Az 1998 és 2002 között működő első Orbán-kormány jelentős változtatásokat eszközölt a társadalombiztosítási (tb) vagyon kezelésében és irányításában. A kormány egyik első intézkedéseként megszüntette a tb-önkormányzatokat, amelyek korábban a nyugdíj- és egészségbiztosítási alapokat irányították. Ezeket az alapokat közvetlen állami felügyelet alá helyezték, az Egészségbiztosítási Alap felügyeletét pedig a minisztériumhoz rendelték.
A tb-önkormányzatok megszüntetésével a kormány visszavette azokat a vagyonelemeket is, amelyeket korábban az önkormányzatok kezeltek. Ez a vagyon elsősorban társasági részesedésekből és ingatlanokból állt, összértéke 60-80 milliárd forintra becsülhető. A visszavétel során a kormány egy vagyonkezelési konstrukciót alkalmazott: a tb-alapok vagyonát az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-hez (ÁPV Rt.) és kisebb részben a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz (KVI) juttatta vissza.
Az ÁPV Rt. és a Magyar Állam közötti megállapodás értelmében az ÁPV Rt. 1999 végéig teljesítette kötelezettségeit: az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) 22,3 milliárd forintot, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak (ONYF) pedig 42,4 milliárd forintot utalt át. A vagyon nagyobb részét két éven belül értékesítették, bár például a Richter Gedeon Nyrt. 25%-os részvénycsomagja még 2018-ban is állami tulajdonban volt.
Ezekkel a lépésekkel az első Orbán-kormány célja az volt, hogy a társadalombiztosítási alapok irányítását és vagyonkezelését közvetlen állami kontroll alá vonja, megszüntetve a korábbi önkormányzati rendszert, amelyet a Fidesz már megalakulásakor is ellenzett.
