Véleménycikk
Emlékszünk még Kovács Bélára, a „KGBélaként” elhíresült jobbikos politikusra, akit évekkel ezelőtt az orosz titkosszolgálattal való együttműködés gyanújával hurcoltak meg, majd el is ítéltek. Az ügy annak idején hetekig uralta a sajtót: mindenki a nemzetbiztonság, a hűség és az Európai Unió iránti lojalitás kérdését boncolgatta. Akkoriban az üzenet világos volt: Brüsszelben nincs helye az orosz befolyásnak.
Most viszont egészen más helyzet állt elő. Az uniós források szerint a magyar kormány – nem titkosszolgálati, hanem politikai-érdekképviseleti alapon – saját befolyási hálózatot működtet Brüsszelben. Olyan személyek és intézmények tevékenységéről beszélnek, amelyek közvetlenül a kormány álláspontját terjesztik, információkat gyűjtenek, sőt, egyes jelentések szerint próbálják befolyásolni az uniós döntéshozatalt.
A helyzet pikantériája, hogy ez a „hálózat” nem titkos, de annál hatékonyabb. Az informális kapcsolatok, a „baráti újságírók”, a kormányközeli think tankek és brüsszeli delegációk együttesen építik Orbán Viktor politikai árnyékrendszerét az Európai Unió szívében. Mindez nem számít bűncselekménynek – de az erkölcsi kérdés ugyanaz, mint KGBéla idején: meddig tartható fenn az a bizalom, amelyre egy közösség épül?
A párhuzam kényelmetlen, de kikerülhetetlen. Kovács Bélát az oroszokkal való kapcsolat miatt ítélték el, Orbán Viktor pedig mára Moszkvával folytat baráti külpolitikát, és ezzel párhuzamosan Brüsszelben saját megfigyelőhálózatot épít.
A különbség csak annyi, hogy míg az egyik politikus a rendszer ellen dolgozott, a másik maga a rendszer.
Kérdés, vajon Európa kettős mércét alkalmaz-e, vagy valóban egy új korszak küszöbén állunk, ahol a politikai kémkedés már nem titokban, hanem nyíltan, mosolyogva és diplomáciai meghívóval a kézben történik.
- Az elgurult gyógyszer esete
A címnél többet nem tudunk hozzátenni a tartalomhoz. - Krasznahorkai László Nobel-díjas lett – az apokalipszis költője, aki a csendet is hallhatóvá tetteMagyarkultúr – kulturális magazin A Svéd Akadémia döntése értelmében 2025 irodalmi Nobel-díját Krasznahorkai László kapta. Az indoklás szerint „látomásos és sűrű prózájával a modern kor szorongását, az emberi létezés széthullását és a művészet megváltó erejét jelenítette meg.” Krasznahorkai ezzel Imre Kertész után a második magyar író, aki elnyerte az irodalom legnagyobb elismerését. A világirodalmi kánonban
- KGBélától Orbán hálózatáig – kettős mérce vagy új korszak Brüsszelben?Arold Péter Véleménycikk Emlékszünk még Kovács Bélára, a „KGBélaként” elhíresült jobbikos politikusra, akit évekkel ezelőtt az orosz titkosszolgálattal való együttműködés gyanújával hurcoltak meg, majd el is ítéltek. Az ügy annak idején hetekig uralta a sajtót: mindenki a nemzetbiztonság, a hűség és az Európai Unió iránti lojalitás kérdését boncolgatta. Akkoriban az üzenet világos volt: Brüsszelben nincs
- Semjén személyesen hívta Újbuda egyik fideszes képviselőjét„Meglepetésemre Semjén Zsolt hívott. Elmondta, hogy érzékenyen érintették a soraim, és belátta, hogy valóban nem foglalkozott megfelelően idáig ezzel a területtel. Elmondta azt is, hogy a közeljövőben szeretné ezt a hiányosságot pótolni és törekedni fog rá, hogy a lehetőségeihez képest a lehető legjobban megismerkedjen a hazai gyermekvédelem helyzetével és az ott élő gyerekek körülményeivel”. írta
- Az ügyészség bizonyítékokat foglal le a volt politikus Juhász Pétertől a Szőlő utcai javítóintézet ügyébenA Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a Szőlő utcai javítóintézet ügyében indult nyomozás keretében – az ügy teljes körű feltárása érdekében – jelenleg is bizonyítékokat foglal le a volt politikus Juhász Pétertől. Az ügyészség emellett intézkedik Juhász Péter és további személyek tanúként történő kihallgatásáról – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség csütörtökön az MTI-vel. Azt írták, hogy
