Május 22. és 25. között ismét zakatol a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz. A Kárpáteurópa Utazási Iroda és a megújult MÁV Személyszállítási Zrt. közös szervezésében induló zarándoklat nemcsak vallási esemény, hanem kulturális misszió is.
A legfontosabb részletek:
- Útvonal: Nyugat-Magyarországtól Budapesten át egészen Székelyföldig. A vonat Dél-Erdélyen keresztül érkezik meg, hazafelé pedig a Maros völgyén és Debrecenen át tart a Keleti pályaudvarra.
- Sztárvendégek: A szerelvény díszvendége Varga Miklós, de az úton Dévai-Nagy Kamilla és tanítványai is énekelnek majd az utasoknak.
- Jótékonyság: Az idei zarándoklat során a gyimesi csángó gyermekek megsegítésére gyűjtenek adományokat a vonaton.
- Modern vasút: A szerelvényt a Márton Áron emlékmozdony húzza. A MÁV és a Volánbusz egyesülése után még hatékonyabb, „háztól házig” tartó szolgáltatást ígérnek a csoportos utazóknak.
A csíksomlyói búcsú történet
A csíksomlyói búcsú nem egyszerűen egy vallási esemény, hanem a magyarság egyik legmélyebb jelentéstartalmú hagyománya. Évről évre, pünkösdkor százezrek indulnak útnak a Csíksomlyó melletti nyeregbe, hogy részt vegyenek azon az ünnepen, amelyben a hit, a történelem és a közösségi identitás különös módon fonódik össze.
A búcsú eredetét a 16. századig vezeti vissza a hagyomány. A történet szerint 1567-ben, János Zsigmond idején a katolikus székelyeknek szembe kellett nézniük a protestáns térítési törekvésekkel. A székelyek ellenálltak, és győzelmüket követően fogadalmat tettek: minden évben pünkösdkor zarándoklatot tartanak Szűz Mária tiszteletére. E fogadalomból nőtt ki az a hagyomány, amely több mint négy és fél évszázada él.
Csíksomlyó központi alakja a Segítő Szűz Mária kegyszobra, amely a ferences kegytemplomban található. A hívők körében évszázadok óta él a meggyőződés, hogy a szoborhoz kötődő imák meghallgatásra találnak, és a zarándoklatok során különleges lelki erő tapasztalható meg. Ez a vallási dimenzió adja a búcsú alapját, de a jelentősége messze túlmutat a hit gyakorlásán.
A történelem során a csíksomlyói búcsú többször került nehéz helyzetbe, mégis fennmaradt. A trianoni határváltozások után a helyszín Romániához került, a kommunista időszakban pedig a vallásos megnyilvánulások nem voltak támogatottak. Mégis, a zarándoklat nem szűnt meg, hanem csendesebb, visszafogottabb formában tovább élt. Ebben az időszakban a búcsú már nemcsak vallási esemény volt, hanem a megmaradás egyik szimbóluma is az erdélyi magyarság számára.
A rendszerváltás után a csíksomlyói búcsú új lendületet kapott. Egyre többen érkeztek nemcsak Erdélyből, hanem Magyarországról és a világ más részeiről is. A nyeregben tartott pünkösdszombati nagymise ma már a Kárpát-medence egyik legnagyobb vallási eseményének számít, ahol a résztvevők nemcsak imádkoznak, hanem jelenlétükkel is kifejezik összetartozásukat.A csíksomlyói búcsú jelentősége abban rejlik, hogy egyszerre több szinten hat. Vallási élmény azok számára, akik hittel érkeznek, ugyanakkor közösségi találkozás is, ahol a magyarság különböző részei újra és újra megerősítik egymásban az összetartozás érzését. Nem harsány, nem politikai esemény, mégis erős üzenetet hordoz: a közösség és a hagyomány fennmaradásának üzenetét.
Ez az ünnep nem változott lényegében az évszázadok során. A hely ugyanaz, az időpont ugyanaz, és az emberek is ugyanazért indulnak útnak: hogy részesei legyenek valaminek, ami túlmutat a hétköznapokon. A csíksomlyói búcsú így nemcsak múlt, hanem jelen és jövő is egyszerre – egy élő hagyomány, amely minden évben újra megszületik.
