2025 nyarán újabb égi különlegesség érkezett a Naprendszerbe: a 3I/ATLAS névre keresztelt intersztelláris objektum. Ez mindössze a harmadik ismert égitest, amely bizonyíthatóan más csillagrendszerből érkezett hozzánk. Felfedezése óta a világ vezető obszervatóriumai – köztük a James Webb Űrtávcső (JWST) és a Hubble – folyamatosan figyelik, mert a viselkedése több ponton is ellentmond annak, amit a tudomány eddig az üstökösökről tudott.
Egy égi vándor másik csillagtól
A 3I/ATLAS pályája hiperbolikus, vagyis nem kering a Nap körül, hanem átutazik a Naprendszeren – és többé nem tér vissza. Ilyen objektumból eddig csak kettőt ismertünk: az ‘Oumuamua-t (2017) és a 2I/Borisovot (2019).
Az ATLAS – nevét a hawaii megfigyelőprogramról kapta, amely felfedezte – 2025 júliusában tűnt fel a csillagászoknak. A NASA Planetary Defense Coordination Office azonnal megfigyelési kampányt indított, de nem azért, mert veszélyt jelentene, hanem mert különösen érdekes: pályája finoman eltér a pusztán gravitációs modell által várttól.
Ez a nem-gravitációs gyorsulás több tudóst az ‘Oumuamua-ügyre emlékeztetett, ahol hasonló eltérés okozott világszintű vitát arról, vajon természetes vagy mesterséges eredetű-e az objektum. A NASA most óvatosabb: hivatalosan „nagy aktivitású intersztelláris üstökösként” kezeli, de a megfigyelések azt mutatják, hogy több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol.
Víz, ami nem illik a képletbe
A 3I/ATLAS egyik legmeglepőbb jellemzője a kémiai összetétele.
A James Webb mérései szerint az objektumból távozó gázok között a víz (H₂O) aránya sokkal magasabb, mint a szén-dioxidé (CO₂) – ez a legtöbb ismert üstökös esetében épp fordítva van.
Ez arra utal, hogy az ATLAS nagyon más körülmények között keletkezett, talán egy hidegebb, nagyobb jégmezőkkel rendelkező rendszerben.
Egyes spektroszkópiai adatok azt is kimutatták, hogy a hidrogén és oxigén izotóparányai sem egyeznek meg a Naprendszerben megszokott mintázattal – vagyis más „kozmikus ujjlenyomattal” bír.
Furcsa fény, szokatlan forgás
A megfigyelések szerint a 3I/ATLAS fénye időszakosan ingadozik, mintha forogna, ám a fényerőváltozás ritmusa kissé szabálytalan.
Ez arra utalhat, hogy az objektum nem tömör, hanem több kisebb darabból álló, laza szerkezetű test.
A fény polarizációja szokatlanul magas – vagyis a visszavert fény iránya és szóródása olyan, mintha a felszín nagyon finom, mikroszkopikus porszemcsékkel lenne borítva.
Ez a kombináció ritka, és valószínűleg arra utal, hogy a test erősen töredezett, talán már szétesőben van.
Védelmi protokoll vagy tudományos pánik?
Ősszel néhány portál azt állította, hogy a NASA „sürgősségi védelmi protokollt” indított a 3I/ATLAS miatt.
Ezt azonban sem a NASA, sem a Nemzetközi Aszteroidafigyelő Hálózat (IAWN) nem erősítette meg.
A valóság inkább az, hogy az IAWN megerősített megfigyelési kampányt hirdetett, amelyhez számos földi és űrtávcső csatlakozott.
Ez nem vészhelyzet, hanem intenzív tudományos figyelem – mivel minden ilyen objektum egyfajta időgép: információt hoz arról, milyen anyagokból születnek a csillagok és bolygók más rendszerekben.
A természet furcsább, mint a sci-fi
A 3I/ATLAS nem idegen űrhajó, de nem is „csak egy üstökös”.
