A rablás – nyolc felbecsülhetetlen értékű ékszer eltűnt. A rablás október 19-én reggel 9:30 körül négy tolvaj hatolt be a Louvre Apollo-galériájába Párizsban, és alig hét perc alatt nyolc, Franciaország koronaékszereinek tartott darabot lopott el – az értéküket mintegy 88 millió euróra becsülik.
A rablás szemtanúk szerint építőmunkásnak öltözött elkövetőkkel zajlott, akik egy létrás teherautót használtak a múzeum második emeleti erkéllyéhez jutásra és utána motorkerékpárral szöktek meg. A műkincsek között olyan darabok voltak, mint az I. Napóleon feleségének ajándékozott nyakék, smaragd- és gyémánt-készletek, valamint az 1850-es években viselt császári diadém. A történtek komolyan előre vetítik a múzeum és Franciaország kulturális örökségének védelmi gyengeségeit.
Az ügy kivizsgálása és biztonsági aggályok
A párizsi ügyészség több mint 100 nyomozót küldött az ügy felderítésére. Az eddigi nyomok között megtalálták a rablás helyszínén készült DNS-maradványokat és ujjlenyomatokat, egy sisakban és a mozgólépcső szerkezetén a tettesekre utaló nyomokat. A hatóságok szerint az elkövetők szervezett bűnözői hálózat részei lehetnek, meg nem erősített információk szerint akár megrendelésre is dolgozhattak. A Louvre pénteken újra kinyílt, de a vizsgálati szakasz miatt az Apollo-galéria továbbra sem látogatható. A rablás által kiváltott közfelháborodásban a kulturális miniszter azonnali átfogó biztonsági ellenörzést rendelt el a francia múzeumoknál, mivel a napvilágra került vizsgálatok szerint a Louvre egyes részei (pl. Sully-szárny 40 %, Richelieu-szárny 25 % kamera-fedettséggel) jelentős biztonsági hiányosságokat mutattak.
A továbbra is folyó nyomozás során a fő kérdések a következők: hol lehetnek az ékszerek – elmenekült-e Európából a banda –, és vissza lehet-e állítani a műtárgyak eredeti állapotát (egy esettanulmány szerint a rablók már az eltulajdonítás után darabokra vághatják, hogy értékesíthetővé tegyék). Az ügy ráirányította a figyelmet arra, hogy világszerte a kulturális intézményeknek ugyanolyan robusztus biztonsági stratégiára van szükségük, mint pénzintézeteknek vagy kormányzati létesítményeknek.
A hírek szerint már két gyanúsítottat letartóztattak, mely során a Musée du Louvre „Apolló-galériájából” nyolc koronagyöngyöt és más értékes ékszert tulajdonítottak el.
Az egyik férfit a párizsi–Charles de Gaulle repülőtéren fogták el, amikor Algériába akart menekülni; a másikat a párizsi agglomerációban vették őrizetbe. Mindketten 30-as éveikben járnak, korábban már ismert bűnelkövetők.
Ugyanakkor az ékszerek többsége továbbra sem került elő, a vizsgálat folyamatban van.
- WASHINGTON–TEHERÁN: Aláírták az amerikai–iráni békemegállapodást, újra megnyílik a Hormuzi-szoros
Donald Trump amerikai elnök aláírta az Iránnal kötött 14 pontos keretmegállapodást, amely véget vet a közel négy hónapja tartó feszült katonai konfliktusnak és tengeri blokádnak. Bár az egyezmény történelmi lépés, az amerikai elnök máris figyelmeztetett: ha a megállapodás összeomlik, azonnal újraindítja a bombázásokat. Hosszú hetek bizonytalansága után véglegesítették és aláírták az Egyesült Államok és Irán - Nem lesz gyorsított eljárásBRÜSSZEL – Újabb éjszakai diplomáciai csata zajlott az uniós csúcson: Magyar Péter miniszterelnök kezdeményezésére az utolsó pillanatban kikerült Ukrajna EU-csatlakozásának felgyorsítása az Európai Tanács hivatalos zárónyilatkozatából. A tagállamok állam- és kormányfői rendkívül feszült, több mint négyórás vitát folytattak Brüsszelben az uniós bővítés kérdéséről. Kijev és legszorosabb szövetségesei azt szerették volna elérni, hogy a záródokumentum rögzítse
- Moszkvai olajfinomító: saját légvédelem vagy ukrán drón? Mit mutat a videóelemzés?Újabb vita bontakozott ki a moszkvai olajfinomítóban történt robbanás körül, miután több felvétel is megjelent az interneten a látványos eseményről. A közösségi médiában gyorsan elterjedt az az állítás, hogy a létesítményt nem közvetlenül egy ukrán drón, hanem egy eltévedt orosz légvédelmi rakéta találhatta el. A kérdés azért vált különösen érdekessé, mert a videón egy hatalmas
- Az USA és Irán közötti megállapodás helyzete 2026 június közepénVezetői összefoglaló 2026. június 17-én a legpontosabb válasz nem az, hogy Washington és Teherán „visszahozta” a 2015-ös JCPOA-t, hanem az, hogy egy nyilvánosan még nem teljes körűen közzétett, ideiglenes memorandum of understandingre (MoU) jutottak, amelynek elsődleges funkciója a fegyveres konfliktus lezárása vagy meghosszabbított tűzszünetbe terelése, a Hormuzi-szoros megnyitása, az amerikai blokád feloldása Irán kikötői ellen,
- Irán–Kuvait repülőtér-krízis és az amerikai válaszVezetői összefoglaló A megnyitott források alapján az „Irán–Kuvait repülőtér bombázás / krízis” nem egyetlen, jól körülhatárolt incidens neve, hanem inkább egy visszatérő drón- és rakétacsapás-sorozat megnevezése, amely 2026 tavaszán többször érte a kuvaiti nemzetközi repülőteret és más kuvaiti célpontokat; ennek legerősebb és leghalálosabb epizódja 2026. június 3-án történt, amikor a kuvaiti hatóságok szerint egy ember
