez a hulladékudvarok szerepét, valamint bemutassa, hogyan tudnak a lakosok minél többet tenni a fenntartható jövőért.
A résztvevőket minden helyszínen változatos programok várják. Aki a megjelölt hulladéktípusokból ad le, garantált ajándékot kap, emellett a helyszíni aktivitások teljesítésével további meglepetésekhez is juthat. A fesztiválon interaktív feladatok, edukatív játékok, fotófal, kvízek és workshopok gondoskodnak a jó hangulatról, így a gyerekek és a felnőttek egyaránt élményekkel gazdagodhatnak.
Roadshow állomások és időpontok:
Október 3. – Cegléd (10:00–14:00 között)
Október 4. – Szolnok (10:00–14:00 között)
Október 4. – Kecskemét (10:00–14:00 között)
Október 10. – Tatabánya (10:00–14:00 között)
Október 11. – Székesfehérvár (10:00–14:00 között)
Október 11. – Békéscsaba (10:00–14:00 között)
Október 17. – Kaposvár (10:00–14:00 között)
Október 18. – Nagykanizsa (09:00–13:00 között)
Október 18. – Zalaegerszeg (10:00–14:00 között)
Október 24. – Debrecen (10:00–14:00 között)
Október 25. – Miskolc (10:00–14:00 között)
Miért fontosak a hulladékudvarok?
A MOHU feladata, hogy 2035-re Magyarország elérje az Európai Unió által előírt hulladékcélokat: az újrahasznosítás aránya elérje a 65 százalékot, a lerakókba kerülő, hasznosíthatatlan hulladék pedig 10 százalékra csökkenjen. A hulladékudvarok biztosítják, hogy a különböző hulladéktípusok szelektíven, elkülönítve kerüljenek a megfelelő hasznosítókhoz, ezáltal támogatva az újrahasznosítást és a környezeti terhelés csökkentését.
A lakosság számára minden magyarországi hulladékudvar elérhető, működésüket egységes digitális nyomonkövető rendszer támogatja. A leadható hulladékok köre folyamatosan bővül, így a lakosok egyre többféle anyagot tudnak szelektíven leadni. A begyűjtött, hasznosítható hulladékokat előkezelik és anyagfajtánként szétválogatják, majd új termékek készülnek belőlük. A nem hasznosítható vagy veszélyes hulladékokat pedig biztonságosan ártalmatlanítják. Így a hulladék valóban új életet nyerhet, és a hulladékudvarok a körforgásos gazdálkodás kulcsfontosságú elemeivé válnak.
A MOHU honlapján található térképes keresővel bárki megtalálhatja a hozzá legközelebbi hulladékudvar címét, nyitvatartását, valamint a leadható hulladéktípusok részletes listáját.
- Economist és a 2026-os magyar választások – mi az igazság?
A kormányközeli Facebook-hirdetésekben és egyes propagandacikkekben azt olvasni, hogy „az Economist szerint biztosan a Fidesz fog nyerni”. Ennek fényében érdemes megnézni, mit valójában közölnek a nemzetközi források — különösen a The Economist brit gazdasági hetilap és más elemzések. Nem „ítélet”, hanem szavazás és várakozás Fontos tisztázni, hogy a The Economist nem publikált hivatalos, tudományos előrejelzést - „Fekete tél” Nyugat-Afrikában: geopolitikai figyelmeztetés vagy túlzó narratíva?A 2025. év nem volt hagyományos esztendő a világban, a felfordulás, a békétlenség a geopolitikai átrendeződés nem kímélte a fekete kontinenst, különösen annak középső és nyugati régióját sem. Három ország, Burkina Faso, Mali és Niger szakított a hagyományos francia kötődéssel és az önállóság útjára lépve új partnerséget hozott létre. Sikertörténetről még nincs szó, sőt, Ibrahim
- Adósság, rendszerváltás és eltérő utakMiért engedték el Lengyelország adósságát, miért nem a magyarét – és mi történt ezután? A rendszerváltás időszakában Magyarország és Lengyelország hasonló történelmi pillanatban állt: mindkét ország súlyos külső adóssággal lépett ki a szocialista rendszerből, és mindkettő a nyugati integrációt tekintette stratégiai célnak. Ennek ellenére a nemzetközi pénzügyi rendszer radikálisan eltérően kezelte a két országot. Lengyelország
- Ferrari Violetta és Soós Imre: egyoldalú szerelem, korszaknyomás és a Nemzeti Színház „belső gravitációja”A magyar színház- és filmtörténetben vannak történetek, amelyek azért maradnak élők, mert soha nem kaptak valódi lezárást. Ferrari Violetta és Soós Imre viszonya ilyen. A fennmaradt tények szerint nem volt klasszikus értelemben vett párkapcsolat köztük, mégis ott rezeg a korszak emlékezetében – részben Soós Imre tragikus sorsán, részben Ferrari Violetta későbbi megszólalásain, és nem utolsósorban
- Amikor a hatalom eldönti, mikor kötelező a jogVan egy pont, ahol egy ország már nem magyarázkodik, nem relativizál, nem ködösít tovább. Egyszerűen átlép egy határt. Az a pillanat, amikor a kormány – nyíltan vagy hallgatólagosan – figyelmen kívül hagy egy bírósági döntést, nem technikai hiba, nem kommunikációs félreértés, hanem rendszerszintű állásfoglalás: a jog csak addig érvényes, amíg kényelmes. A Bors körüli ügy,
