Az Otthon Start Program egyedülálló konstrukció: gyermekvállalási feltétel nélkül kínál kedvezményes hitelt, amelynek költségét részben a vásárlók által befizetett illeték fedezi. A kormány azt ígéri, hogy a program hosszabb távon nem terheli a költségvetést, hanem épp ellenkezőleg: az építőipar és az adóbevételek növekedésén keresztül pluszt hoz az államnak. A kérdés csak az, hogy a valóságban mennyire válik be ez a számítás – és hogy a fiatalok valóban könnyebben jutnak-e saját otthonhoz.
Új lakástámogatási program indul első lakásvásárlóknak
Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely fix 3%-os kamatozású lakáshitelt kínál első lakástulajdon megszerzéséhez. A konstrukció célja, hogy a fiatalok könnyebben jussanak saját otthonhoz, hiszen körükben jóval alacsonyabb a lakástulajdon aránya, mint az idősebb generációknál.
A hitel legfeljebb 50 millió forintig vehető fel, maximum 25 éves futamidőre, a kamat végig 3% marad. Az önerő elvárt minimuma 10%, így akár kisebb megtakarítással is belevághatnak a fiatalok a vásárlásba. Az igénylőnek nem lehet – és az igénylést megelőző tíz évben sem lehetett – 50%-nál nagyobb arányú lakástulajdona. Nincs életkori, házassági vagy gyermekvállalási feltétel, de legalább két év magyarországi TB-jogviszony szükséges. Az ingatlan bárhol lehet az országban, értéke maximum 100 millió forint, a fajlagos ár pedig legfeljebb 1,5 millió Ft/négyzetméter.
A megvásárolt lakásba nem kötelező beköltözni, de öt évig nem adható el, és erre az időre az állam jelzálogot, illetve elidegenítési tilalmat jegyez be. Az ingatlan bérbe adható, de spekulációs céllal történő azonnali továbbértékesítésre nincs lehetőség.
A kamattámogatás költsége és finanszírozása
Mivel a piaci kamatok jelenleg jóval magasabbak, a különbözetet – vagyis a 3% feletti részt – az állam fizeti a bankoknak kamattámogatás formájában. Ez több tízmilliárd forintos kiadást jelenthet évente.
A kormány szerint azonban a program az első években önfinanszírozó, mert a támogatást a lakásvásárláskor befizetett vagyonszerzési illetékből fedezik. Egy 50 milliós ingatlan esetén például 2 millió forint illeték folyik be az államhoz, ami önmagában elég lehet a kamattámogatás első két évére. Mivel az Otthon Start igénybevételekor nincs illetékmentesség, az állam rögtön visszakapja a támogatás jelentős részét.
Hosszú távú hatások
A kormány számításai szerint a program nemcsak az első lakáshoz jutást segíti, hanem komoly gazdaságélénkítő hatással is járhat. Az előrejelzések szerint öt év alatt akár 50 ezer új lakás építése indulhat meg, ami több ezer milliárd forintnyi beruházást jelent. Ez az építőipar fellendülésén keresztül új munkahelyeket, magasabb adóbevételeket és akár több százalékos GDP-növekedést is hozhat.
Kritikus hangok
Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a kereslet megugrása árfelhajtó hatású lehet, különösen a fővárosban, ahol a lakások akár 20%-kal is drágulhatnak. Így a támogatás részben „elolvadhat” a magasabb árak miatt. Mások szerint a program elsősorban a jobb anyagi helyzetűeket segíti, akik könnyebben előteremtik az önerőt, és nagyobb hitelösszeget tudnak felvenni.
- A MOL megveszi a Nist
A MOL-csoport kötelező erejű előzetes megállapodást írt alá az orosz Gazprom Nefttel a szerb Naftna Industrija Srbije (NIS) többségi tulajdonrészének megvásárlásáról. A MOL közlése szerint a megállapodás a Gazprom Neft kezében lévő 56,15 százalékos részesedés megszerzésére vonatkozik, és a tranzakció lezárása esetén a magyar olajvállalat meghatározó tulajdonosi és irányítási jogokat szerezhet Szerbia egyetlen olajfinomítóját is - Nyugdíjrendszer Magyarországon: mit örököltünk, mit alakítottunk át, és mi maradt megoldatlan?A nyugdíjrendszer kérdése ritkán kerül a napi politikai viták középpontjába, pedig kevés olyan terület van, amely ennyire hosszú távon határozza meg egy ország gazdasági és társadalmi stabilitását. A magyar nyugdíjrendszer az elmúlt másfél évtizedben jelentős átalakuláson ment keresztül, miközben számos alapvető probléma változatlanul velünk maradt. A kérdés nem az, hogy voltak-e döntések, hanem az, hogy
- 16 év mérlege: mit hozott a Fidesz gazdaságpolitikája – és mi lett az ára?A magyar gazdaság 2010 óta egyetlen, hosszú kormányzati korszak alatt alakult. Ez önmagában ritka helyzet Európában: kevés példa van arra, hogy ugyanaz a politikai erő ennyi ideig, ilyen mélységben tudja formálni az adórendszert, az állam szerepét, a jegybank működését és a beruházási irányokat. A kérdés ezért nem az, hogy „jó volt-e vagy rossz”, hanem az,
- K&H: amikor a pénzügyek élménnyé válnak az iskolában – egy hajdúszoboszlói tanítónő tapasztalataiA K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedője több mint egy évtizede segít abban, hogy az iskolások játékos formában, mégis a mindennapokban hasznosítható tudást szerezzenek a pénzről. A program az évek során több mint százezer gyerekhez vitte közelebb a pénzügyi gondolkodás alapjait, most pedig egy olyan pedagógus tapasztalatai kerülnek a fókuszba, aki nap mint nap a
- A progresszív adó, avagy amikor a számológép is ideges leszA progresszív adózásról mindig nagyon határozott véleménye van mindenkinek. Leginkább azoknak, akik biztosan tudják, hogy ők majd rosszul járnak, és azoknak, akik ugyanilyen biztosan tudják, hogy majd más jár rosszul. A részletek iránti érdeklődés ilyenkor általában meglepően alacsony. A progresszív adó ugyanis papíron rendkívül egyszerű. Aki többet keres, többet fizet. Aki kevesebbet, kevesebbet. Ez eddig
