2024-ben több mint 13,5 milliárd jogdíjat fizetett ki a dalok, zeneművek szerzőinek az Artisjus, ami reálértékben elérte a pandémia előtti szintet. Ennek az összegnek minden korábbinál nagyobb része járt a magyar szerzőknek. A globális trendeknek megfelelően rekordot döntött a bejelentett új művek száma, továbbá az új regisztrált szerzőké is.
Visszaállt a jogdíjak reálértéke a pandémia előtti szintre
Az Artisjus 2024-ben összesen 13 milliárd 538 millió forint jogdíjat fizetett ki a dalok, zeneművek alkotóinak. Ez a 2023-ban szétosztott 11 milliárd 969 millió forintnál 13%-kal több. Ezzel a jogdíjak mértéke inflációval korrigálva is elérte a pandémia előttit, vagyis 1,5% híján egyenlő a 2020-ban szétosztott 9,37 milliárd forint jogdíj reálértékével.
A jogdíj minden korábbinál nagyobb arányban magyar szerzőknek jutott
A teljes összeg minden korábbinál magasabb hányada, 57,5%-a jutott a magyar zenékre, és 42,5%-a külföldi dalokra. A korábbi nagyjából 50-50%-os megoszlás az utóbbi két évben tolódott el a hazai szerzők javára, nagyrészt annak köszönhetően, hogy az Artisjus 2022-ben és 2023-ban jelentősen növelni tudta a nemzetközi digitális szolgáltatók (YouTube, Spotify, Apple Music stb.) jogdíjainak kifizetését. Ezek esetén a külföldi jogosultak számára jellemzően a nagy nemzetközi jogkezelők egyike szedi be a jogdíjakat a magyarországi lejátszások után is.
A magyar-külföldi arány eltolódásához a rádiós játszások is hozzájárulnak. 2024-ben az előző évhez képest 7%-kal többször hangzott el magyar zenemű a rádiókban. Ez volt az első teljes olyan év, amikor az MR2 Petőfi Rádió csak magyar dalokat játszott. A 2024-es rádiós játszások a 2025-ben felosztott jogdíjakban éreztetik majd hatásukat.
Tovább bővült a jogdíjban részesülők száma, de ez leginkább a jogdíjpiramis alján látszik
A jogdíjban részesülő szerzők száma folyamatosan nő, 2024-ben először haladta meg a 20 ezret: 20 735-en kaptak jogdíjat. Ez másfélszerese annak, ahányan öt évvel korábban, 2019-ben jogdíjban részesültek.
A jogdíjbevétel a szerzők bérének is tekinthető, ezért a jogdíjak alakulását az átlagbérekhez viszonyítva is érdemes megvizsgálni. Kimagasló jogdíjakat olyan szerzők kapnak, akik mögött már komoly életmű áll, sok, gyakran elhangzó dallal. Ezért nem meglepő, hogy a szerzők számának bővülése leginkább a jogdíjpiramis alján látszik: az éves átlagbér kevesebb mint 2%-át jogdíjként megkereső szerzők száma 11%-kal nőtt.
Magyarországon a professzionális zenészek jövedelmének átlagosan egyötödét teszi ki a szerzői jogdíj, míg a bevételük fennmaradó része fellépői gázsiból, zeneoktatásból, pályázatokból, előadói jogdíjakból, fizikai és digitális értékesítésből, merchandise termékek eladásából származik. Az átlagbér legalább egyötödét 878-an kapták meg jogdíjként 2024-ben, ami még mindig kicsit kevesebb, mint 2020-ban (913 fő). Nagyjából ennyire tehetjük tehát azok számát, akik zenészként megkeresik az éves átlagbért.
A szerzői középosztály – vagyis azok, akik az egyhavi átlagbér összegénél kevesebb jogdíjat kaptak, de elérték annak 5%-át – nagysága lényegében nem változott: 2063 szerzőt sorolhatunk ide. 2024-ben 64 szerző kapott az átlagbér kétszeresét meghaladó jogdíjat.
Rekordszámú új mű született, a negyedük popdal
2024-ben 1501 új zeneszerző, dalszövegíró regisztrált az Artisjushoz, ami növekedés a korábbiakhoz képest, és ezen belül még gyorsabban emelkedik a fiatalok száma: az új szerzők 13%-a 20 év alatti. A legtöbben (kb. 40%) még mindig 20 és 30 éves koruk között regisztrálnak. A nők aránya stabilan 20% körül mozog.
26 284-re nőtt az Artisjushoz bejelentett új művek száma. A pandémia alatt az új művek száma jelentősen megugrott, majd a következő években visszaesett, de még mindig a covid előtti szint fölött maradt. Ez a több mint 26 ezer dal viszont nemcsak a 2023-as mértéket haladja meg 27%-kal, hanem a 2020-ast is 14%-kal. Mindez illeszkedik abba a globális trendbe, hogy egyre több zene születik és kerül be a digitális zenei szolgáltatók katalógusába.
A műfajok között – a szerzők által megadott besorolás szerint – a pop vezet (25%), a rock/metal (21%), az electro / dance (14%), az instrumentális / klasszikus (11%) és a hiphop (10%) aránya jelentős még.
Egy-egy új dalra átlagban 1,72 szerző jutott, ami évtizedes távlatra visszatekintve állandó arány. A művek számának 27%-os növekedésénél is nagyobb mértékben, 37%-kal, vagyis 16 401-re emelkedett az egyszerzős művek száma, ezen belül is az egyszerzős szöveges dalok száma jobban nőtt (+43%), mint az instrumentális zenéké (+33%). Az egy dalra jutó szerzők átlagos száma úgy maradhatott állandó, hogy közben a sokszerzős művekből is jóval több lett, pl. több mint 1200 dal született, aminek legalább öt szerzője volt (+21% 2023-hoz képest).
Az továbbra is igaz, hogy a sikeres dalok között jóval több a kollaboráció. A rádiókban legtöbbet játszott 30 dal közül egy-egyre átlagolva 2,8 szerző jutott. A korábbi évekhez hasonlóan az online sikerek még inkább több szerző munkái: a legtöbb digitális jogdíjat kereső dalokra átlagban 4-4 szerző jutott; a top 30-ban mindössze egy dalnak volt egyetlen szerzője.
- Hadházy pénzt kér, hogy a büntijét – 7 milla – ki tudja fizetni. Te adnál neki?
- Rekordszámú szerző kapott jogdíjat, rekordszámú új dal született
- Drograzzia Pest vármegyéb
- Amit itthon tilt a kormány és büntet, Spanyolországban maga csinálja
- Először kapott meghívást a magyar labdarúgó-válogatott keretébe a VfL Wolfsburgban futballozó Dárdai Bence és a ferencvárosi Tóth Alex