Véleménycikk
Emlékszünk még Kovács Bélára, a „KGBélaként” elhíresült jobbikos politikusra, akit évekkel ezelőtt az orosz titkosszolgálattal való együttműködés gyanújával hurcoltak meg, majd el is ítéltek. Az ügy annak idején hetekig uralta a sajtót: mindenki a nemzetbiztonság, a hűség és az Európai Unió iránti lojalitás kérdését boncolgatta. Akkoriban az üzenet világos volt: Brüsszelben nincs helye az orosz befolyásnak.
Most viszont egészen más helyzet állt elő. Az uniós források szerint a magyar kormány – nem titkosszolgálati, hanem politikai-érdekképviseleti alapon – saját befolyási hálózatot működtet Brüsszelben. Olyan személyek és intézmények tevékenységéről beszélnek, amelyek közvetlenül a kormány álláspontját terjesztik, információkat gyűjtenek, sőt, egyes jelentések szerint próbálják befolyásolni az uniós döntéshozatalt.
A helyzet pikantériája, hogy ez a „hálózat” nem titkos, de annál hatékonyabb. Az informális kapcsolatok, a „baráti újságírók”, a kormányközeli think tankek és brüsszeli delegációk együttesen építik Orbán Viktor politikai árnyékrendszerét az Európai Unió szívében. Mindez nem számít bűncselekménynek – de az erkölcsi kérdés ugyanaz, mint KGBéla idején: meddig tartható fenn az a bizalom, amelyre egy közösség épül?
A párhuzam kényelmetlen, de kikerülhetetlen. Kovács Bélát az oroszokkal való kapcsolat miatt ítélték el, Orbán Viktor pedig mára Moszkvával folytat baráti külpolitikát, és ezzel párhuzamosan Brüsszelben saját megfigyelőhálózatot épít.
A különbség csak annyi, hogy míg az egyik politikus a rendszer ellen dolgozott, a másik maga a rendszer.
Kérdés, vajon Európa kettős mércét alkalmaz-e, vagy valóban egy új korszak küszöbén állunk, ahol a politikai kémkedés már nem titokban, hanem nyíltan, mosolyogva és diplomáciai meghívóval a kézben történik.
- Ma 12 év után először került sor állománygyűlésre a Külügyminisztériumban
Másfél hónapja még kevesen gondolták volna, hogy ilyen gyors és látványos változások indulnak el a magyar külpolitikában. Orbán Anita Facebook-bejegyzésében arról számolt be, hogy 12 év után ismét állománygyűlést tartottak a Külügyminisztériumban, amely szerinte egy új korszak kezdetét jelzi a magyar diplomáciában. „Ma 12 év után először került sor állománygyűlésre a Külügyminisztériumban” – írta bejegyzésében. - Lemondott a jelöltségéről a leendő igazságügyi miniszterLemondott az igazságügyi miniszteri jelöltségről a TISZA jogi csapatának egyik meghatározó szereplője. A politikus közösségi oldalán közzétett hosszú bejegyzésben jelentette be döntését, amelyet elsősorban a Magyar Péterhez fűződő családi és baráti kapcsolatával indokolt. A bejegyzés szerint a rendszerváltás és a jogállam helyreállítása mögött „soha nem látott társadalmi konszenzus” alakult ki, amelyet szerinte nem gyengíteni, hanem
- A múlt kinyitása: több mint szimbolikus lépés?Az ügynökakták és a hírhedt mágnesszalagok titkosításának teljes feloldásáról és nyilvánosságra hozataláról egyeztettem Cseh Gergő Bendegúzzal, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatójával. Az 1956-os forradalom 70. évfordulója előtt egy nappal, október 22-én teljesítjük a rendszerváltás egyik legfontosabb ígéretét: nyilvánosságra hozzuk és kereshetővé tesszük a meglévő iratanyagot. Emellett vizsgálóbizottságot hozunk létre az 1988 és 2000 közötti
- Politikai földindulás: Orbán Viktor nélkül alakul meg az új OrszággyűlésMájus 9-én tartja alakuló ülését a rendszerváltás óta legkülönösebb összetételű Országgyűlés. A választási vereség sokkját nyögő Fidesz nemcsak a hatalmat veszítette el, hanem korábbi arculatát is: a párt alapító-vezére és legszűkebb köre látványos hátraarcot mutatott. 1. A vezérkar kivonulása: Menekülés vagy taktika? A politikai elemzőket és a választókat is váratlanul érte a bejelentés: Orbán Viktor
- Mi igaz Magyar Péter ukrán álláspontjából?A 2026-os választási kampány egyik legélesebb vitapontja Ukrajna kérdése volt. A Tisza Párt vezetőjét, Magyar Pétert a kormányoldal többször „háborúpártinak” nevezte, miközben ő következetesen békepárti álláspontot hangsúlyozott. A választási győzelem után azonban új megvilágításba kerültek korábbi kijelentései, és felmerül a kérdés: mit is képvisel valójában az új politikai irány? A rendelkezésre álló nyilatkozatok alapján Magyar
