Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be, hogy Magyarország hosszú távú földgázvásárlási szerződést kötött a Shell-lel. A megállapodás 2026-tól lép életbe, és tíz évig tart. Évi 200 millió köbméter földgázról van szó, amely tíz év alatt összesen mintegy kétmilliárd köbmétert jelent – ez a legnagyobb volumenű és leghosszabb távú nyugati gázszerződés, amit eddig kötöttünk.
A hazai éves gázfogyasztás 8–9 milliárd köbméter körül mozog, vagyis a Shell-lel kötött szerződés nem váltja ki, hanem kiegészíti a meglévő orosz importot. Mégis fontos jelzés: Magyarország diverzifikálni próbálja az energiahordozóit, hogy csökkentse a kitettségét egyetlen forrás felé.
Orosz vagy nyugati gáz – mi a különbség?
– Politikai kockázat: az orosz import évtizedeken át stabil és viszonylag olcsó volt, de a háború, szankciók és vezetékzárások miatt kiszámíthatatlanabb lett. A nyugati források (például Shell, LNG) több partnerrel és átláthatóbb piacon zajlanak, de drágábbak és több logisztikát igényelnek.
– Infrastruktúra: az orosz gázvezetékek (Török Áramlat, Szerbia felől) már be vannak kötve, a rendszer erre van kiépítve. A nyugati forrásból érkező gáz jelentős része LNG formában jön (például a horvát terminálon keresztül), amihez külön átrakó, visszagázosítás és tárolás kell. Ez fejlesztéseket és koordinációt igényel.
– Árképzés: a vezetékes orosz gáz hagyományosan kedvezőbb volt, de a politikai kockázat miatt felárat hordoz. A nyugati beszerzések piaci árhoz kötöttek, versenyt hozhatnak, de a szállítás és technológia többletköltséget jelent.
– Ellátásbiztonság: ha egy ország egyetlen fő beszállítótól függ, sebezhető. Több forrásból érkező gáz rugalmasabb rendszert teremt, és csökkenti az ellátási kockázatot.
Miért számít a Shell-szerződés?
A szerződés lényegében egy biztosíték: kisebb, de hosszú távú nyugati mennyiség, amelynek célja, hogy Magyarország ne legyen teljesen kiszolgáltatva egyetlen forrásnak. Nem radikális változás, de fontos lépés az ellátásbiztonság növelése felé. A jövő kulcsa az infrastruktúra fejlesztése – ha több nyugati gáz érkezhet a régió termináljain, a rendszer sokkal ellenállóbb lehet.
- A MOL megveszi a Nist
A MOL-csoport kötelező erejű előzetes megállapodást írt alá az orosz Gazprom Nefttel a szerb Naftna Industrija Srbije (NIS) többségi tulajdonrészének megvásárlásáról. A MOL közlése szerint a megállapodás a Gazprom Neft kezében lévő 56,15 százalékos részesedés megszerzésére vonatkozik, és a tranzakció lezárása esetén a magyar olajvállalat meghatározó tulajdonosi és irányítási jogokat szerezhet Szerbia egyetlen olajfinomítóját is - Nyugdíjrendszer Magyarországon: mit örököltünk, mit alakítottunk át, és mi maradt megoldatlan?A nyugdíjrendszer kérdése ritkán kerül a napi politikai viták középpontjába, pedig kevés olyan terület van, amely ennyire hosszú távon határozza meg egy ország gazdasági és társadalmi stabilitását. A magyar nyugdíjrendszer az elmúlt másfél évtizedben jelentős átalakuláson ment keresztül, miközben számos alapvető probléma változatlanul velünk maradt. A kérdés nem az, hogy voltak-e döntések, hanem az, hogy
- 16 év mérlege: mit hozott a Fidesz gazdaságpolitikája – és mi lett az ára?A magyar gazdaság 2010 óta egyetlen, hosszú kormányzati korszak alatt alakult. Ez önmagában ritka helyzet Európában: kevés példa van arra, hogy ugyanaz a politikai erő ennyi ideig, ilyen mélységben tudja formálni az adórendszert, az állam szerepét, a jegybank működését és a beruházási irányokat. A kérdés ezért nem az, hogy „jó volt-e vagy rossz”, hanem az,
- K&H: amikor a pénzügyek élménnyé válnak az iskolában – egy hajdúszoboszlói tanítónő tapasztalataiA K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedője több mint egy évtizede segít abban, hogy az iskolások játékos formában, mégis a mindennapokban hasznosítható tudást szerezzenek a pénzről. A program az évek során több mint százezer gyerekhez vitte közelebb a pénzügyi gondolkodás alapjait, most pedig egy olyan pedagógus tapasztalatai kerülnek a fókuszba, aki nap mint nap a
- A progresszív adó, avagy amikor a számológép is ideges leszA progresszív adózásról mindig nagyon határozott véleménye van mindenkinek. Leginkább azoknak, akik biztosan tudják, hogy ők majd rosszul járnak, és azoknak, akik ugyanilyen biztosan tudják, hogy majd más jár rosszul. A részletek iránti érdeklődés ilyenkor általában meglepően alacsony. A progresszív adó ugyanis papíron rendkívül egyszerű. Aki többet keres, többet fizet. Aki kevesebbet, kevesebbet. Ez eddig
