Ősz a levélhullás és a természet pihenő idejével indul, hiszen tavasszal kezdődik a újra a zsongás. De miért erre a csendes időszakra ütemezték Budapesten a facsemeték ültetését. Erre a FŐKERT egyik vezetője Bardóczi Sándor Főtájépítész, Tájépítészeti osztályvezető válaszol közösségi oldalán.
A napokban kezdődött el a FŐKERT-nél az őszi faültetési nagyüzem. Most hogy egy kicsit tél lett. Miért van ez így?
Az őszi/téli ültetési szezonban 1000 fasori és parkfát ültet el a cégünk. Ennek jó része pótlás: az egészségi / veszélyességi okból eltávolított fák üres fahelyei kerülnek beültetésre a nagy fasorrekonstrukciós terv részeként.
Erre többnyire földlabdás, előnevelt, többször iskolázott fákat használunk, amelyek ültetése szezonhoz kötött, csak nyugalmi időszakban ültethetők, a csúcsidő a késő ősz és a kora tavasz volt az előző évszázadban. Ez látszik most eltolódni a klímaváltozással. Később következik be a lombhullás, a nyugalmi állapot, nagyon enyhe a tél, sokszor rendkívül száraz a kora tavasz. Így a legfontosabb ültetési ablak egyre inkább a november végétől január végéig terjedő csapadékosabb, de lomb nélküli állapot lesz / lett, amikor ezeknek az előnevelt fáknak van esélyük a megmaradásra. A tavaszi ültetésnél már egyre több a megeredési probléma és a korai lombfakadás.
A fák előkészített, nevelésük során többször szakaszosan elmetszett, alávágott (iskolázott) gyökérzetét a kitermeléskor a faiskolák kompakt és szállítható csomagban (vékony dróttal erősített, átnedvesíthető jutavászonba csomagoltan) készítik elő. Egy-egy ilyen fa így is több száz kiló, csak daruval vagy speciális kézikampókkal lehet mozgatni. A zsák teljesen szerves, gyorsan lebomló anyag, a drót sem rozsdamentes, gyorsan elrohad, de ez segít szállításkor, pakoláskor, ültetéskor összetartani a gyökeret, a földet, a sérülékeny, vízfelszívásért felelős hajszálgyökereket és a velük szimbiózisban élő fonalgomba kultúrát. Ha ez szétesik, akkor a fa kezdeti begyökeresedése ellehetetlenül és az előnevelt fa elpusztul. Az ültetéskor az ültetőgödörbe helyezés után csak a gyökérnyak körüli drótozást, kötözést lazítják meg, az első évben a begyökeresedés során a gyökerek átnövik a laza szövésű jutazsákot és a talaj lebontja a többit.
A közterületi fa ültetésében nem a fa a drága. Az fafafajtól függően 40-120 ezer Ft körül mozog. De ezt a fát ide kell szállítani, a semmire se jó városi romtalajt előzetesen komposzttal, istállótrágyával, újabban nedvességmegtartó, baktérium és gombakultúrákat tartalmazó “prebiotikumokkal”, termőfölddel kell előkészíteni, a sittet el kell szállítani, mindez forgalomtechnikai biztosítással jár, a fát élőerővel be kell ültetni, helyben metszeni, beöntözni, a szélteher ellen támberendezéssel ellátni és 3 évig intenzíven fenntartani. Egy ilyen fiatal fa 60 liter vizet iszik meg naponta az első forró nyarán. Mindezek miatt a legegyszerűbb esetben is 250 ezer Ft (+ÁFA) egy városi fa költsége manapság, és ez csak a belépő szint, ha közművet kell védelembe helyezni, gyökérterelőt, védőcsövet beépíteni, szegélyt építeni, gyökércellát vagy szerkezeti talajt építeni, drénezni, faverem rácsot kiépíteni, akkor a határ a csillagos ég. A minőségi gyökérteret adó komplex belvárosi ültetéseink 1-5 millió Ft körüli áron mozognak / fa, de láttunk már V. kerületi projektben 33 millióért is ültetni egyetlen fát, amire azért mi is kérdőn felvontuk a szemöldökünk.
Szóval azokat a sokat kritizált “piszkafák”-at, amelyek valójában már 6-10 éves növények, nem egyszerű elültetni sem. Főleg azért nem, mert a közművek gátlástalanul bepofátlankodnak néha a zöldsávokba is, és ott rögtön törvényes védőtávolságuk lesz, ami számunkra sok esetben lehetetleníti el a helyben pótlást. Sokat küzdünk azért, hogy a fa legalább annyi jogot kapjon, mint egy közmű, s ez legyen a zöld közmű. Ebben kb félúton vagyunk. Haladtunk benne, de még nem ideális a magyar jogi környezet.
Ha tehetnénk, a városba nem nagy fákat, hanem sokkal kisebbeket ültetnénk. Ehhez sokkal nagyobb tisztelet kéne a fákhoz a város használó autósoktól, kerékpárosoktól, gyalogosoktól, kutyásoktól, rakodómunkásoktól, az építőmunkásoktól meg a rendezvényszervezőktől és az éjjel a fákon rúdtáncot lejtőktől. Ez a tisztelet ma csíráiban is alig létezik. Azok a kisebb fák ugyanis jobban hozzá tudnának szokni a város poklához, mint az előneveltek. És hamar utol is érik őket növekedésben. A túlméretes fák beültetése csak az ültetés kockázatát növeli, meg látványpékségnek, a türelmetlen városlakók lenyugtatására jó, stabil városökológiai haszna viszont nincs. The bigger is not better. A mostani méretek ebben a konpromisszum: már láthatók, de még 95%-os eséllyel begyökeresednek és megmaradnak. Kivéve, ha olyan nagy az aszály, mint 2022-ben volt. Akkor semminek, még az öreg, sokat látott, már begyökeresedett fáknak sincs nagyon esélye. Ott marad a miyawaki erdő koncepció. Amihez nincs meg mindenhol a tér és végképp hiányzik a jogszabályi környezet.
Ez még érdekesebb lehet
- Idén lesz az ötvenedik!
- Itt van megjött Barba Papa
- Nincs megoldás?
- Mi az a Bió rovarirtás?
- Terézváros razziázott, a kerületben minden második…
- Ide vidd a lebontott karácsonyi fenyődet!
- A Józsefvárosban is kijelöltek kizárólagos parkolási…
- Kik is vannak a CopyTrack mögött?
- Az Ősz beköszöntése: teraszok fedése a kényelemért
- "Hangos buszok" Budapesten