Egy történelmi kalandfilmnek indult, a magyar filmgyártás egyik legnagyobb állami beruházása lett, most pedig költségvetési csalás gyanúja miatt folyó nyomozás tárgya a Most vagy soha! című Petőfi-film. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2026. október 20-án házkutatást és lefoglalást tartott a Nemzeti Filmintézet budapesti székhelyén, Fóton pedig helyszíni szemlét végzett – írja a HVG. De hogyan jutottunk a grandiózus tervektől a hatósági vizsgálatig? Ehhez érdemes visszamenni néhány évet.
2022: amikor még minden idők leglátványosabb magyar filmjét ígérték
2022 januárjában a Nemzeti Filmintézet bejelentette, hogy 4,5 milliárd forint támogatást szavazott meg az 1848. március 15-i eseményeket feldolgozó Most vagy soha! című játékfilmre.
A támogatásból kétmilliárd forint egyedi kormányhatározat alapján érkezett, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójához kapcsolódva.
A film ötletgazdái és alkotói között Rákay Philip, Szente Vajk és Kis-Szabó Márk szerepelt, a rendezői feladatokat Lóth Balázs kapta.
A cél nem egyszerű történelmi életrajzi film volt. A készítők hollywoodi léptékű kalandfilmet ígértek: látványos akciójelenetekkel, korhű jelmezekkel és a reformkori Pest-Buda újjáépített utcáival.
A központi kérdés azonban már ekkor felmerült: mi indokolja a hazai filmgyártásban rendkívüli nagyságú állami támogatást?
A válasz egyik fontos eleme a fóti díszletváros volt.
A fóti beruházás: díszlet vagy hosszú távú befektetés?
A filmhez a Nemzeti Filmintézet fóti bázisán építették fel a reformkori város egy részét, a Pilvax kávéház, a korabeli utcák és más történelmi helyszínek világát idézve.
Az akkori elképzelés szerint a díszlet nem a forgatás végén megsemmisülő kellék lett volna. A filmintézet tulajdonába kerülő építményeket később más hazai és külföldi produkcióknak is bérbe adhatták.
Rákay Philip úgy számolt, hogy a beruházás akár nyolc-tíz év alatt megtérülhet.
Csakhogy a díszletváros történetéhez egy jelentős ingatlanügylet is kapcsolódik.
Az Átlátszó 2025-ös tényfeltárása szerint a Nemzeti Filmintézet 2022 januárjában 983,629 millió forintért vásárolta meg a több mint nyolchektáros fóti ingatlant.
A terület korábban fele részben Fót önkormányzatáé, fele részben Antal Ernő üzletemberé volt. A vételáron a két tulajdonos egyenlő arányban osztozott.
A telekvásárlás önálló ügylet volt; a közel egymilliárdos összeget ezért nem lehet egyszerűen hozzáadni a film hétmilliárdos gyártási költségéhez anélkül, hogy tisztáznánk a különböző elszámolások tartalmát.
A beruházás pénzügyi hátterének átláthatósága azonban már akkor közérdekű kérdés volt.
2024: a film elkészült, a végösszeg hétmilliárd fölé emelkedett
A Most vagy soha! végül 2024. március 14-én került a mozikba, egy évvel a Petőfi-emlékév után.
A HVG a Nemzeti Filmiroda és a Nemzeti Filmintézet nyilvántartásai alapján később összesítette a gyártási költségeket.
A végeredmény 7,022 milliárd forint lett.
Ebből 4,795 milliárd forint közvetlen állami támogatás, további 2,106 milliárd forint pedig közvetett, adókedvezményhez kapcsolódó állami támogatás volt. A fennmaradó mintegy 120 millió forint egyéb forrásból származott.
A filmre körülbelül 164 ezer mozijegyet értékesítettek, a jegybevétel pedig mintegy 334 millió forint volt a korabeli összesítések szerint.
A jegybevétel természetesen nem a film teljes gazdasági értékét mutatja: a későbbi televíziós, egyéb forgalmazási bevételek és a díszletek hasznosítása is számíthatnak. A mozis eredmény azonban jól érzékelteti, milyen nehéz feladat egy ekkora költségvetésű hazai film közvetlen megtérülése.
A filmet művészi és történeti szempontból is viták kísérték. Az alkotók látványos, széles közönséghez szóló kalandfilmet kívántak készíteni, míg több kritikus és történész a fikciós elemeket, illetve a történelmi események feldolgozását kifogásolta.
