Főoldal / Hírterjesztő / Mikortól vagyunk szegények?

Mikortól vagyunk szegények?

Azt, aki 145 185 forintnál kevesebb jövedelemből gazdálkodik havonta, a statisztika szegénynek minősíti.

A legfrissebb adatok alapján a relatív jövedelmi szegénység aránya a nyugdíjasok körében 14,3 százalék volt 2022-ben, ez 2010 óta a legmagasabb arány. Ez azt jelenti tehát, hogy tavaly a nyugdíjasok 14,3 százaléka 145 185 forintnál kevesebb pénzből élt.

És akor a lényege és az oka:

Paradox módon, az inflációkövető nyugdíjemelés ellenére növekszik a szegénység a társadalom legidősebbjei körében. irja az mfor.hu

Rendkívül kedvezőtlen folyamatokat indított el azzal még a 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány, hogy a svájci indexálás helyett az inflációkövető nyugdíjemelést vezette be az ellátásoknál. Noha ezzel a nyugdíjak értékének megőrzését tűzte zászlajára a kabinet, a gyakorlat már teljesen más eredményt hozott. Ez egyrészt megmutatkozik abban, hogy a következő évi költségvetés korai összeállításakor jelzett inflációtól nagyban eltér a tényadat. Ezt az eltérést a novemberi nyugdíjkorrekcióval ugyan kompenzálja a kormány, ám 11 hónapon keresztül az elmaradt emelés összegével gyakorlatilag az államot hitelezik a nyugdíjasok. Másrészt, mivel évek óta már bőven két számjegyű bérnövekedés jellemző a gazdaságban, a nyugdíjak és a bérek közötti olló szélesre nyílt.

Számításuk szerint 2022-ben 285 560 nyugdíjas volt jövedelmi szegény a friss adat alapján, ami 10 százalékos, 26 ezer fős növekedés eredménye az előző évhez képest.

Még sokkolóbb kép rajzolódik ki, ha a 2010-es állapotot vesszük kiindulási pontnak: a jelenlegi 14,3 százalékkal szemben akkor még „csak” 4,5 százalék volt a relatív jövedelmi szegény nyugdíjasok aránya.

Másként kifejezve: míg 12 évvel korábban még „csak” 77 355 fő volt jövedelmi szegény, 2022-ben már 269 (!) százalékkal többen vannak.


Gasztronómia

  • Egészséges Táplálkozás – anyagcsere és aminósavak

    MegosztomA kiegyensúlyozott étrend kialakítása több egy rövid fogyókúránál. Az étkezési szokások, a mozgás és a pihenés együtt alakítják életmódunkat. A cél olyan változtatások bevezetése, amelyeket hosszabb távon is meg tudunk tartani. Sokan akkor kezdenek foglalkozni az étkezésükkel, amikor a mérleg többet mutat a megszokottnál, vagy emésztési panaszaik jelentkeznek. Ilyenkor könnyű gyors eredményt ígérő diétákhoz fordulni. A(z) Egészséges Táplálkozás – anyagcsere és aminósavak bejegyzés először a(z) Mit főzzek ma? oldalon jelent meg.

  • Brassói aprópecsenye sertéscombból, rizzsel és karfiollal

    Megosztom4 főre 70–80 perc Közepes nehézség A brassói aprópecsenye a magyar házias konyha egyik kedvelt fogása. Ez a változat sertéscombból készül, borssal, pirospaprikával, sóval, kakukkfűvel, vöröshagymával és fokhagymával fűszerezve. A szaftos hús és a pirított burgonya mellé párolt rizs és karfiol kerül, így igazán tartalmas ebédet kapunk. Hozzávalók – 4 személyre A brassóihoz: A körethez: A(z) Brassói aprópecsenye sertéscombból, rizzsel és karfiollal bejegyzés először a(z) Mit főzzek ma? oldalon jelent meg.

  • Tejszínes-mustáros csirkemell fokhagymával

    MegosztomEgy kis trükk: a végén tegyél bele egy kiskanál magos mustárt is. Sokkal karakteresebb lesz a szósz. Ha savanykásabban szereted, néhány csepp citromlé is jót tesz neki. Megosztom A(z) Tejszínes-mustáros csirkemell fokhagymával bejegyzés először a(z) Mit főzzek ma? oldalon jelent meg.