A kanadai Calgaryban tartott G7-külügyminiszteri találkozó egyik legélesebb megszólalója Marco Rubio amerikai külügyminiszter volt, aki a tanácskozás közben és azt követően is nyíltan reagált az Egyesült Államokat érő európai kritikákra.
A vita középpontjában az USA karibi-térségbeli katonai műveletei álltak, amelyek során hónapok óta kábítószer-szállító hajókat semmisítenek meg az amerikai haditengerészet és partnereik. A beavatkozások eddig legalább 76 ember halálát okozták, ami miatt több európai diplomata jogi és emberi jogi aggályokat fogalmazott meg.
Rubio azonban határozottan visszautasította a kifogásokat. Kiemelte: „Nem az Európai Unió mondja meg, mi számít amerikai nemzetbiztonságnak.” A miniszter szerint az Egyesült Államoknak szuverén joga eldönteni, milyen módon és milyen eszközökkel védi saját partjait és lakosságát a szervezett bűnözéstől. Hozzátette: a karibi és latin-amerikai eredetű drogszállítmányok évtizedek óta jelentős fenyegetést jelentenek, ezért Washington nem fog visszalépni a műveletektől.
A találkozón felmerült az is, hogy a brit hírszerzés állítólag leállította volna az együttműködést az amerikai haditengerészettel valamelyik művelet kapcsán. Rubio ezt kategorikusan cáfolta, mondván: az amerikai–brit biztonsági partnerség továbbra is zavartalan, és „semmilyen együttműködés nem szünetel”.
A G7-országok napirendjén természetesen más kulcstémák is szerepeltek, köztük Ukrajna támogatása és Oroszország elszigetelése. Rubio ezzel kapcsolatban jelezte: az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett Kijev mellett, és Washington a szankciós együttműködés fenntartását tartja szükségesnek.
A kanadai találkozó így kettős üzenettel zárult: miközben a G7-országok többsége igyekezett egységes álláspontra jutni a globális biztonsági kihívások ügyében, az amerikai külügyminiszter világossá tette, hogy az Egyesült Államok saját nemzetbiztonsági stratégiáját nem fogja külső kritikákhoz igazítani.
- Elment, pedig azt hittük örökké élni fog – elhunyt Chuck Norris
Elhunyt Chuck Norris, a legendás amerikai harcművész és színész, aki évtizedeken át meghatározó alakja volt az akciófilmek világának. Van, amikor egy hír nemcsak egy emberről szól, hanem egy korszak végéről. Chuck Norris neve nem egyszerűen egy színész volt a sok közül – ő maga volt a megtestesült keménység, az igazság és az a fajta hős, - Irán–USA–Izrael konfliktus: világháborús kockázat vagy regionális erőpróba?Az elmúlt hetekben a nemzetközi sajtó egyre gyakrabban használja ugyanazt a kifejezést: eszkaláció. Az Irán, az Egyesült Államok és Izrael közötti konfliktus mára túllépett a diplomáciai és proxyháborús szinten, és egyre inkább nyílt katonai összecsapássá válik. Több fronton zajló háború A jelenlegi helyzet egyik legfontosabb jellemzője, hogy nem egyetlen hadszíntérről van szó. Az események egyszerre
- Trump, Irán és Putyin: erőpolitika és háttéralkuk egy feszült világbanAz elmúlt napokban a nemzetközi sajtó egyik legfontosabb kérdése az volt, hogy vajon Donald Trump megbánta-e az Irán elleni katonai lépéseket, illetve mit jelent az, hogy telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyinnal. A helyzet azonban jóval összetettebb annál, mint amit a politikai nyilatkozatok elsőre sugallnak. A háttérben egy klasszikus geopolitikai játszma zajlik, amelyben katonai erő, diplomácia és
- Sziréna-szimfónia Kijevben: Gyorstalpaló a háborúból a magyar „szakembereknek”Vannak pillanatok, amikor a diplomáciai protokoll, a vasalt ingek és a jól megkomponált sajtóközlemények steril világát egyetlen metsző, üvöltő hang töri darabokra: a légiriadó szirénája. A Kijevben tárgyaló magyar szakértői delegációnak – akik vélhetően a légkondicionált irodák csendjéhez és a kényelmes parlamenti büfékhez szoktak – most alkalma nyílt megkóstolni az ukrán főváros kötelező „üdvözlőcsomagját”. Nem
- Kiengedték Venezuelából Bossányi Zsuzsannát – mi vezetett idáig?Hónapokig csak szórványos információk szivárogtak ki, most viszont hivatalos magyar bejelentés erősítette meg: szabadon engedték Bossányi Zsuzsannát Venezuelában. A hírt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte 2026. január 16-án, ezzel lezárva – legalábbis a nyilvánosság számára – egy olyan ügyet, amelyben sokáig a találgatások és a diplomáciai csatornákon érkező, nehezen ellenőrizhető részletek domináltak. Bossányi Zsuzsanna
