Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be, hogy Magyarország hosszú távú földgázvásárlási szerződést kötött a Shell-lel. A megállapodás 2026-tól lép életbe, és tíz évig tart. Évi 200 millió köbméter földgázról van szó, amely tíz év alatt összesen mintegy kétmilliárd köbmétert jelent – ez a legnagyobb volumenű és leghosszabb távú nyugati gázszerződés, amit eddig kötöttünk.
A hazai éves gázfogyasztás 8–9 milliárd köbméter körül mozog, vagyis a Shell-lel kötött szerződés nem váltja ki, hanem kiegészíti a meglévő orosz importot. Mégis fontos jelzés: Magyarország diverzifikálni próbálja az energiahordozóit, hogy csökkentse a kitettségét egyetlen forrás felé.
Orosz vagy nyugati gáz – mi a különbség?
– Politikai kockázat: az orosz import évtizedeken át stabil és viszonylag olcsó volt, de a háború, szankciók és vezetékzárások miatt kiszámíthatatlanabb lett. A nyugati források (például Shell, LNG) több partnerrel és átláthatóbb piacon zajlanak, de drágábbak és több logisztikát igényelnek.
– Infrastruktúra: az orosz gázvezetékek (Török Áramlat, Szerbia felől) már be vannak kötve, a rendszer erre van kiépítve. A nyugati forrásból érkező gáz jelentős része LNG formában jön (például a horvát terminálon keresztül), amihez külön átrakó, visszagázosítás és tárolás kell. Ez fejlesztéseket és koordinációt igényel.
– Árképzés: a vezetékes orosz gáz hagyományosan kedvezőbb volt, de a politikai kockázat miatt felárat hordoz. A nyugati beszerzések piaci árhoz kötöttek, versenyt hozhatnak, de a szállítás és technológia többletköltséget jelent.
– Ellátásbiztonság: ha egy ország egyetlen fő beszállítótól függ, sebezhető. Több forrásból érkező gáz rugalmasabb rendszert teremt, és csökkenti az ellátási kockázatot.
Miért számít a Shell-szerződés?
A szerződés lényegében egy biztosíték: kisebb, de hosszú távú nyugati mennyiség, amelynek célja, hogy Magyarország ne legyen teljesen kiszolgáltatva egyetlen forrásnak. Nem radikális változás, de fontos lépés az ellátásbiztonság növelése felé. A jövő kulcsa az infrastruktúra fejlesztése – ha több nyugati gáz érkezhet a régió termináljain, a rendszer sokkal ellenállóbb lehet.
- Vlagyimir Putyin március 4-én utasította az orosz kormányt és az energetikai vállalatokat, hogy vizsgálják meg az európai piacról való azonnali kivonulás lehetőségét
Oroszország az elmúlt napokban (2026. március elején) valóban komoly lépéseket tett az Európába irányuló gázszállítások – köztük a cseppfolyósított földgáz (LNG) – leállítása és más piacokra való átirányítása felé. A legfrissebb hírek és a helyzet elemzése alapján az alábbiak történtek: Az orosz döntés háttere Miért fenyegeti ez Nyugat-Európa energiaellátását? A szakértők és a gazdasági lapok - Irán – Gazdasági elemzői értelmezés – nem jóslat, hanem lehetséges forgatókönyvFontos megjegyzés az olvasónak: az alábbi írás nem előrejelzés és nem tényállítás, hanem gazdasági elemzői értelmezés. A bemutatott hatások bekövetkezhetnek, de nem szükségszerűek; a kimenetelt döntően a geopolitikai eszkaláció mértéke és időtartama határozza meg. A Irán, Izrael és az Egyesült Államok között éleződő konfliktus első pillantásra regionális válságnak tűnik. Gazdasági szemmel azonban ez már most
- Szerkesztői összefoglaló a „Barátság” kőolajvezeték leállításával kapcsolatban2026. január 27-én Nyugat-Ukrajnában, a Lviv megyei Brodi térségében orosz dróntámadás nyomán olyan tűzeset történt egy energialétesítménynél, amelyet ukrán és nemzetközi források a Barátság (Druzhba) kőolajvezeték ukrajnai infrastruktúrájához kötnek. A helyi hatósági riasztások, a tűzoltók (ДСНС) bevetése és a Naftogaz biztonsági leállításról szóló közlése erős, egymástól független megerősítést adnak arra, hogy valós fizikai incidens történt, és az üzemeltetői/hatósági
- Amikor az energia eszköz lesz a politika rücskös, cinikus játékábanAz utóbbi napokban nem valami elvonatkoztatott retorikai csatározást láttunk, hanem egy politikai nagyjátékot, ahol az energia, az üzemanyag és a villamos áram nem gazdasági termékek, hanem fegyverek lettek. És igen: ez nem túlzás. Ha egy kormány azzal kampányol, hogy „nem adjuk a dízelt amíg az olaj nem jön”, miközben ennek az üzemanyagnak az alapja a
- Magyar lárvagyár: sok pénz, nagy ígéret, bizonytalan végeAz üllői rovarfehérje-üzem, a közbeszédben egyszerűen csak „magyar lárvagyárként” emlegetett beruházás néhány év alatt a fenntartható agrárium ígéretes mintaprojektjéből gazdasági kérdéseket felvető üggyé vált. Ennek ellenére csődértesítést tett közzé alig több mint egy évvel ünnepélyes üllői gyáravatója után az a cég, amely régiós vezetői szerepre tört volna a rovarfehérje-előállításban- A projekt mögött álló Agroloop Hungary
