Budapest, 2003. április 13. – A választópolgárok elsöprő többsége támogatja Magyarország csatlakozását az Európai Unióhoz – derült ki az országos népszavazás hivatalos eredményeiből. A szombaton megtartott referendumon a részvételi arány 45,6 százalék volt, az érvényesen szavazók mintegy 83,8 százaléka pedig igennel voksolt az uniós csatlakozásra.
A népszavazás eredményesnek bizonyult, ezzel megnyílt az út ahhoz, hogy Magyarország 2004. május 1-jén az Európai Unió teljes jogú tagjává váljon. A voksolást a kormány és a parlamenti pártok túlnyomó többsége támogatta; a parlamenti frakciók közül egyedül a MIÉP, a parlamenten kívül pedig a Munkáspárt kampányolt az elutasító álláspont mellett.
A választás napján a politikai vezetők egybehangzóan történelmi jelentőségűnek nevezték a döntést. A kormányzati kommunikáció szerint az uniós tagság „jobb megélhetést, nagyobb biztonságot és kiszámíthatóbb jövőt” hozhat Magyarország számára, míg az ellenzők a nemzeti szuverenitás gyengülésétől és a gazdasági nyitás rövid távú hatásaitól tartottak.
A részvételi arány ugyan elmaradt az 50 százaléktól, de az érvényes jogszabályok értelmében a népszavazás így is kötelező erejű. A választók több mint négymillió leadott szavazata közül több mint három és félmillió volt az igen.
Magyarország ezzel a döntéssel csatlakozik azokhoz a közép- és kelet-európai államokhoz, amelyek hosszú tárgyalási folyamat után készülnek belépni az Európai Unióba. A következő hónapokban megkezdődik a csatlakozás adminisztratív és jogi lezárása, valamint az uniós joganyag teljes körű átvétele.
A referendum a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legfontosabb politikai és gazdasági mérföldkövének tekinthető. Az ország történetének új fejezete nyílik meg – immár az európai közösség tagjaként.
- Hetven évvel 1956 után – így emlékezett Magyarország október 23-án
Az 1956-os forradalom 70. évfordulójára országszerte emlékeztek. Összefoglaló a 2026. október 23-i ünnepségekről. - A 2010-es második Orbán-kormány lépése (a „3 ezer milliárd forint” ügye)2010-ben a második Orbán-kormány megszüntette a magánnyugdíjpénztári rendszert (amit 1997-ben a Horn-kormány indított el). A magánnyugdíjpénztárakban kb. 3 ezer milliárd forintnyi nyugdíj-megtakarítás volt. A tagokat választás elé állították: vagy visszalépnek az állami rendszerbe, vagy bent maradnak a magánnyugdíjpénztárban, de akkor elveszítik a jövőbeni állami nyugdíjjogosultságot. A döntő többség visszalépett az állami rendszerbe, így az állam
- TB önkormányzatok vagyon einstand 1998Az 1998 és 2002 között működő első Orbán-kormány jelentős változtatásokat eszközölt a társadalombiztosítási (tb) vagyon kezelésében és irányításában. A kormány egyik első intézkedéseként megszüntette a tb-önkormányzatokat, amelyek korábban a nyugdíj- és egészségbiztosítási alapokat irányították. Ezeket az alapokat közvetlen állami felügyelet alá helyezték, az Egészségbiztosítási Alap felügyeletét pedig a minisztériumhoz rendelték. A tb-önkormányzatok megszüntetésével a kormány
- A töklámpás magyar vonatkozásaIgaz, vagy csak hiedelem? Monda, vagy valóság? A Halloween kelta népszokás elterjedése. Valóban pogány ünnep és csak pogány ünnep Halloween? Halloween ünnepe eredetét tekintve az ősi kelta hagyományokhoz köthető, különösen az ún. Samhain (ejtsd: szóvejn vagy számhén) ünnephez, amelyet az ősi kelták október 31-én tartottak. Ez az ünnep a nyár végét és a tél kezdetét
- Születésének napja április 25Arold Peter Április 25-én lesz 35 éves a Mester Ákos főszerkesztővel és Bölcs István főszerkesztő helyettessel elindult 168 óra c. közéleti hetilap. Nézzük meg születésének pillanatait. A próbaszám 1989 április 25-én került a újságosok pultjaira, 22 forintért. Elsősorban a mai napig közéleti, politikai és kulturális témákkal foglalkozik. Az újság története a magyar sajtópiac egyik érdekes
