A Barátság kőolajvezeték elleni ukrán katonai támadással az volt a cél, hogy a Magyarország ellen eddig politikai, titkosszolgálati és médián keresztüli eszközökkel gyakorolt nyomásgyakorlást immár katonai módszerekkel is kiegészítsék – mondta Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A politikus szerint a nyomásgyakorlás lényege, hogy Magyarország feladja békepárti álláspontját, valamint azt a következetes véleményét, hogy ellenzi Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozását.
Deutsch emlékeztetett: korábban az Európai Bizottság elfogadhatatlannak minősítette az EU energiabiztonságát célzó infrastruktúrák elleni támadásokat, most viszont nem szólal meg az ukrán katonai akció kapcsán. Ehelyett – jegyezte meg –
„Brüsszel inkább azzal foglalkozik, hogy az ukrán nemzeti ünnepen ukrán színekbe öltöztesse az összes európai uniós épületet.”
Magyarország – Szlovákiával együtt – ismét arra kényszerül, hogy határozottan felszólítsa az Európai Bizottságot: diplomáciai és egyéb eszközökkel vessen véget az ukrán támadásoknak, amelyek a két ország energiabiztonságát fenyegetik.
Deutsch hozzátette: „Az Északi Áramlat földgázvezeték elleni terrortámadás elkövetője is ukrán szereplő, a támadás elkövetésére az ukrán állami és katonai vezetéstől kapott utasítást.”
A fideszes EP-képviselő szerint a legújabb incidens miatt szükséges, hogy az ügyet napirendre tűzze a külügyminiszterek tanácsa, az általános ügyek tanácsa, valamint az őszi európai csúcstalálkozó is foglalkozzon vele.
Kiemelte:
„Az ukránok az egyik oldalról az Európai Unió tagjai akarnak lenni, benyújtották a tagfelvételi kérelmüket, és a csatlakozási tárgyalások felgyorsítását sürgetik, másik oldalról Ukrajna épp azt a ‘klubot’ támadja katonailag, amelybe felvételt akar nyerni.”
Ez szerinte azt jelenti, hogy „az unió energiabiztonságát szolgáló infrastruktúra elleni katonai támadás nem más, mint Európai Unió ellen intézett katonai támadás”, ezért le kell venni az ukrán csatlakozási folyamatot a napirendről.
„Nem csinálhat hülyét magából már ilyen mértékben Brüsszel, hogy csatlakozási tárgyalásokat folytat egy olyan országgal, amely ország nem rest az Európai Unió ellen katonai támadásokat indítani” – fogalmazott Deutsch Tamás.
Műsorvezetői kérdésre válaszolva hozzátette: függetlenül attól, hogy az egyes tagállamokban milyen összetételű kormány van hatalmon, Brüsszelnek ki kell állnia a közösség energiabiztonsága mellett. Ha pedig egy harmadik ország katonai akciót hajt végre az ezt szolgáló infrastruktúra ellen, az Európai Uniónak egyértelműen és határozottan kell reagálnia.
Az ellenzéki pártok és Brüsszel kapcsolatáról szóló kérdésre Deutsch így válaszolt: a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció „a lehető leghatározottabban ukránpárti álláspontot képvisel”. Szerinte ezek a pártok minden alkalommal Ukrajna mellé állnak, amikor feszültség alakul ki Budapest és Kijev között, és „nincs olyan kérdés, amelyben a magyar érdek mellett állnának ki.”
Zárásként azt mondta:
„Egyetlenegy alkalommal, még egy félmondat erejéig sem fogalmaztak meg az ukrán akciót elítélő álláspontot, és láthatóan direkt és indirekt eszközökkel támogatják Ukrajnát és Zelenszkijéket, ezzel szemben Orbán Viktor és a kormánypártok továbbra is kiállnak a magyar érdekek mellett.”
Borítókép: Budapest, 2025. július 17. Deutsch Tamás, a Sportegyesületek Országos Szövetségének elnöke (k), Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár és Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke (háttal, j) a kínai Csengtuban 2025. augusztus 7. és 17. között sorra kerülő Világjátékokra utazó magyar csapat fogadalomtételén július 17-én. MTI/Lakatos Péter
- Előkerült Pesty László – lezárt ügy, nyitva maradó kérdések
Eltűnt. Keresték. Majd előkerült. A hivatalos történet ennyiben összefoglalható. A valóság azonban – ahogy az lenni szokott – jóval árnyaltabb. Néhány nappal ezelőtt még körözés volt érvényben Pesty László, dokumentumfilmes, közéleti szereplő ellen. A rendőrség eltűnt személyként kezelte az ügyet, a sajtó pedig – részben információhiányban – találgatni kezdett. Majd hirtelen jött a közlés: jelentkezett, - Orosz módszerek a magyar választáson? – Dezinformációs kampányok árnyékában a 2026-os voksolásA magyar közéletben eddig is megszokott volt a kemény kampány, de ami 2026 elején kibontakozik, az már messze túlmutat a belpolitikai sárdobáláson. Egy friss elemzés szerint külföldről irányított, orosz érdekeket szolgáló dezinformációs műveletek jelentek meg a magyar parlamenti választás közvetlen közelében. A kutatók szerint a műveletek mögött a Storm-1516 nevű hálózat állhat – egy olyan
- Orbán Gáspár afrikai ügyei miatt került bajba Suha György?Feloldották az Afrika-specialista diplomata házi őrizetét, de Budapestet miért nem hagyhatja el Suha György? Orbán Gáspár afrikai-bizniszei milyen hasznot hajtanak Magyarországnak? Hogyan került Suha György az ügyészség látókörébe és miért? Orbán Viktor családtagjai miért bizniszelnek hazánk nevében? Milyen a magyar kormány Afrika-politikája? Csádból kerültek a zebrák Hatvanpusztára? Mire megy Szijjártó Péter külpolitikai helyezkedésével a haza?
- A Fidesz szintet lépett, lefeléEz már hányinger. És nem képletesen. Fizikailag. Amit Szentkirályi Alexandra neve alatt közzétettek, az nem kampány, nem „erős üzenet”, nem „figyelemfelkeltés”. Ez gyomorfasizmus. Az a fajta politika, amely nem az értelemhez, hanem az ösztönökhöz szól – pontosabban a legprimitívebbhez: a félelemhez. A gyerek félelméhez. A halálfélelemhez. A kivégzési jelenet nem véletlenül ilyen. Bekötött szemű foglyok,
- Több magyarázat, kevesebb eredmény – mit mondott valójában Orbán 2026-os évértékelője?Orbán Viktor 2026-os évértékelője első hallásra rendezett, összeszedett beszédnek tűnt. Nem volt benne kapkodás, nem volt benne nyelvbotlás, a narratíva fegyelmezett volt. Éppen ezért merül fel a kérdés: volt-e benne bármi tartalmilag új, ami túlmutat az elmúlt két év megszokott fordulatain? A rövid válasz az, hogy nem igazán. A beszéd hangsúlya érezhetően eltolódott. A korábbi
