Donald Trump amerikai elnök a héten a Fehér Házban fogadta Volodimir Zelenszkijt és több európai vezetőt. A találkozó reményt adott arra, hogy közelebb kerülhetünk az orosz–ukrán háború lezárásához. Trump magát béketeremtőként próbálja pozicionálni, még egy háromoldalú csúcstalálkozó lehetőségét is felvetette Zelenszkij és Putyin részvételével.
Azonban komoly akadályok állnak a folyamat előtt: a biztonsági garanciák kérdése, a területi engedmények („land swap”) ötlete, illetve az, hogy Oroszország valójában mennyire hajlandó kompromisszumra. Sokan attól tartanak, hogy a nyugati egység könnyen megbomolhat, és Putyin ebből profitálhat.
Trump most jóval elkötelezettebbnek tűnik, mint hivatalba lépésekor, de ellentmondásos stratégiája – egyszerre próbál kedvezni Putyinnak és az európai szövetségeseknek – veszélyes játék. Bár az elmúlt hetekben valódi diplomáciai lendület indult, egyelőre nem világos, hogy a nagy ígéretekből lesz-e kézzelfogható béke.
- WASHINGTON–TEHERÁN: Aláírták az amerikai–iráni békemegállapodást, újra megnyílik a Hormuzi-szoros
Donald Trump amerikai elnök aláírta az Iránnal kötött 14 pontos keretmegállapodást, amely véget vet a közel négy hónapja tartó feszült katonai konfliktusnak és tengeri blokádnak. Bár az egyezmény történelmi lépés, az amerikai elnök máris figyelmeztetett: ha a megállapodás összeomlik, azonnal újraindítja a bombázásokat. Hosszú hetek bizonytalansága után véglegesítették és aláírták az Egyesült Államok és Irán - Nem lesz gyorsított eljárásBRÜSSZEL – Újabb éjszakai diplomáciai csata zajlott az uniós csúcson: Magyar Péter miniszterelnök kezdeményezésére az utolsó pillanatban kikerült Ukrajna EU-csatlakozásának felgyorsítása az Európai Tanács hivatalos zárónyilatkozatából. A tagállamok állam- és kormányfői rendkívül feszült, több mint négyórás vitát folytattak Brüsszelben az uniós bővítés kérdéséről. Kijev és legszorosabb szövetségesei azt szerették volna elérni, hogy a záródokumentum rögzítse
- Moszkvai olajfinomító: saját légvédelem vagy ukrán drón? Mit mutat a videóelemzés?Újabb vita bontakozott ki a moszkvai olajfinomítóban történt robbanás körül, miután több felvétel is megjelent az interneten a látványos eseményről. A közösségi médiában gyorsan elterjedt az az állítás, hogy a létesítményt nem közvetlenül egy ukrán drón, hanem egy eltévedt orosz légvédelmi rakéta találhatta el. A kérdés azért vált különösen érdekessé, mert a videón egy hatalmas
- Az USA és Irán közötti megállapodás helyzete 2026 június közepénVezetői összefoglaló 2026. június 17-én a legpontosabb válasz nem az, hogy Washington és Teherán „visszahozta” a 2015-ös JCPOA-t, hanem az, hogy egy nyilvánosan még nem teljes körűen közzétett, ideiglenes memorandum of understandingre (MoU) jutottak, amelynek elsődleges funkciója a fegyveres konfliktus lezárása vagy meghosszabbított tűzszünetbe terelése, a Hormuzi-szoros megnyitása, az amerikai blokád feloldása Irán kikötői ellen,
- Irán–Kuvait repülőtér-krízis és az amerikai válaszVezetői összefoglaló A megnyitott források alapján az „Irán–Kuvait repülőtér bombázás / krízis” nem egyetlen, jól körülhatárolt incidens neve, hanem inkább egy visszatérő drón- és rakétacsapás-sorozat megnevezése, amely 2026 tavaszán többször érte a kuvaiti nemzetközi repülőteret és más kuvaiti célpontokat; ennek legerősebb és leghalálosabb epizódja 2026. június 3-án történt, amikor a kuvaiti hatóságok szerint egy ember