Olyan köztes létező, amely átírja a csillagászati tankönyvek néhány fejezetét.
Viselkedése és összetétele arra figyelmeztet, hogy az univerzum – és benne a bolygókeletkezés folyamata – sokkal változatosabb, mint ahogy eddig hittük.
Ahogy a NASA egyik kutatója fogalmazott:
„A 3I/ATLAS nem fenyegetés, hanem ajándék. Egy kozmikus üzenet arról, hogy nem vagyunk a világegyetem szabványrendszere.”
Tehát
A 3I/ATLAS egy rejtélyes, intersztelláris üstökös,
amely:
- más csillagrendszerből érkezett,
- szokatlan víz–CO₂ arányt mutat,
- nem kizárólag gravitációs erők mozgatják,
- fényében és szerkezetében is rendhagyó.
Nem veszély, hanem lehetőség –
egy pillanat, amikor az emberiség újra rácsodálkozhat arra, hogy az égbolt nem csak fentről jön, hanem messzebbről is.
Ha érdekes volt a cikk még többet találsz Tudományos magazinunk Facebook oldalán
- 3I/ATLAS – A csillagközi látogató, amely kérdéseket hagy maga után
2025 nyarán újabb égi különlegesség érkezett a Naprendszerbe: a 3I/ATLAS névre keresztelt intersztelláris objektum. Ez mindössze a harmadik ismert égitest, amely bizonyíthatóan más csillagrendszerből érkezett hozzánk. Felfedezése óta a világ vezető obszervatóriumai – köztük a James Webb Űrtávcső (JWST) és a Hubble – folyamatosan figyelik, mert a viselkedése több ponton is ellentmond annak, amit a - Mióta van a magyarban „ly”?Járjuk körbe a témát ebben a kérdésben is. Valóban van értelme az „ly”-nak a magyar nyelvben? Volt-e értelme? Igen, eredetileg volt különbség az „ly” és a „j” között: Hangképzés Leírás Mai példa „j” félig mássalhangzó, mint az angol you első hangja „jó” „ly” lágyított „l”, amit ma már nem használunk elkülönítve „hely” (régen nem ugyanúgy
- Óriási földrengés Oroszország távol-keleti partjainál – 8,8-as rengés Kamcsatkán, szökőárriadó a csendes-óceáni térségbenA rengés maga 2025. július 30-án – magyar idő szerint július 29-én este – egy 8,8-as magnitúdójú, megatöréses földrengés rázta meg Oroszország távol-keleti, Kamcsatka-félszigeti övezetét, mintegy 119 kilométerre kelet-délnyugatra Petropavlovszk–Kamocsatszkijtól, és nagyjából 20 kilométeres sekély mélységben történt. Ez a legnagyobb mért rengés a térségben az 1952-es 9-es erősségű esemény óta. AP News +4Wikipedia +4The Sun+4
- Balatoni árvaszúnyog-rajzás 2025: Ökológiai jelentősége és amit üzen nekünk a természet2025 nyarán szokatlanul erős árvaszúnyog-rajzás borzolta a Balatonnál nyaralók és a helyiek kedélyeit. A tó partján fekete felhőként gomolygó, tömegesen megjelenő rovarok sokakat megleptek, kellemetlenséget okoztak – különösen az esti órákban –, és természetesen azonnal elindultak a találgatások: miért van ennyi belőlük, és mit jelent mindez? A válasz nemcsak biológiai, hanem ökológiai és társadalmi szempontból
- Még sem repül magyar az űrbeElhalasztották az Axiom-4 űrmisszió indulását, így az legkorábban szerdán történhet meg – közölte a SpaceX hétfőn. Az amerikai űrkutatási vállalatnak az X közösségi oldalon megjelent bejegyzése szerint az időjárási viszonyok, azaz a nagy szél miatt legkorábban szerdán indulhat el – a legénység soraiban a magyar Kapu Tiborral – az Axiom-4 küldetés a Nemzetközi Űrállomásra. A
