A rablás – nyolc felbecsülhetetlen értékű ékszer eltűnt. A rablás október 19-én reggel 9:30 körül négy tolvaj hatolt be a Louvre Apollo-galériájába Párizsban, és alig hét perc alatt nyolc, Franciaország koronaékszereinek tartott darabot lopott el – az értéküket mintegy 88 millió euróra becsülik.
A rablás szemtanúk szerint építőmunkásnak öltözött elkövetőkkel zajlott, akik egy létrás teherautót használtak a múzeum második emeleti erkéllyéhez jutásra és utána motorkerékpárral szöktek meg. A műkincsek között olyan darabok voltak, mint az I. Napóleon feleségének ajándékozott nyakék, smaragd- és gyémánt-készletek, valamint az 1850-es években viselt császári diadém. A történtek komolyan előre vetítik a múzeum és Franciaország kulturális örökségének védelmi gyengeségeit.
Az ügy kivizsgálása és biztonsági aggályok
A párizsi ügyészség több mint 100 nyomozót küldött az ügy felderítésére. Az eddigi nyomok között megtalálták a rablás helyszínén készült DNS-maradványokat és ujjlenyomatokat, egy sisakban és a mozgólépcső szerkezetén a tettesekre utaló nyomokat. A hatóságok szerint az elkövetők szervezett bűnözői hálózat részei lehetnek, meg nem erősített információk szerint akár megrendelésre is dolgozhattak. A Louvre pénteken újra kinyílt, de a vizsgálati szakasz miatt az Apollo-galéria továbbra sem látogatható. A rablás által kiváltott közfelháborodásban a kulturális miniszter azonnali átfogó biztonsági ellenörzést rendelt el a francia múzeumoknál, mivel a napvilágra került vizsgálatok szerint a Louvre egyes részei (pl. Sully-szárny 40 %, Richelieu-szárny 25 % kamera-fedettséggel) jelentős biztonsági hiányosságokat mutattak.
A továbbra is folyó nyomozás során a fő kérdések a következők: hol lehetnek az ékszerek – elmenekült-e Európából a banda –, és vissza lehet-e állítani a műtárgyak eredeti állapotát (egy esettanulmány szerint a rablók már az eltulajdonítás után darabokra vághatják, hogy értékesíthetővé tegyék). Az ügy ráirányította a figyelmet arra, hogy világszerte a kulturális intézményeknek ugyanolyan robusztus biztonsági stratégiára van szükségük, mint pénzintézeteknek vagy kormányzati létesítményeknek.
A hírek szerint már két gyanúsítottat letartóztattak, mely során a Musée du Louvre „Apolló-galériájából” nyolc koronagyöngyöt és más értékes ékszert tulajdonítottak el.
Az egyik férfit a párizsi–Charles de Gaulle repülőtéren fogták el, amikor Algériába akart menekülni; a másikat a párizsi agglomerációban vették őrizetbe. Mindketten 30-as éveikben járnak, korábban már ismert bűnelkövetők.
Ugyanakkor az ékszerek többsége továbbra sem került elő, a vizsgálat folyamatban van.
- Elment, pedig azt hittük örökké élni fog – elhunyt Chuck Norris
Elhunyt Chuck Norris, a legendás amerikai harcművész és színész, aki évtizedeken át meghatározó alakja volt az akciófilmek világának. Van, amikor egy hír nemcsak egy emberről szól, hanem egy korszak végéről. Chuck Norris neve nem egyszerűen egy színész volt a sok közül – ő maga volt a megtestesült keménység, az igazság és az a fajta hős, - Irán–USA–Izrael konfliktus: világháborús kockázat vagy regionális erőpróba?Az elmúlt hetekben a nemzetközi sajtó egyre gyakrabban használja ugyanazt a kifejezést: eszkaláció. Az Irán, az Egyesült Államok és Izrael közötti konfliktus mára túllépett a diplomáciai és proxyháborús szinten, és egyre inkább nyílt katonai összecsapássá válik. Több fronton zajló háború A jelenlegi helyzet egyik legfontosabb jellemzője, hogy nem egyetlen hadszíntérről van szó. Az események egyszerre
- Trump, Irán és Putyin: erőpolitika és háttéralkuk egy feszült világbanAz elmúlt napokban a nemzetközi sajtó egyik legfontosabb kérdése az volt, hogy vajon Donald Trump megbánta-e az Irán elleni katonai lépéseket, illetve mit jelent az, hogy telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyinnal. A helyzet azonban jóval összetettebb annál, mint amit a politikai nyilatkozatok elsőre sugallnak. A háttérben egy klasszikus geopolitikai játszma zajlik, amelyben katonai erő, diplomácia és
- Sziréna-szimfónia Kijevben: Gyorstalpaló a háborúból a magyar „szakembereknek”Vannak pillanatok, amikor a diplomáciai protokoll, a vasalt ingek és a jól megkomponált sajtóközlemények steril világát egyetlen metsző, üvöltő hang töri darabokra: a légiriadó szirénája. A Kijevben tárgyaló magyar szakértői delegációnak – akik vélhetően a légkondicionált irodák csendjéhez és a kényelmes parlamenti büfékhez szoktak – most alkalma nyílt megkóstolni az ukrán főváros kötelező „üdvözlőcsomagját”. Nem
- Kiengedték Venezuelából Bossányi Zsuzsannát – mi vezetett idáig?Hónapokig csak szórványos információk szivárogtak ki, most viszont hivatalos magyar bejelentés erősítette meg: szabadon engedték Bossányi Zsuzsannát Venezuelában. A hírt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte 2026. január 16-án, ezzel lezárva – legalábbis a nyilvánosság számára – egy olyan ügyet, amelyben sokáig a találgatások és a diplomáciai csatornákon érkező, nehezen ellenőrizhető részletek domináltak. Bossányi Zsuzsanna
