2025 nyarán szokatlanul erős árvaszúnyog-rajzás borzolta a Balatonnál nyaralók és a helyiek kedélyeit. A tó partján fekete felhőként gomolygó, tömegesen megjelenő rovarok sokakat megleptek, kellemetlenséget okoztak – különösen az esti órákban –, és természetesen azonnal elindultak a találgatások: miért van ennyi belőlük, és mit jelent mindez?
A válasz nemcsak biológiai, hanem ökológiai és társadalmi szempontból is figyelemre méltó.
Mi az az árvaszúnyog, és miért ilyen sok?
Az árvaszúnyog nem vérszívó rovar, ám nagy tömegben zavaró lehet. A Balaton üledékében élő lárvák a vízminőség, az oxigénszint és a tápanyagellátottság függvényében fejlődnek, és a kifejlett egyedek egyszerre kelnek ki, tömeges rajzást idézve elő. Az idei, szokatlanul nagy rajzás hátterében több tényező is állhat:
- a meleg, oxigénben gazdag víz;
- a megnövekedett szervesanyag-tartalom az iszapban;
- a vízszint ingadozása;
- valamint a természetes ellenségek – például halak és vízimadarak – visszaszorulása.
Ökológiai szerepük: nem ellenség, hanem jelzőfaj
Az árvaszúnyog lárvája fontos eleme a vízi ökoszisztémának. Szűrik a vizet, lebontják az üledékben található szerves anyagokat, így részt vesznek a tápanyagkörforgásban. Kifejlett állapotban pedig a madarak, denevérek, békák táplálékául szolgálnak. Rajzásuk tehát nemcsak zavaró jelenség, hanem a tó ökológiai állapotának indikátora is: egyfajta „természetes lakmuszpapír”, ami jelzi, hogy a víztestben változások történtek – és nem feltétlenül kedvezőek.
Az üzenet a jövőre nézve
A 2025-ös rajzás felhívja a figyelmet arra, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya sérülékeny. A turizmus, a part menti beépítések, a klímaváltozás és a szabályozatlan tápanyagterhelés mind befolyásolják a tó vízminőségét. A szúnyogok tömeges megjelenése ezért nem csupán bosszúság, hanem intő jel:
- ideje visszafogni a környezet terhelését,
- támogatni kell a természetes élővilág fennmaradását,
- és fenntarthatóbb irányba kell terelni a Balaton körüli fejlesztéseket.
Mit tehetünk?
A rajzások teljes megszüntetése nem cél és nem is lehetséges – de az élhetőbb egyensúly helyreállítása igen. Ennek része lehet:
- a parti zónák természetes állapotának megőrzése,
- az élővilág védelme,
- valamint a szennyvíz és szervesanyag-terhelés csökkentése.
Ahogy az árvaszúnyog életciklusa is mutatja, minden visszahat a környezetre. A tömeges megjelenésük figyelmeztetés: a tó él, de változik – és mi döntjük el, milyen irányba.
Források:
- Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) – limnológiai kutatások
- Balatoni Limnológiai Kutatóintézet korábbi jelentései
- Ökológiai Kutatóközpont elemzései (2020–2024)
- Szakértői interjúk és terepvizsgálatok a 2025-ös rajzás kapcsán
- Balatoni árvaszúnyog-rajzás 2025: Ökológiai jelentősége és amit üzen nekünk a természet
2025 nyarán szokatlanul erős árvaszúnyog-rajzás borzolta a Balatonnál nyaralók és a helyiek kedélyeit. A tó partján fekete felhőként gomolygó, tömegesen megjelenő rovarok sokakat megleptek, kellemetlenséget okoztak – különösen az esti órákban –, és természetesen azonnal elindultak a találgatások: miért van ennyi belőlük, és mit jelent mindez? A válasz nemcsak biológiai, hanem ökológiai és társadalmi szempontból - Még sem repül magyar az űrbeElhalasztották az Axiom-4 űrmisszió indulását, így az legkorábban szerdán történhet meg – közölte a SpaceX hétfőn. Az amerikai űrkutatási vállalatnak az X közösségi oldalon megjelent bejegyzése szerint az időjárási viszonyok, azaz a nagy szél miatt legkorábban szerdán indulhat el – a legénység soraiban a magyar Kapu Tiborral – az Axiom-4 küldetés a Nemzetközi Űrállomásra. A
- Megmérték, mennyire aktívan idősödik egy magyar városJóval meghaladja az összmagyar átlagot, és két éven belül az európai középértékhez közelíthet Székesfehérvár aktív idősödési indexe, amelyet a Corvinus egyetem vezetésével magyar kutatócsoport alkalmazott először hazai városra egy komplex felmérés részeként. Az eredmények alapján a város ezüsthangolására javaslatcsomag készült. „Ránk fog szakadni a korfa, ha nem lépünk” – ez volt az egyik legfontosabb hajtóereje
- Két orosz Szu–30-as vadászgépet lőttek le ukrán tengeri drónokkal2025. május 2-án Ukrajna történelmi hadműveletet hajtott végre a Fekete-tenger térségében: először sikerült két orosz Szu–30SM vadászgépet lelőnie pilóta nélküli tengeri drónok segítségével. Az akcióra Novorosszijszk közelében került sor, és szakértők szerint ez az első ismert eset, amikor vízfelszínről indított drón semmisített meg személyzettel rendelkező harci repülőgépeket. Az ukrán különleges egységek által bevetett Magura V5
- Nagy Márton: megkezdtük Magyarország űrtörvényének előkészítésétMegkezdtük Magyarország űrtörvényének előkészítését, amely a Nemzeti Űrügynökség létrehozásával együtt a minisztérium kiemelt feladata – jelentette be a nemzetgazdasági miniszter hétfőn a martonvásári REMTECH Űrtechnológiai Központ bokrétaünnepségén.
