Főoldal / Friss hírek / Orosz kudarc Afrikában: a „térnyerés” mítosza összeütközik a valósággal

Orosz kudarc Afrikában: a „térnyerés” mítosza összeütközik a valósággal

A hazai belpolitikai földrengés közben szinte észrevétlen maradt az a fontos külpolitikai hír, amely valóban figyelmet érdemelne: Maliban, ebben a hazánknál tizenháromszor nagyobb országban napok óta súlyos belső harcok zajlanak. A katonai vezetés egyszerre néz szembe a saját rendszerének megingásával és külső szövetségesei látványos gyengülésével. A hétvégi, összehangolt támadások – amelyeket dzsihadista csoportok és tuareg szeparatisták közösen indítottak – az elmúlt másfél évtized legsúlyosabb biztonsági megrázkódtatását okozták.

A támadások elérték a főváros, Bamako környékét is, ami ritka és egyértelmű jelzés: a junta ellenőrzése meggyengült. Assimi Goita ezredes, az ország tényleges oroszbarát vezetője három napig nem jelent meg a nyilvánosság előtt, majd visszatérésekor azt állította, hogy „a helyzet ellenőrzés alatt van”.

A valóság ennek éppen az ellenkezőjét mutatja: a harcokban több tucat ember vesztette életét, köztük Sadio Camara védelmi miniszter, aki a junta orosz orientációjának egyik kulcsfigurája volt. Halála egyszerre katonai és politikai csapás. Közben az orosz védelmi minisztérium megerősítette, hogy az Africa Corps zsoldosai kivonultak Kidalból, a stratégiai fontosságú északi városból. A hivatalos magyarázat szerint „átcsoportosulnak”, de a helyi valóságban ez a visszavonulás udvarias megfogalmazása.

Ez a lépés egyértelműen azt jelzi, hogy az orosz jelenlét Maliban megingott, és a korábban terjeszkedőnek leírt orosz afrikai szerepvállalás most komoly kihívásokkal szembesül.

A hétvégi támadások után már nem tartható fenn az a kényelmes illúzió, amelyet egyes médiumok – köztük a magyarországi propagandasajtó és a geopolitikai álszakértők – kész tényként ismételgettek: hogy Oroszország megállíthatatlanul terjeszkedik Afrikában. A valóság éppen Maliban mutatja meg, mennyire ingatag ez a narratíva. Leginkább nem igaz.

A három oroszbarát katonai rezsim közül Mali volt a leginkább Moszkva felé forduló, és mégis itt látszik a legélesebben, hogy a „térnyerés” csak addig működik, amíg a terep nem szól vissza.

A junta igyekezett erőt sugározni: közzétették a fotókat, amelyeken Goita sebesültekkel és az orosz nagykövettel találkozik. A képek célja nyilvánvaló: megmutatni, hogy a vezető él, dolgozik, és Moszkva továbbra is mellette áll. Csakhogy mindeközben az orosz zsoldosok kivonulása Kidalból éppen ennek az ellenkezőjét üzeni. A stabilitás, amelyet Moszkva ígért, nem érkezett meg. A zsoldosstruktúrák nem tudták helyettesíteni az állami kapacitást, és a katonai rezsimre épített rend illúziója most látványosan hullik szét.

Ez a mai helyzet nem ismeretlen Maliban: a 2012-es válság idején a tuareg lázadók és dzsihadisták ideiglenes szövetsége már egyszer megrendítette az államot. Most ugyanez ismétlődik meg, csak éppen egy olyan időszakban, amikor a junta külső támogatásra építette saját legitimitását. A támadások világos üzenete, hogy a külső szövetségek nem pótolják a belső stabilitást, és a geopolitikai mítoszok nem bírják el a valóság súlyát.

Mali korántsem „távoli és lényegtelen” pont a térképen: Magyarország az EU Training Mission keretében éveken át katonai jelenléttel bírt az országban. A magyar kontingens feladata ugyanakkor következetesen kiképzés volt, nem műveleti részvétel, és a misszió mandátuma szigorúan a déli, viszonylag stabilabb térségekre korlátozódott. Az északi konfliktuszónák – mindenekelőtt Kidal város térsége – eleve kívül estek az EUTM mozgásterén.

A mostani hírekben szereplő Kidal 2013 óta a tuareg felkelések, majd később a Wagner/Africa Corps által támogatott mali hadsereg és különböző dzsihadista csoportok ütközőzónája volt. A térség a misszió számára is a legveszélyesebb műveleti környezetek közé tartozott, így értelemszerűen semmilyen magyar jelenlét nem merülhetett fel ott.

Érdekességként jegyzem meg: Ruszin-Szendi Romulusz kijelölt honvédelmi miniszter – akkor még vezérkari főnökként – 2021-ben hivatalos úton járt Maliban. Abban az időben az orosz befolyásnak még nyoma sem volt, a mali kormány akkor még a nyugati partnerekkel való együttműködésre építette biztonságpolitikai stratégiáját, nem kizárt, hogy lesz még ilyen visszarendeződés…

Fotó: Assimi Goita elnök tegnapi találkozója Igor Gromyko orosz nagykövettel


Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Gasztronómia

  • Egészséges Táplálkozás – anyagcsere és aminósavak

    MegosztomA kiegyensúlyozott étrend kialakítása több egy rövid fogyókúránál. Az étkezési szokások, a mozgás és a pihenés együtt alakítják életmódunkat. A cél olyan változtatások bevezetése, amelyeket hosszabb távon is meg tudunk tartani. Sokan akkor kezdenek foglalkozni az étkezésükkel, amikor a mérleg többet mutat a megszokottnál, vagy emésztési panaszaik jelentkeznek. Ilyenkor könnyű gyors eredményt ígérő diétákhoz fordulni. A(z) Egészséges Táplálkozás – anyagcsere és aminósavak bejegyzés először a(z) Mit főzzek ma? oldalon jelent meg.

  • Brassói aprópecsenye sertéscombból, rizzsel és karfiollal

    Megosztom4 főre 70–80 perc Közepes nehézség A brassói aprópecsenye a magyar házias konyha egyik kedvelt fogása. Ez a változat sertéscombból készül, borssal, pirospaprikával, sóval, kakukkfűvel, vöröshagymával és fokhagymával fűszerezve. A szaftos hús és a pirított burgonya mellé párolt rizs és karfiol kerül, így igazán tartalmas ebédet kapunk. Hozzávalók – 4 személyre A brassóihoz: A körethez: A(z) Brassói aprópecsenye sertéscombból, rizzsel és karfiollal bejegyzés először a(z) Mit főzzek ma? oldalon jelent meg.

  • Tejszínes-mustáros csirkemell fokhagymával

    MegosztomEgy kis trükk: a végén tegyél bele egy kiskanál magos mustárt is. Sokkal karakteresebb lesz a szósz. Ha savanykásabban szereted, néhány csepp citromlé is jót tesz neki. Megosztom A(z) Tejszínes-mustáros csirkemell fokhagymával bejegyzés először a(z) Mit főzzek ma? oldalon jelent meg.