Putyin megszerezte a találkozó diplomáciai színpadát, míg Trump ígérete ellenére sem tett konkrét lépéseket. Elemzők szerint a találkozó Putyin számára inkább szimbolikus győzelem volt.
Időpont: 2025. augusztus 15.
Helyszín: Anchorage, Joint Base Elmendorf–Richardson (USA).
Részvevők: Trump, Putyin + delegációk (három-három formátum).
Eredmény: Nincs megállapodás. Putyin szimbolikus előnyt szerzett, Trump pedig nem tartotta be korábbi ígéreteit (pl. tűzszünet).
Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök 2025. augusztus 15-én találkozott Anchorage-ben, egy amerikai katonai bázison. A látványos protokoll mellett a fő téma az orosz–ukrán háború volt, de áttörés végül nem született.
A tárgyalások közel három órán át tartottak, és mindkét vezetőt háromfős delegáció kísérte. Putyin azzal érvelt, hogy a háború lezárásához Oroszország biztonsági igényeit kell figyelembe venni, míg Trump Ukrajna biztonsági garanciáit hangsúlyozta. A felek közös ebédjét végül lemondták, a sajtótájékoztatón pedig egyikük sem válaszolt újságírói kérdésekre.
Bár Trump „jelentős előrelépésről” beszélt, a találkozón nem született konkrét megállapodás a tűzszünetről vagy a háború lezárásáról. Elemzők szerint Putyin számára a találkozó inkább szimbolikus siker volt, míg Trump a vártnál kevesebb eredményt tudott felmutatni.
- WASHINGTON–TEHERÁN: Aláírták az amerikai–iráni békemegállapodást, újra megnyílik a Hormuzi-szoros
Donald Trump amerikai elnök aláírta az Iránnal kötött 14 pontos keretmegállapodást, amely véget vet a közel négy hónapja tartó feszült katonai konfliktusnak és tengeri blokádnak. Bár az egyezmény történelmi lépés, az amerikai elnök máris figyelmeztetett: ha a megállapodás összeomlik, azonnal újraindítja a bombázásokat. Hosszú hetek bizonytalansága után véglegesítették és aláírták az Egyesült Államok és Irán - Nem lesz gyorsított eljárásBRÜSSZEL – Újabb éjszakai diplomáciai csata zajlott az uniós csúcson: Magyar Péter miniszterelnök kezdeményezésére az utolsó pillanatban kikerült Ukrajna EU-csatlakozásának felgyorsítása az Európai Tanács hivatalos zárónyilatkozatából. A tagállamok állam- és kormányfői rendkívül feszült, több mint négyórás vitát folytattak Brüsszelben az uniós bővítés kérdéséről. Kijev és legszorosabb szövetségesei azt szerették volna elérni, hogy a záródokumentum rögzítse
- Moszkvai olajfinomító: saját légvédelem vagy ukrán drón? Mit mutat a videóelemzés?Újabb vita bontakozott ki a moszkvai olajfinomítóban történt robbanás körül, miután több felvétel is megjelent az interneten a látványos eseményről. A közösségi médiában gyorsan elterjedt az az állítás, hogy a létesítményt nem közvetlenül egy ukrán drón, hanem egy eltévedt orosz légvédelmi rakéta találhatta el. A kérdés azért vált különösen érdekessé, mert a videón egy hatalmas
- Az USA és Irán közötti megállapodás helyzete 2026 június közepénVezetői összefoglaló 2026. június 17-én a legpontosabb válasz nem az, hogy Washington és Teherán „visszahozta” a 2015-ös JCPOA-t, hanem az, hogy egy nyilvánosan még nem teljes körűen közzétett, ideiglenes memorandum of understandingre (MoU) jutottak, amelynek elsődleges funkciója a fegyveres konfliktus lezárása vagy meghosszabbított tűzszünetbe terelése, a Hormuzi-szoros megnyitása, az amerikai blokád feloldása Irán kikötői ellen,
- Irán–Kuvait repülőtér-krízis és az amerikai válaszVezetői összefoglaló A megnyitott források alapján az „Irán–Kuvait repülőtér bombázás / krízis” nem egyetlen, jól körülhatárolt incidens neve, hanem inkább egy visszatérő drón- és rakétacsapás-sorozat megnevezése, amely 2026 tavaszán többször érte a kuvaiti nemzetközi repülőteret és más kuvaiti célpontokat; ennek legerősebb és leghalálosabb epizódja 2026. június 3-án történt, amikor a kuvaiti hatóságok szerint egy ember
