Magyarkultúr – kulturális magazin
A Svéd Akadémia döntése értelmében 2025 irodalmi Nobel-díját Krasznahorkai László kapta. Az indoklás szerint „látomásos és sűrű prózájával a modern kor szorongását, az emberi létezés széthullását és a művészet megváltó erejét jelenítette meg.”
Krasznahorkai ezzel Imre Kertész után a második magyar író, aki elnyerte az irodalom legnagyobb elismerését. A világirodalmi kánonban már évek óta a legnagyobbak között tartották számon, de most hivatalosan is a korszak meghatározó írói közé lépett.
Művei – mint a Sátántangó, Az ellenállás melankóliája vagy Seiobo járt odalent – nem könnyű olvasmányok. Hosszú mondatai, hömpölygő gondolatfolyamai az emberi lét végső kérdéseit kutatják: mi tart össze egy világot, amely már régen széthullott? Hol van a helye a művészetnek, ha a civilizáció omladozik körülöttünk?
A Nobel-bizottság külön kiemelte, hogy az író „az apokalipszis közepette is képes volt a művészet erejét megerősíteni.” Ez a mondat tökéletesen leírja Krasznahorkai világát: a pusztulásban is ott rejlik a rend, a káoszban is van szépség, a végben is ott lapul a kezdet.
Krasznahorkai életműve túlmutat az irodalmon. Béla Tarr filmrendezővel közös munkái – különösen a Sátántangó – kultikussá váltak, világszerte elemzik őket egyetemi kurzusokon, irodalmi és filmes műhelyekben. Műveiben a magyar vidék pora, az emberi lélek labirintusa és a történelem terhe egyetlen sűrű szövetté olvad össze.
Ez a díj nemcsak személyes elismerés, hanem a magyar irodalom újabb diadala. A világ most újra felfigyel egy országra, ahol a mondatok nemcsak történeteket, hanem sorsokat hordoznak. Krasznahorkai László bizonyította: a magyar nyelv képes a világ legmélyebb igazságait is kimondani.
- Cannes-ban díjazott színésznő is érkezik a 16. Frankofón Filmnapokra
Idén is számos kiegészítő program színesíti március 4-14. között a 16. Frankofón Filmnapok kínálatát. Találkozhat a közönség A legkisebb lány női főszereplőjével, a tavalyi Cannes-i Filmfesztiválon a legjobb női alakítás díját elnyert Nadia Mellitivel és a rendezvény védnökével, Enyedi Ildikóval. A debreceni Egy dán építész Párizsban vetítésre ellátogat Laurence Cossé, a film alapjául szolgáló könyv - Orbán katonákat mozgósít KeletreOrbán Viktor miniszterelnök a Védelmi Tanács ülése után bejelentette, hogy az általa ukrán politikai nyomásgyakorlásként értelmezett olajszállítási leállás miatt megerősítik a kritikus energetikai infrastruktúra védelmét, katonákat és rendőri erőket vezényelve a kiemelt létesítményekhez, valamint drónrepülési tilalmat rendelve el Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. A lépés egybeesik azzal, hogy Vlagyimir Putyin az FSZB ülésén a Török Áramlat és a
- Nem gondolkodik, csak működik – ezért nem lehet az AI az ember helyett döntéshozóAz utóbbi időben a mesterséges intelligencia hirtelen lett jelen a mindennapokban. Sokan lelkesednek érte, mások tartanak tőle, megint mások pedig hajlamosak többet belelátni, mint ami valójában. Ez az írás nem technológiai útmutató, és nem is jóslat a jövőről. Sokkal inkább kísérlet arra, hogy tisztázzuk: mit tud az AI, mit nem, és hol húzódik a határ
- Előkerült Pesty László – lezárt ügy, nyitva maradó kérdésekEltűnt. Keresték. Majd előkerült. A hivatalos történet ennyiben összefoglalható. A valóság azonban – ahogy az lenni szokott – jóval árnyaltabb. Néhány nappal ezelőtt még körözés volt érvényben Pesty László, dokumentumfilmes, közéleti szereplő ellen. A rendőrség eltűnt személyként kezelte az ügyet, a sajtó pedig – részben információhiányban – találgatni kezdett. Majd hirtelen jött a közlés: jelentkezett,
- Orosz módszerek a magyar választáson? – Dezinformációs kampányok árnyékában a 2026-os voksolásA magyar közéletben eddig is megszokott volt a kemény kampány, de ami 2026 elején kibontakozik, az már messze túlmutat a belpolitikai sárdobáláson. Egy friss elemzés szerint külföldről irányított, orosz érdekeket szolgáló dezinformációs műveletek jelentek meg a magyar parlamenti választás közvetlen közelében. A kutatók szerint a műveletek mögött a Storm-1516 nevű hálózat állhat – egy olyan