2025: mennyit hozott vissza a díszletváros?
Egy évvel a bemutató után az Átlátszó visszatért Fótra.
A díszletek állapotát bemutató riport után a lap kikérte a bérbeadásukhoz kapcsolódó szerződéseket is.
A Filmintézet átadott dokumentumokat, ám a bérleti díjakat és bizonyos szerződéses részleteket kitakarta.
Az Átlátszó 2025. április 15-i cikke szerint egy összesítés három olyan produkciót jelzett, amely a Pest-Buda-díszletet bérelte.
Az NFI kimutatásában 2024 januárja és 2025 márciusa között közel 169 millió forint nettó bérleti bevétel szerepelt, de ez az összeg nem kizárólag a Petőfi-film díszletvárosából származott, más helyszínek hasznosítása is benne volt.
Így abból nem lehetett pontosan megállapítani, hogy maga a díszletváros mennyi pénzt termelt.
A kérdés azért fontos, mert az eredeti beruházási érvelés egyik pillére éppen a későbbi hasznosításból várható bevétel volt.
Ha egy állami beruházást hosszú távú befektetésként mutatnak be, akkor a megtérülésének ellenőrizhetősége is közérdek.
2026: az ígéretektől a büntetőeljárásig
- szeptember 24-én a NAV ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el a film állami támogatásának felhasználásával kapcsolatban, költségvetési csalás bűncselekmény gyanúja miatt.
Rákay Philip a HVG-nek küldött szeptember 30-i közleményében visszautasította, hogy személyes felelőssége lenne a vizsgált támogatás felhasználásában.
Álláspontja szerint kreatív producerként dolgozott a filmen, nem ő végezte a gyártási produceri feladatokat, nem volt szerepe a támogatást igénylő Pilvax Film Kft.-ben, és nem hozott döntéseket az állami pénzek felhasználásáról.
Azt is közölte, hogy a produkció pénzügyi dokumentumait korábban többször ellenőrizték, és az ellenőrzések során mindent rendben találtak.
Október 20-án azonban újabb szakaszába lépett a nyomozás.
A NAV a Filmintézet budapesti székhelyén a támogatások igénylésével, megítélésével, folyósításával és elszámolásával összefüggő bizonyítékokat keresett.
A hatósági intézkedés kiterjedt a fóti ingatlan adásvételével és a területen végzett beruházásokkal kapcsolatos dokumentumokra is. Fóton a nyomozók helyszíni szemlét tartottak, megvizsgálták és lefényképezték a filmforgatáshoz kapcsolódó építményeket, infrastruktúrát.
A Nemzeti Filmintézet közlése szerint mindenben együttműködött a hatósággal.
Nem a film művészi értékéről dönt majd a NAV
A hatósági vizsgálatnak nem az a feladata, hogy eldöntse, jó film készült-e Petőfiről, vagy megérdemelte-e a produkció a kapott támogatást.
A büntetőeljárás tárgya az állami támogatások felhasználásának jogszerűsége.
A házkutatás és a lefoglalás önmagában nem bizonyít bűncselekményt, és nem jelenti azt sem, hogy Rákay Philipet bűncselekmény elkövetésével gyanúsították volna meg.
A történetnek ugyanakkor van egy, a nyomozástól független közpénzügyi tanulsága is.
Amikor egy filmre több milliárd forint közpénzt fordítanak, a döntések indoklása, a szerződések, a beruházások tényleges költsége és az államnak ígért későbbi bevételek egyaránt számot tarthatnak a nyilvánosság érdeklődésére.
A Most vagy soha! története ezért ma már nemcsak a márciusi ifjak filmes feldolgozásáról szól. Arról is, hogy a közpénzből finanszírozott kulturális beruházások teljes története mennyire követhető végig a támogatási döntéstől az utolsó elszámolásig.
A legfontosabb kérdésekre most a nyomozás eredménye és a részletes pénzügyi dokumentumok adhatnak választ.
A tényellenőrzés fő forrásai
- A Nemzeti Filmintézet 2022-es bejelentése a kezdeti támogatásról.
- A HVG 2024-es költségösszesítése a 7,022 milliárdos gyártási összegről.
- Az Átlátszó 2025-ös tényfeltárásai a telekvásárlásról, a díszletekről és a bérleti bevételekről.
- Rákay Philip 2026. szeptember 30-i nyilatkozata és a 2026. október 20-i hatósági intézkedés.
